Ez a topik legyen a társalgási fóruma azoknak, akiknek modellvasútak építésével, barkácsolásával kapcsolatos kérdései vannak, ilyen kérdésre választ tudnak adni illetve ilyen tevékenységnek a folyamatát, majd eredményeit kívánják bemutatni. Ide tartozik a terepasztal készítés minden része, a famunkától az utolsó részletek megvalósításáig. Ide tartozik a modellvasúti vontató- és vontatott járművek készítése és festése, gyári modellek "szuperelése", öregbítése. Ide tartozik a terepasztal tereptárgyainak, épületeinek, vasútforgalmi- és egyéb berendezéseinek a saját készítése, illetve a terepasztalon való elhelyezése. Ide tartozik a terepasztal villamos berendezéseinek a szerelése. Ide tartoznak az ilyen fajta munkához szükséges anyagok, szerszámok beszerzésével kapcsolatos kérdések, valamint a szakirodalom ismertetése, ilyen témájú honlapok újdonságainak bemutatása. Szándékaink szerint nem tartoznak ide a gyári modellek vásárlásával, gyűjtésével, minôségével és bemutatásával kapcsolatos kérdések. Nem téma a digitális vasútmodellezés sem, még saját építés szintjén sem, hiszen annak van jól működô saját fóruma.
Így tovább gondolva, miért nem fordítva készítették el? A mozdony amúgy is fémből van (a legtöbb) talán mágnesezhető is.. Alulra mehetett volna a mágnes, vagy akár egy foglaltságot figyelő, akkor bekapcsoló elektromágnes, így a mozdonyra nem kellene extra mágnes... :)
Slot car rendszereknél elterjedt megoldás, bár ott a kocsikra teszik a mágnest. Vasút-berkekben a T méretaránynál találkoztam hasonlóval, de ott a motorkocsi kereke masszívan mágneses.
Szerintem nem, nem ér annyit. Ha eszmei értéke van, akkor inkább eredeti állapotban kell megőrizni. Ha játszósnak kell, akkor el lehet gondolkodni az eredeti cuccok feljavításán, egy-két fogaskerék cseréjén, illetve a Zzemoki-forgóvázakon. Én az enyéimet sorjáztam, kentem, alátéteztem, és relatíve vállalhatóan működnek. Persze egy korszerű modell mögött így is elmaradnak, csörögnek-zörögnek, de mennek tűzön-vízen át :)
Egy új hajtás elég komoly átépítést igényelne, én csak akkor gondolkodnék el, ha már amúgy is lenne fölöslegben valami megfelelő hajtásom – bár valószínűleg még úgy is "nem" lenne a nagy gondolkodásom vége, és vennék egy PIKO Szilit. Az hajtás-téren már teljes mértékben hozza napjaink színvonalát, kidolgozottságát tekintve pedig meg is előzi azt :)
Meglett mind két szilinek a "nyomora". Az egyikben a kardános csigahajtás tengelyéről volt a kicsit lecsúszva a végtelen csiga. azt vissza nyomtam a helyére, azóta megszűnt a baj. A másikban viszont (ami kb 18 éves) van egy pár hosszábban elrepedt fogaskerék. Ott már biztos csak a csere segíthet. Csak elméleti szinten; Roco hajtást érdemes lenne bele faragni?
Na hát azért csodálkoztam volna, ha két döglődő PIKO gépet is kifogtál volna... :)
Sajnos a Zzemoki-féle saját hajtásokkal nincs tapasztalatom. A mozdonyok azért darálnak, mert
1.) alapvetően pontatlanok, sorjásak a fogaskerekek;
2.) oldalirányban nincsenek hézagolva, és a hajtásház oldalán csúsznak;
3.) illetve nem tudom, hogy mennyire komoly probléma, de üzem közben a hajtásház alsó takarólemeze is meghajolhat, ennek következtében a fogaskerekek függőleges irányban felváltva fel és lefelé elmozdulhatnak, ezért a távolságuk megnő.
Az első ponttal sok mindent nem tudsz tenni, széjjel kell kapni a hajtást, alaposan szemügyre venni a fogaskerekeket, és a sorját, öntőcsonk-maradványokat leszedni a fogaskerekekről.
A második pont egészen jó ellenszere volt a Zzemokinál kapható hézagolóalátét-készlet, benne szépen összeválogatva egy mozdonyra való különböző vastagságú alátét. Úgy nézem, sajnos már nem kapható... alkalom adtán, ha gondolod, lemérhetem, összeszámolhatom, hogy milyen alátétek kellenek.
