scifi az létezik, függetlenül a reklámmenedzserek és termékdivatok katyvaszától. olyan is van, ami élő, kiadatlan, tkp csoportos érdeklődés "terméke", tehát nem termékjellegű. engem ez általában jobban érdekel, mint a szórakoztatóipari scifi. szvsz létezik egy élő, decentralizált és elsősorban verbális irányzata a scifi-hagyománynak, ami szórakozató és kimeríthetetlen - szembeállítva az unalmas és újra- meg újrafeldolgozott könyv-, film- és számítógépsablonokkal, és itt külön kiemelt tiszteletem a kivételnek (igen, ez nyilván te vagy, meg amit szeretsz olvasni/nézni/játszani).
"papíros" szerepjátékból a fantasyt preferálom, de ugyanígy lehet jó scifis játékvilág is.
szerintem a scifiben nem a leírt és rögzített anyag érdekes, hanem az élő, alakuló gondolatokat megosztó emberek. azok meg vannak, lesznek.
Hmm... Én mindenesetre úgy látom, egy kicsit javul a helyzet Itthon is... Legalábbis ahogy a Neten nézelődik az ember, úgy találja, hogy óriási (de legalábbis növekvő) kereslet van pár dologra, ami M.o.-n jelenleg NEM LÉTEZIK. Pl.: Science fiction, képregénykiadás, STB.
Sztem ennek előbb utóbb lesz foganatja. Addig is ajánlom az Agave kiadó Philip K. Dick könyveit.
Egyetertek, hogy az igazi sci-fi az az amiben a fizika stimmel. Az elkepzelt uj felfedezesek pedig konzisztensen beilleszthetoek es megmagyarazhatoak.
Ebben a korabbi sci-fi irok mint Niven, Lem, es tarsaik tenyleg sokkal jobbak voltak. Ami ma sci-fi neven jelenik meg az a gondolkozni nem szereto tomegek szamara precizen kimarketingolt valami. Illetve elvetve van nehany kivetel. A kozelmultban nehany angolszasz sci-fi iro beszelgeteset olvasgattam a halon. Amikor a tudomanyosan preciz sci-fi kerult szoba a velemeny az volt, hogy nem eri meg. Rengeteg munka jol megcsinalni es kevesebb fogy belole mint a szemetbol. Aki még csinalja az "csak szerelembol" teszi.
noway a 'Minden ami sci-fi' topikban irt egyszer regen valamit amit annyira talalonak tartottam, hogy elmentettem diszkre:
"A scifi szerintem elsősorban nem témájában kötődik a tudományhoz (ezért nem scifik a StarWars és társai), hanem a gondolkodásmódban van köztük rokonság, és szerintem ez a magyarázata a scifi viszonylag szűk olvasótáborának is. Figyeld csak meg, hogy szinte minden scifi-hős fő jellemvonása a logikus, elemző gondolkodásmód"
Ez a klasszikus sci-fik tobbsegere abszolut igaz.
Nem vagyok meglepve, hogy jobbnak talalod a raketahajtomuvek tervezeset olvasgatni, mint a manapsag megjeleno tundermeseket. Az utobbi idoben en is egyre tobb science-fact-et olvasok. Letezik nehany nagyon jo levlista, amit nem arasztanak el a Harry Potter, meg Star Wars rajongok, mert olvasas kozben gondolkodni kell. (pl space-elevator@yahoogroups.com) Ha szereted a raketahajtomuves konyvet, akkor tudom ajanlani a Starflight Handbook-ot. Ugyan valamikor 89-ben ejlent meg de nagyon korrekt elemzesek vannak benne a napvitorlatol kezdve egy csomo egyeb potencialis csillagkozi meghajtasrol. Ha pedig meg annal is hardcore-abbat szeretnel, akkor meg lehet venni pl a "Mission Geometry: Orbit and Constellation Design and Management"-et. Vagy a "Space Mission Analysis and Design"-t amit a "Space System Engineering" tantargy tankonyvekent hasznalnak.
Az igazi SF írók:Clarke,Larry Niven és.....Hát,többet hirtelen nem tudok.Esetleg Zsoldos.Neki volt jó könyve.Ja,meg a jó öreg Lem.Esetleg a Sztugackij fivérek.
Ezek a szemetek,amikben a fizika alapvető törvényei sem érvényesülnek,röhejesek.
(pl. Clarke "napvitorlások"-jában a fizikai paraméterek stimeltek.Niven ringworld2-jében szintugy.)
