Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
Hilbert was a smart mathematician, Gödel a very stupid one. This is all explained wrongly for ideological reasons (theism < - > atheism). Hilbert was much more aware of the limitations of mathematics, but he wanted to maximize what he was capable of.
Hilbert egy okos matematikus volt, Gödel egy roppant buta. Ez az egész, ideológia okok (teizmus < - > ateizmus) miatt félre van magyrázva. Hilbert sokkal inkább tisztában volt a matematika korlátjaival, viszont amire képes, azt ki akarta maxolni belőle.
" Bertrand Russell ( 1872-1970) angol filozófus és matematikus felfedezése alapjaiban rengette meg a matematikát, mivel így kiderült, hogy a hagyományos matematikai logika eszközeivel minden levezethető tétel tagadása is levezethető, vagyis bármi és bármi ellenkezője is bizonyítható, vagyis az elmélet nem ér sokat. " forrás - Így lényegében bebizonyította, hogy Gödel tételei értéktelenek és banálisak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Gödel az 1940-es évek végén megmutatta, hogy az Einstein-féle általános relativitáselmélet egyenleteinek létezik paradox megoldása. Tehát az is be lehet bizonyítani matematikával.
"Kurt Gödel (Brünn, April 28, 1906 - Princeton, New Jersey, January 14, 1978) was an Austrian mathematician, logician and philosopher of science. ... Her death Gödel was a quiet, modest, withdrawn person. He was paranoid, practically confiding only in his wife and Einstein. At the end of his life, he became even more suspicious, fearing that they were trying to poison him. He only accepted food from his wife, so when his wife had to go to the hospital for a minor operation, he did not take any food with him. He died of the effects of fasting on January 14, 1978, in Princeton." hu (.) wikipedia (.) org/wiki/Kurt_G%C3%B6del
"Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus. ... Halála Gödel csöndes, szerény, visszahúzódó személy volt. Paranoiás volt, csak a feleségében és Einsteinben bízott meg. Élete végén még gyanakvóbbá vált, attól tartott, meg akarják mérgezni. Csak a feleségétől fogadott el ételt, ezért, amikor a feleségének egy kisebb operáció miatt kórházba kellett vonulnia, nem ételt nem vett magához. A koplalás következményeibe halt bele 1978. január 14-én, Princetonban." hu (.) wikipedia.org/wiki/Kurt_G%C3%B6del
"Gravestone of Kurt and Adele Gödel in the Princeton, N.J., cemetery Later in his life, Gödel suffered periods of mental instability and illness. Following the assassination of his close friend Moritz Schlick, Gödel developed an obsessive fear of being poisoned, and would eat only food prepared by his wife Adele. Adele was hospitalized beginning in late 1977, and in her absence Gödel refused to eat; he weighed 29 kilograms (65 lb) when he died of "malnutrition and inanition caused by personality disturbance" in Princeton Hospital on January 14, 1978.He was buried in Princeton Cemetery. Adele died in 1981."
en (.) wikipedia (.) org/wiki/Kurt_G%C3%B6del
"Kurt és Adele Gödel sírköve a Princeton, N.J. temetőben Életének későbbi szakaszában Gödel mentális instabilitási időszakokat és betegségeket szenvedett. Közeli barátja, Moritz Schlick meggyilkolását követően Gödel megszállottan félt a mérgezéstől, és csak a felesége, Adele által készített ételeket evett. Adele 1977 végén került kórházba, és távollétében Gödel nem volt hajlandó enni; 29 kilogrammot nyomott, amikor 1978. január 14-én a Princetoni Kórházban "alultápláltság és személyiségzavar okozta élettelenség" következtében meghalt. A Princetoni temetőben temették el. Adél 1981-ben halt meg."
I suggest we make a list of who thinks Gödel's Theorem is fundamentally logically flawed. This usually has a psychological effect. 1. Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus 2. Duglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány 3. Bertrand Russel (1872-1970) filozófus és matematikus 4. Geier János ( ... ) matematikus, pszichológus 5. Zhang Hong ( ... ) ..... 6. Iván Gábor elemér -IGe( 1966 - ) robotikus, logika kutató 7 ...
Azt javaslom, hogy készítsünk egy listát arról, hogy ki gondolja úgy, hogy Gödel tétele alapvetően logikailag hibás. Ennek általában pszichológiai hatása van. 1. Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus 2. Douglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány 3. Bertrand Russel (1872-1970) filozófus és matematikus 4. Geier János ( ... ) matematikus, pszichológus 5. Zhang Hong ( ... ) ..... 6. Iván Gábor elemér - IGe ( 1966 - ) roboticist, logic researcher 7 ...