Annak, ha egy mozdony hajtása csak darál, de a mozdony nem akar haladni, két oka lehet:
1.) a motort a forgóvázakkal összekötő kardántengelyek perselyei elforognak a tengelyeken;
2.) vagy a hajtásban a csigakerék után lévő dupla fogaskerék tengelyén valamelyik fogaskerék elforog (nincsenek egymáshoz rögzítve).
Ha csak ki vannak kopva, de nincsenek elrepedve, akkor esetleg egy gondos olajmentesítés és azt követő ragasztás segíthet. Ha a hajtást is rendbe teszed, akkor elvileg nem kellene ismét előjönnie a problémának (én sorjáztam, hézagoltam, így nálam a kardántengely perselyének kopása nem jött már elő egy Fuggerth-mozdonyomon sem).
Az a fura, azt nézem, hogy a Zzemoki-féle utángyártott fogaskerekek esetében sem oldották meg a problémát, hogy a fogaskerék ne a hajtásház oldalán súrlódva forogjon... Viszont alapvetően pontosabbnak tűnnek a fogaskerekei, szóval talán megéri lecserélgetni az eredetieket. Ebben nincs tapasztalatom.
Köszönöm, hogy jelezted! A V43-asok Fuggerth gyártmányúak, és van egy M41-es mozdonyom is, ugyan ez a konstrukció. A csörgő még szépen fut, de szerintem rá is fog várni hamarosan egy forgóváz csere.
Van kettő V43-as mozdonyom. Mind a kettő daráló hangot ad ki, gondolom a fogaskerék rendszer adta meg magát, valamint az egyik mozdony már meg se mozdul. Egy teljes hajtáscserén gondolkodom. Úgy vélem, hogy már bőven van olyan aki ilyet tapasztalt és tud rá valami megoldást. Az első ötletem az az, hogy Zzemoki forgóvazakat kapnak a járművek. Ezekkel a forgóvázakkal kapcsolatban kinek mi a tapasztalata? A válaszokat előre is köszönöm!
Sajnos feliratszegény lett több okból kifolyólag, de más opció nem volt. Ez most igazából egy makett lett, mert egy pályás kolléga születésnapjára késztettem.
Hosszabban már eléggé OFF, de végül is vasút, meg (virtuális) modell, szóval talán maradhat.
Játszom egy online számítógépes játékkal, a Freight Yard Managerrel. Ebben különböző észak-amerikai (USA, Kanada) teher- és rendezőpályaudvarok, ipartelepek stb. közötti áruforgalmat kell lebonyolítani, kicsit hasonlóan a FREMO-hoz, csak 2 dimenzióban, műholdképre ültetett vágányhálózaton. Az egyik általam felügyelt teherpályaudvar a missouri-i St. Joseph, ahonnan kiágazik kelet felé egy vontatóvágány (Saxton Branch). Ez a játékban csak az ICM Biofuels rakodójáig van meg, de a vágány a valóságban folytatódik tovább, és én kíváncsiságból megnéztem a Google Térképen, hogy meddig. A vágány járható szakasza addig fut, amit már láttál az előző hozzászólásomban, és véletlenül volt hozzá utcakép is :)
Aki esetleg kedvet kap a játékhoz, annak előzetesen szólok, hogy elég jól kell hozzá tudni angolul. Az amerikai vasúti szaknyelv pedig előbb-utóbb úgyis ráragad, én is szinte nulla tudással álltam neki játszani, mostanra 12 kisebb-nagyobb "yard" felügyeletét látom el :)
Hát, jó kérdés, mert szerintem én valamikor 2011 körül regisztrálhattam a fórumra és szerintem nem nagyon voltam itt read-only módban. De nincs kizárva, igazából nekem még szó szerint egy fél élettel ezelőtt volt.
"Érdekességképp egy elhagyatott EM120, valahol Missouriban"
Hát erre meg hogy találtál rá?
"Nem véletlen, ugyanis az alapmodell a Plasser & Theurer EM80 mérőkocsiját modellezi"
Hát, ööööö... Elég nagy vonalakban. Az egy dolog, hogy elég rendesen hossztorzított, de ennél még jeletősebb eltérések is vannak. Pl. ablakok mérete, száma, homlokfal kialakítása, stb. És akkor a 3 forgóváz kontra 2 tengelyes modell némi mérőkeréknek álcázott áramszedővel... Maradjunk annyiban, hogy formailag hasonló. Majd egyszer megírom az egészet - ahogy szoktam - és beleveszem az alapmodell eltéréseit. Vagy az olvasókkal szedetem össze... :-)
Nem véletlen, ugyanis az alapmodell a Plasser & Theurer EM80 mérőkocsiját modellezi, ami típusazonos az FMK-004-essel (nyilván országonként és vasúttársaságonként eltérő felszereléssel, tehát apró eltérések biztosan vannak).