Olyan csávesz ír könyvet,akinek fogalma sincs az égi mechanikáról alapszinten sem!
Lehet hogy irodalmilag 1. osztályú,de nekem inkább szemét.
A "rakétahajtóművek tervezése" című könyvet szivesebben olvasgatom ma már,mint ezeket a szemeteket.(és gyakrabban is teszem)
Az irodalomban talán nem annyira durván zajlik ez, mint a könnyűzenében, de nagyjából igaz, hogy tudni kell eladni a könyvet. Boritó, beharangozás, maga történet megfelelően emészthető legyen, megfelelelő hosszúságú, épp aktuális menő témájú, és akkor el lehet adni. Másra meg nincs pénz.
Ay egész fantasy-scifi műfaj ugyanolyan üzlet mint a popszakma, csak pitiánerebb, kevesebb összegek forognak.
Technológiai és civilizációs jövőkép.
Fizikai törvények több-kevesebb tisztelete mellett az elképzelt technológia ad új lehetőségeket a történetekben: Sci = Science, Fi = Fiction.
Az emberiség valódi sorskérdésivel is foglalkozik.
Fantasy irányzatok jellemzői - 2000
Nincs bennük szó technológiáról.
Nem jelentenek civilizációs jövőképet.
Történetek a soha nem volt múltból.
Okkultizmus és áltudományok gondolatköre.
Fizika helyett mágia.
Nem foglalkoznak a civilizáció jövőjével.
Helyzet - 2003
A Sci-fi hanyatlik, a fantázia történetek emelkedő ágban vannak.
Űrfilmek, Star Wars leszálló ágban, kifutóban,
A jövőfilmek inkább akciófilmek: Terminátor 1-3, Dredd Bíró, A katona, Mátrix 1-2.
Az űr-horror kategória itt-ott megfogalmaz egy-két emberi értéket: Alien1-3, Pitch Black.
Létező űr-xenofóbia a filmekben
Csendesedő UFO kultusz
Sci-fi irodalomban kevés új ötlet van, régi művek új kiadásai jelennek meg
Alapítvány
Galaxis utikalauz
Marginális az irodalomkritika, nehéz az új műveket megtalálni, nincs mögöttük reklám tőke.
Egy-két kultusz tovább él, új "írók" folytatják a régi történeteket:
Alapítvány és Asimov robotjai, folytatások
Star Wars folytatások
Düne folytatások
Magyarország: Zsoldos Péter művei
A város, bolygó, birodalomépítő és űrstartégiai számítógépes játékok idézik fel az irodalmi Sci-fi vonalat: SIM Earth, SIM City, Imperium Galactica, Empire Earth, Civilisation 2-3.
Fantázia történeteknek se szeri se száma, papíron sok jelenik meg, általában rém gyöngék, sok reklámmal egy-egy üzletileg jól bejön, de a nyugati világban, abból film is lesz: Supermen, Pókember, Harry Potter.
Fantázia filmek emelkedőben: Gyűrűk Ura, Harry Potter, Matrix 1-2, X-Men 1-2.
Versenyző és piff-puff számítógép játékok léteznek minden kitalált és valós társadalmi környezetet felidéző virtuális közegben: autóverseny, kém és bűnöző játékok, kommandós játékok, Dungeon Keeper.
Számítógépes valóságszimulátorok és a velük rokon szerepjátékok elterjedtek: SIMs, Capitaly, Railway Ticoon tipusúak, Age of Empire és folytatásai, Heroes of Might and Magic sokadik verziói és társaik.
Papíralapú szerepjátékok elterjedtek: Warhammer, MAGUS, VAMPIR, stb.
A virtuális valóság több energiát köt le a lehetséges valóságnál, és ezért jobban jövedelmez.
Kultúrális, társadalmi következmények ???
Virtuális valóság: Orchideák bolygója.
Kémiai drogok - szellemi drogok
Mi a különbség a Harry Potter és az Eastwicki boszorkányok között ?
Miért szeretem Samurai Joe-t, és miért nem szeretem a Pokemont ?
Fenn áll-e a popzenei analógia ? Az jön be, aminek a reklámjára eleget költenek: valóságshow nevű műbalhék avagy néhány sztárcsináló menedzser dönti el, hogy a MAGUS, a Hét tenger, a Gyűrűk Ura vagy a VAMPIR szerepjáték, és kellékeik eladásai menjenek jól a piacon?