I know it would be an error in reasoning, but unfortunately this is also a medical statement. Gödel was not complete. This also caused his death. (in Hungarian, non-completion means not normal = mentally damaged)
Tudom, hogy érvelési hiba lenne, de sajnos ez egyben orvosi megállapítás is. Gödel nem volt koplet. Ez okozta a halálát is. (magyar nyelven a nem koplet = nem normálisat jelent = elmeileg sérült)
Fontos: A kitalálós játékban (barkochba) sem elég az "igen" és "nem " válasz (2), hogy működjön. Az a tapasztalat, hogy minimum öt (5) kell. A logikai kapuknál, több százéves tapasztalat (Boole-algebra), hogy minimum hét (7) döntési helyzet, az amivel a matematika (számítástechnika, irányítástechnika) lefedhető. Tehát Gödel nem is fedte le, a matematikai döntéseket, teljességében. Csalt / trükközött !!! Hét helyett, kettőre szűkített.
Important: Even in the guessing game (barkochba), "yes" and "no" answers (2) are not enough for it to work. The experience is that a minimum of five (5) is required. For logic gates, hundreds of years of experience (Boolean algebra) show that at least seven (7) decision situations can be covered by mathematics (computer science, control technology). So Gödel did not even cover the mathematical decisions in their entirety. He cheated / tricked !!! Instead of seven, he narrowed it down to two.
Összesen hétféle logikai kapu létezik, melyek igazságtáblája különböző. Ezek az AND, OR, NOT, NAND, NOR, XOR, XNOR. A hét kapu mindegyike csak kétféle kimenetet produkálhat.
Igazából nem egy matematika van, ahogyan vallás sem csak egy van, hanem sok matematika és sok és vallás létezik. Amelyek elveikben és szabályaikban, részben, vagy akár teljes egészében, ellenkeznek egymással. A matematika a vallások szintjén van, alaphelyzetben és önmagában. Kitalált dolgokat árul, és saját maga által kitalált szabályokkal. A szabályok dogmák. Ha el akarsz térni tőle, akkor egy új matematikai irányt / vallási szektát kell alapítanod. Persze a matematikák, nyelvi rendszerek hasonlat, már sokkal pontosabb.
Azt ami a matematikában helyes, jellemzően nem a matematika találta fel. Pláne eleinte. Csak lemodellezték a valóságot (életet) és írtak rá kifejezés és kommunikációs kódokat. Nem véletlen az sem, hogy a számítástechnikában sokfajta működtető módszer ( alap program, operációs rendszer kódolás) van, és azt számítógépes nyelvi rendszereknek nevezik.
"[Gödel] a valós számokat számelméleti formulákkal reprezentálta, és úgy találta, hogy az analízis helyettesítési axiómájának igazolásához fel kell használnia a számelméleti mondatok igazságának fogalmát. Hamarosan az igazsággal és definiálhatósággal összefüggő paradoxonokba ütközött (különösen a Hazug és a Richards paradoxonba). Felismerte, hogy terve kivitelezhetetlen, mivel a számelméleti igazság nem definiálható a számelméletben."
Lényeges elem még: A logika és az emberi agy hibái is kutatom. Gödel tételei csak mémek. Vagy sokkal tudományosabb kifejezéssel; pszichológiai vírusok. Tehát megbetegítéssel és fertőzéssel terjedtek el. Nem a tudományos módszartan alapján.
Another important element: I also research errors in logic and the human brain. Gödel's theorems are just memes. Or in a much more scientific way; psychological viruses. So they spread through illness and infection. Not based on the scientific method.
A formális definíciók, mint a matematikában is tanította a középiskolai tanárom, hogy miért éppen az, a helyes válasz annyi volt, hogy.; Csak. Viszont a reális definíciók azok bizony állítások, amelyeket így vitatni is lehet és igaz, vagy hamis voltuk is eldönthető. A reális definíció szerkezete; "Azt a szót, melynek a jelentését a definíció megadja, definiendumnak (meghatározandónak) nevezzük. A jelentést megadó (többnyire összetett) kifejezés pedig a definiens (meghatározó). A definíció nem más, mint jelentések azonosságáról szóló állítás, melynek általános sémája: definiendum = df definiens"
- A reális definíció az nem axióma. "Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság"- azaz dogma.
- A reális definiálás tehát egyben egy tudományos bizonyítási eljárás is.
- A reális definíciót tehát bizonyítani szükséges!!! Nem elégséges, hogy egyszer valaki, valakik úgy találták ki.
The formal definitions, as in mathematics, my high school teacher taught me why exactly, the correct answer was that.; Just. On the other hand, realistic definitions are statements that can be disputed and decided whether they are true or false. The structure of the realist definition; "The word whose meaning is given by the definition is called definiendum (to be defined). And the (mostly complex) expression giving the meaning is definiens (determiner). A definition is nothing more than a statement about the identity of meanings, the general scheme of which is: definiendum = df definite"
- A realistic definition is not an axiom. "The axiom cannot be questioned for various reasons, it is an established basic fact, basic truth" - i.e. dogma.