Érdekességképp egy elhagyatott EM120, valahol Missouriban:
Jól alakul eddig. Egyszer láttam a Börze topikban egy ilyet (talán pont ezt?), akkor nekem is eszembe jutott, hogy tisztára olyan a formája, mint az FMK-004-nek.
Az elvárható maximális részletgazdagságot a méretarány és a funkció kell meghatározza, de a modellezőnek kutya kötelessége törekedni az optimális maximumra. Ez nyilván más egy vitrin modellnél, és más egy üzemelő , játékra használt modell esetén, hiszen azt fogdosni kell, netán szétszedni, javítani. A részletgazdagság megtartásához a nagy gyártók is sokszor torzítanak, nagyítanak részleteket. Az említett 0,1 mm átmérőjő szegecseket pl. nem is nagyon lehet másképp megjeleníteni. A fotomaratás lemarja, a 3D nyomtatás se nagyon képes kaiadni. De ugyanez a helyzet a kapaszkodókkal. H0-ban a valósnak megfelelő átmérőket alkalmazva kezelhetetlenné válik a modell.
Az alváz kidolgozottsága ugyanúgy hozzátartozik a modellhez mint bármelyik másik oldala, persze itt is az optimális mértékben. A gyártók egy része már a mozdonyok esetén is megtalálta a módját, annak, hogyan tudják legalább részleteiben ezt megtenni. Elég megnézni a Piko V43, M61 mozdonyokat...
A modern 3D nyomtatás szinte filléressé válása soha nem látott távlatokat nyitott meg, mégis kevesen tudnak élni a lehetőségekkel, ugyanis hiányzik az a bizonyos plusz ami azzal jár, hogy utánajárni a részleteknek, mérni, fényképezni, kutatni az elkészíteni kívánt jármű történetét (hogy változott az évek folyamán, milyen átalakítások történtek, stb.). Ezek miatt kátni még az igen régi kisszériásoknál is annyi hibás, vagy min. hibásan festett járművet
Műszakilag nagyon sok minden lehetséges. A 3D eljárások elterjedése és az arra alapozó fémöntés hozzáférhetősége lehetővé tette, hogy ne csak ékszerészek tudjanak ilyen alkotásokat készíteni. De alapvetően azon kell elgondolkozni, hogy mi is a készítő célja?
Ha a modell sok évig készül, tökéletes lesz, akkor a készítője nem sok ilyet fog a világ elé tárni, mert az élete nem elég hosszú hozzá. Az alkotásoknak pedig elképesztő értéke lesz. Soha nem fognak megjelenni az emberek számára, egy nagyon kicsi, kiválasztottakat tartalmazó csoport tagjait leszámítva. Az óriási érték miatt az a legvalószínűbb sorsuk, hogy egy milliárdos megveszi őket és beteszi a vitrinjébe. A saját terepasztalán kívül - ha van neki ilyen - nem fog sehol sem járni. Ónozó tevékenységét nagyon sokra becsülöm. Korábban sokat tanultam is tőle. De kész, festett modelljeit élőben soha nem láttam. Asztalon közlekedni pláne nem. Tartok attól, hogy nem is fogom.
Külön probléma az üzemeltetés. Ha egy modellvasúti jármű minden részletében mérethelyesen készül el, akkor az eredetinek megfelelő ívsugarakra van szükség ahhoz, hogy végigmenjen rajtuk. Egy szokásos érték a tolatás (!) számára 150m. Ez H0-ban 1,72m. A Fremo terepeken még szokásos, otthon nem.
A másik kérdés az, hogy mi az a részletesség, aminek még egyáltalán értelme van? Egy N-es modell kocsi alváz feliratait már nagyítóval is alig látni, mikroszkóp kell hozzá. De egy valódi gőzös mozdonysátrán is kb. 7-8mm a szegecsek átmérője. Ez H0-ban 0,1mm, súroló fényben, nagyítóval még éppen látható. Emellett szigorúan nézve a járművek aljának a modellezése amúgy is kérdéses: egyrészt egy szokásos, terepasztali pozícióban nem látható. Másrészt az eltérő műszaki részletek miatt (pl. mozdonyok meghajtása) nem is lehet pontos.
