Légakna 70. § (1) * Légakna középmagas és attól magasabb építményben nem létesíthető. (2) * A légakna alapterülete legalább 0,96 m2, alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan csak akkor csökkenthető, ha a légakna legkisebb mérete továbbra is biztosított marad. (3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni. (4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell. (5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell. (6) Légaknába nem szellőztethető a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, b) bűzös, gőzös üzemű helyiség. (7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál. (8) * Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el. (9) * Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be.
szóval, ha zavar: szólj neki h ez tilos, bontsa el.. (nem érdekel h hova máshova teszi, az nem a te gondod)
ha nem reagál:
1) épitéshatósági bejelentés
2) jegyzőnél 1 éven belül "egyszerű birtokvédelem" bejelentése
most még talán kimegy a zaj a nyitott oldalon, de ha a szomszéd telek beépül, akkor a zaj, és a klíma extramelege is "beragad"
(8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.
Nem tudom, hogy ez a legmegfelelőbb Topic e, de talán tudtok segíteni (ha másban nem, abban, hogy hol kéne inkább ezzel kapcsolatban információt szereznem).
Szóval, a földszinti lakást, ami egy nagy belmagasságú lakás, kb. 2 éve újítgatják (pár napot-hetet dolgoznak rajta, aztán akár hónapokig szünet). Begalériázták és ha jól láttam légcsatornák is beépítésre kerültek.
Ma ismét előkerült a fúró. Az ablakból lenézve látom, hogy elkezdtek klímát vagy hőszivattyút telepíteni a lakás külső falára (a légcsatornák miatt azt gondolom, hogy hűtés és fűtés is erről fog menni). Csakhogy ez a külső fal kvázi egy csatorna, aminek egy oldala nyitott (talán ezt hívják Lichthof-nak?). A földszinti részen az alsó fele be is van falazva (így valószínűleg még jobban szigeteli a hangot). Az elsőn lévő néninek és nekünk is 3 ablakunk nyílik erre a “csatornára”.
Én Budán a Hűvösvölgyben talákoztam légréses fallal. Meg sok helyen a két ház közti12-12 cm-es tűzfalakkal. Az előírás 25 cm volt. Azt mondták, hogy a két ház meg a közte levő légrés kiadja a 25 cm-t.
Be kell menni az építési hatósághoz és el kell kérni a saját és a szomszéd ház építési engedélyét. De ettől a vizesedés nem fog megszünni. Két fő irány van a megoldásra. Az egyik lebontani és újat építeni, a másik megakadályozni a vizesedést. A szomszéd kertje felöl megmagasítani a terepszintet (gát) és szivárgó. A szivárgóból is el kell távolítani a vizet. Könnyen lehet, hogy szivattyúzni kell. Érzésből az új ház a nyerő irány. De el is lehet adni vagy tudomásul lehet venni a vizesedést.
Dolgozunk olyan 24x 9 méteres házon- a földszint belmagassága 3.2 méter volt, ahol a középső tartófal 12-es tégla volt, alap nélkül, kb. 6 cm ki hajolva a 3.2 méteren. KB. 1947-ben épült. Az emelet egy 2.7 méteres belmagasságú manzárd volt, egy erősen megtőrt tetőszerkezettel. A válaszfalak 8cm vastag salakbeton, vakolva. Földszint feletti födém fagerendás. A
Bontani nem lehettet, szétdobtuk az egész házat. Csak a külső falak és a tetőszerkezet maradt meg. Volt ott minden, alapozás a belső falnak, födém fémszerkezetből, új lépcsők, stb.
Nálam is hasonló a helyzet. Úgy néz ki , hogy 30-as tégla főfalak, válaszfalak ugyanez a tégla futóra téve, ez egy 72'-ben épült ház. Szintén van egy kivenni kívánt válaszfalam, annyi, hogy a székállás nem a válaszfal feletti födém-gerendára terhel, hanem a mellette lévőre. Vagy talán a kettő közé, ezt még nem mértem ki. Mondjuk kisebb a fesztávom mint a sporttársnak, csak 4m.