- Realistic definition is therefore also a scientific proof procedure.
- It is therefore necessary to prove the realistic definition!!! It is not enough that someone, someone, invented it once.
Mert paradox módon a Gödel számozás /kódolás volt az egyetlen használható elmélete. Aminek volt gyakorlati haszna is. Persze csak eleinte a számítástechnikában. Amikor még minden karakterrel és bittel sprolni kellett. Nos ami hasznos volt, pont az bukott meg a matematikán belül. Ami meg haszontalan és téves, azt meg oltárra emelték.
Because, paradoxically, Gödel's numbering/coding was the only usable theory. Which also had practical benefits. Of course, only at first in computer technology. When you still had to play with all the characters and bits. Well, what was useful was exactly what failed in mathematics. What is useless and wrong has been raised on the altar.
Egy adott vallás előírtásait, vagy gödel tételét jónak és helyesnek vélni, csak egy emberi pszichés állapot. Kutatásim és teszteléseim alapján, egyik ellen sem működik a racionális érvelés. Te is csak hajtogatod a matematika-vallás egyik dogmáját, hogy a Peanó eljárással beszűkíteni a lehetőségeket, az szabályos. Ez éppen ugyan az, hogy csak egy "Istened " lehet és nem több. Vicceseket írsz! :-)
Believing the prescriptions of a particular religion, or Gödel's theorem, to be good and correct is just a human psychological state. Based on my research and testing, rational argument doesn't work against either. You are also just repeating one of the dogmas of the mathematics religion, that it is legal to narrow down the possibilities with the Peanó procedure. This means that you can only have one "God" and no more. You write funny things! :-)
When we sum up the results of Gödel's 1931 Incompleteness Theorem by formalizing Wittgenstein’s verbal specification such that this formalization meets Gödel's own sufficiency requirement: ”Every epistemological antinomy can likewise be used for a similar undecidability proof." then we can see that Gödel's famous logic sentence is only unprovable in PA because it is untrue in PA because it specifies the logical equivalence to self contradiction in PA.
Bizonyíték arra, hogy Wittgensteinnek igaza van Gödellel kapcsolatban
Amikor összefoglaljuk Gödel 1931-es hiányosság-tételének eredményeit Wittgenstein szóbeli specifikációjának formalizálásával, hogy ez a formalizáció megfelel Gödel saját elegendőségi követelményének: „Minden episztemológiai antinomia hasonlóan felhasználható hasonlóan a megdönthetetlenségi bizonyításhoz. "akkor láthatjuk, hogy Gödel híres logikai mondata csak PA-ban bizonyíthatatlan, mert a PA-ban nem igaz, mert a PA-ban meghatározza az önellentmondással való logikai egyenértékűséget.
Azon a tényen nem változtat semmi sem, hogy az axiómák csak feltételezések. A matematikában 1+1 = 2 és lehet 1+1 = 10 is teljesen szabályosan. Csak más axióma rendszert kell felvenni. (Más vallást)
Meg kell jegyeznem, hogy Gödel ezen tételét már a kortársai is cáfolták. Köztük Russel és Hilbert is bizonyította, hogy ez csak egy banális és régen tudott felismerés. Csak valamiért nem figyeltek rá eléggé és a tételből meg kultusz lett. Gödel tételei ( 1.2.3.4.) saját magukat és egymást is cáfolják. Ez nem logika. Ez PARADOXON.
I must note that this theorem of Gödel's was already refuted by his contemporaries. Among them, Russel and Hilbert proved that this is just a banal and long-known realization. For some reason, they didn't pay enough attention to it and the item became a cult. Gödel's theorems (1.2.3.4.) contradict themselves and each other. This is not logic. This is a PARADOX.
Meg kell jegyeznem, hogy Gödel ezen tételét már a kortársai is cáfolták. Köztük Russel és Hilbert is bizonyította, hogy ez csak egy banális és régen tudott felismerés. Csak valamiért nem figyeltek rá eléggé és a tételből meg kultusz lett.
Többek közt Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus a munkáiban viszont a nemteljességi tételt helyesen látta: "logikai trükkökre jó". Valóban arra is lett használva.
Sokan mások is írnak hasonlóakat: "Gödel nem-teljességi tételének bizonyítása egy önmagára hivatkozó matematikai kifejezés felírásán alapul, hasonlóan az Epimenidész paradoxonhoz.” - Tautológia? (Duglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány.
Sőt a netes fórumos társaslgásokban is rátapintanak a lényegre: "Szemléletes példája annak, hogy minden krétai matematikus hazudik. De mit kezdjünk vele, ha ezt egy krétai matematikus mondja? Ha a tétel teljes, akkor önmagáról bizonyítja, hogy nem teljes."