Köszönöm, és nagyon örülök, hogy tetszettek a történetek.
1. Sajnos teljes mértékben egyet kell értenem, utólag magam is rájöttem ugyanerre. Az oka az, hogy nem megbocsátható módon képtelen voltam eléggé odakoncentrálni az Öröklétes sztorira, noha ennek a regénynek/kisregénynek kellett volna csavarosan összefűzni a másik 4 történetet. Pedig időm is lett volna rá, csak az a furcsa dolog történt,hogy egy másik regényötlet (Erdőhold) annyira elhatalmasodott a fejemben, hogy mástól (többek között az Öröklétes történettől) vont el energiát, bízom benne, hogy okkal. Az Erdőhold is a sorozatba, világba csatlakozik majd novemberben, és az Ötödik gyarmat végén felvezetett eseményekre épül másfél évezreddel később. Nagyon remélem, hogy az eddig belefektett munka meglátszik majd rajta, végül is, ha jól számolom kb. annyi ideje készül, mint a két gyarmat együttvéve.
2. Ismét igazad van, csak sajnos erre és még pár hasonlóra csak a megjelenés után döbbentem rá. Nem mentség, de a világűrben játszódó SF-ek jórészére akaratlanul is rányomja a bélyegét a Star Warsban lazán kezelt realitás és tudományosság, én meg hajlamos voltam a hasonló jelenetekben inkább az "emberi" oldallal foglalkozni, mintsem a technikai részekkel. A jövőben ezekre is sokkal jobban figyelek, így remélem, ilyen "bakik"-kal nem kell találkoznod, nekem meg szembesülnöm.:-))
Kedves B. Hackett!
Remélem elolvasod ezt a pár sort. Gratulálok az "Én a h." sorozathoz, kiváló, minőségi munka.
10-15 éve nem olvastam hazai szerzőtől ilyen jó sci-fit. De külfölditől se nagyon!
Két észrevétel:
1. A legújabb "Öröklétes" novella/kisregény
érezhetően gyengébb, kevésbé eredeti, mint az
előző 3 könyv.
2. A 4. gyarmatban egy nagy marhaság az a rész,
amikor a főhős(nő?) gépével a felhőkbe
menekülve megtéveszti az üldözőit. Ezt a
Földön már az 50-es évek közepén sem
tehette volna meg, mert akkor már
létezett a repülőgép-fedélzeti tűzvezető
lokátor, sőt a lokátorirányítású
légiharcrakéta is! (A felhőben repülő cél is
támadhatóvá vált.)
A felvázolt állapot szerint a meuhrik
technikailag előrébb járnak a jelenlegi földi
színvonalhoz képest. Ezen a szinten a radart
vagy valamilyen változatát mindenképpen
ismerniük kell, már csak azért is, mert
máshol említed, hogy adatok érkeznek a két
űrhajó közti távolság csökkenéséről.
Várom a leírtakkal kapcsolatos véleményedet.
Gundark:
>De most utoljára az "Én a halhatatlan" novellás >könyv pl tetszett.
Örülök, hogy tetszett. Remélem, az Én, a halhatatlan-os novellák is megnyerték a tetszésedet.:-)))
Egyébként a 90-es évek eleje óta én is csak kapkodom a fejemet, és annyi vacakot olvastam, hogy ma már nagyon óvatos vagyok a könyvvásárlások terén. Olyan mérvu káosz és könyvdömping uralkodott az SF piacon, ami teljesen összezavarta az olvasókat, foleg mert a sok, gyors meggazdagodás reményében kiadott szemét között elvesztek a minoségi muvek. És a káoszból lett az, hogy szépen lezüllött az egész, elsosorban a példányszámok fogtak padlót.
Szerintem is jóval nagyobb a kereslet, mint amennyi könyv fogy, de az SF kedvelok többsége, amennyire én látom, inkább a régi nagyok felé fordul, ráadásul semmit nem lehet tudni az újonnan megjeleno jó könyvekrol sem.
Tavaly tényleg nem túl sok SF jelent meg, de pl. a Dan Simmons: Hyperion I-II (Hugo v. Nebula? díj 1991 környékén) szerintem az utóbbi évek legjobb SF-je volt. Nekem (és másoknak is) nagyon tetszett, mégis sokan nem is hallottak még róla, és a kiadónak is inkább bukott, mint nyert rajta.
De nyáron elvileg jön a folytatás: Hyperion bukása I-II!