A II. VH. előtt, sőt még némileg utána is a 12/14 cm vastag fal teherhordónak szamított HIVATALOSAN!. Lehet, hogy utána még hosszú-hosszú évekig ez élt a köztudatban!
Nyilván tipikus kádárkocka. Statikussal megnézetni nem ártana, mert lényeges lehet, hogy a tető függőleges tartói (székállás) hová terhelnek. Lehet éppen alóluk vennéd ki a falat.
Egyelőre tájékozódni próbálok, és ehhez kérném a segítségeteket.
Adott egy 70-es években épült ház, beton alapon, b30-as falazattal.
Ebben az épületben bontanék ki néhány falat, hogy egy nagyobb helységet kapjak.
A régi helységek aljzatai sajnos nincsenek egy szintben. Simított beton, csempe, kátrányos parkatta, mint végleges burkolat esetenként 1-4 centi szinteltérés.
Nem igazán tudok jó megoldást, hogy egy szintbe hozzam a padlószintet.
Marad az aljzat feltörése.
És itt jönnek a kérdések.
Nincs szerelőbeton, ebből kifolyólag nincs vízszigetelés a padló alatt, csak az alapon a falak vonalában. A falak nem vizesednek. A padló esetében sem tűnik úgy, hogy érdemi mennyiségű víz jutna fel valahol.
Milyen működőképes rétegrend képzelhető el,(a költségeket szem előtt tartva :) ), ami fogadni tudna 10cm hőszigetelést, és végleges burkolatként, hidegburkolatot és laminált padlót.
Működőképes lehet egy, a régi aljzat feltörése és kellő mennyiségű föld kitermelése után....
Vastag fólia - 2 cm xps - 8cm eps100 - fólia - 6-8cm aljzatbeton rétegrend.
A betonba legyen vas esetleg makroszál, vagy nem szükséges ide. Dilettációs hézag kell-e, 6,8m x 4,7m a leendő szoba méretei.
A gipszakarton profiloknál létezik ajtókeretnek való UA profil, ami 2.5 mm vastag.
Létezik 3 és 4 méteres is. Két profil le kell talpani függőlegesen a padlóra és a mennyezetre, a fal mellé. A talpak megoldhatók egy 45 fokos bevágással és 90fokos lefordítással.
Arra kell szerelni két UA-át viszintesen. Oda fel lehet fúrni a bojlert.
A UA-kat be lehet gipszkaronnal burkolni és a csöveket is be lehet építeni a maszkolásba, így nem kell vésni a falat.
Azt még a vízszerelő is képes megcsinálni, hiszen beépített kagylókat és wc-ket telepitenek naphosszat.
Mutasd meg a szakinak amit leírtam és ha kifizeted, megcsinálja.
A 2k ragasztó a házzal együtt lesz elbontva, viszont a falvastagság kritikus, mert szomszédtól elválasztó "főfal"-ról is derült már ki, hogy élére rakott téglából készült (amikor átlyukadtunk a szomszéd kamrájába :-) ), hétker, gangos-körfolyosós nagypolgári lakások ügyesen felosztva másfélszobás lyukakra.
Meg kéne nézni, hogy cm-ként mit tud a szerkezet, mert azért az nem jó, hogy a menetes szár viszi magával a fal egy részét is. (ameddig hat a ragasztó)
Szitahüvely, beragasztott menetesszárak, terheléses vizsgálatként 1-1 ember rácsimpaszkodik, megrángatja. 150 kg (2 ember) 50% túlterhelés plusz biztonsági ráhagyás a rángatás dinamikus erőhatása, ami a falon lógó bojlernél sose lesz.
Sőt azt is megtudtuk, hogy van egy ház a 14. ker.-ben aminek az egyik nagypolgári lakásának a falai salakból készültek.
" Viszont a falak salakból vannak.. (Eddig gázbojler volt.) Tudja valaki, hogy mennyire terhelhetőek ezek a falak? Kit kell kihìvni, hogy leellenőrizze? "
Nem volt még szerencsém ilyen lakást látni.
Ugy tudom hogy lakások födémeit szigetelték korábban ilyen olyan salakkal, kevés eredménnyel. Aztán bizonyos építő elemeket...pl. a közép panelt gyártották salakból, kohó vagy martin salak nem tudom.