Aztán ott volt Kim S. Robinsontól a Vörös Mars, szintén Hugo v. Nebula díjas regény 2 kötetben, és úgy gondolom, ezek azért már bíztatóbb jegyek az elozo évek nagy semmijéhez képest.
Idén mindkét fent említett munek megjelenik a folytatása, lesz egy új Stanislaw Lem regény (bár én Lemet nem kedvelem annyira), szóval fel a fejjel.
(És szerintem azért van néhány író kis hazánkban is, akik, jó úton haladnak a színvonalas SF muvek alkotása felé.:-)))
> Bocs... Nem tudom, mások hogy vannak vele, én nem az index SF kategóriáját hiányolom, hanem a valódi sci-fi-t.
> Az olyan jellegű műveket, mint amiket Asimov, Clarke, Lem, Zsoldos Péter és társaik írtak.
Valóban nem sok ilyen könyv jelenik meg nálunk manapság.
De ami az utobbi kb. egy evben megjelent, azt olvastad?
PL:
Frederik Pohl Reklámhadjárat
Dan Simmons Hyperion I-II
Kim Stanley Robinson Vörös Mars I-II
A&B Sztrugackij A kárhozott város.
Csökkenne az igény a jó Szkifire? Nem hinném. Legfeljebb az új "teknógeneráció" nem venné. De mi öregek igen :) Az újek meg egyébként sem vesznek mást sem, igy nem lenne befolyással. A színvonal más kérdés. Egyre ritkább a hazai és a külf igazán jó sci fi. Tény hogy nehéz utánozni szintben egy Asimovot, Lemet, vagy egy Clarke-t. De ha meg sem próbálják akkor nem is lesz esély.
Amióta a "lucas books" nek kő engedélyezni hogy megjelenhessen egy sw regény, javult a minőség. Kevés igazán rossz könyv van az SW-k között. Talán a jedi hatalma a kivétel amit viszont valami magyar iró követett el persze álnéven. De most utoljára az "Én a halhatatlan" novellás könyv pl tetszett. De nem volt rossz a "Kárhozottak légiója" sem. De tény rengeteg szemét jelenik meg. Egy szempontból viszont jobb nekünk :) Fantasyból még nagyobb a dömping, és ott is rosszabbnál rosszabak. Ez van.
Szerintem ez csak Mo-n van így. Itt tényleg nem nagyon lehet találni jó sci-fit, pedig a világban még létezik. Silverberg, Greg Egan vagy Greag Bear művei pl. nagyon jónak tűnnek. Ezeken azt látom, hogy kezd felnőni a sci-fi. Minden tiszteletem Asimové és Arthur C. Clarké, de ha irodalmilag figyelem az írásaikat, akkor a többségük csak közepes. Na meg, ha jól megnézzük, Asimov több robottörténete is besorolható a krimi kategóriába is, ami persze a jövőben játszódik és rendelkezik tudományos-fantasztikus elemekkel. Tudom eretnek vagyok, és rossz is ezt így leírnom, mert tényleg mélységesen tisztelem a sci-fi irodalom mindmáig legkiemelkedőbb két írójaként.
Bocs... Nem tudom, mások hogy vannak vele, én nem az index SF kategóriáját hiányolom, hanem a valódi sci-fi-t.
Az olyan jellegű műveket, mint amiket Asimov, Clarke, Lem, Zsoldos Péter és társaik írtak. (szörnyű: olyan rég olvastam ilyen könyvet, hogy a többi kedvenceim már nem jutnak eszembe :-((((( )
Amiket mostanában SF címszó alatt lehet kapni, azok jó esetben a régiek újrakiadott változatai, rosszabb esetben az olyan jellegű sorozatok, mint pl. a Csillagok háborúja "sorozat" 587. kötete. :-(
Bocsesz, de van magazin már megint, az Átjáró! Sci-fi és fantasy novellák vannak benne, magyar is, külföldi is. Két havonta jelenik meg, a második szám áprilisban jelent meg. Elő is lehet fizetni rá.
www. atjaro.hu a honlapjuk címe
Ps.: Csak előfieztő vagyok, semmi közöm a szerkesztőséghez:)))
Az utóbbi időben egyre többször jut eszembe: a sci-fi mint műfaj, létezik még?
Vagy mára teljesen meghalt?
Persze nem a klasszikusokra gondolok, hanem napjaink íróinak, filmeseinek a műveire.
Mese, horror, akció van. De az az igazi, hagyományos sci-fi... :-(
