Nekem eddig szerencsére csak jó szomszédaim voltak,vannak.
Egyet ki emelnék.2007 Ben év elején költöztünk a mostani lakhelyünkre, tehát 17 éve.Egy akkor 60 éves forma ,,bácsi volt a szomszédunk a felesége pár évvel volt fiatalabb nála.A bácsi Novák János néven futott.Azaz fut a mai napig, hiszen él csak nem itt, Salgótarjánban, hanem Szajolba.
Elejétől jó viszonyban voltunk vele, noha a többiekről se tudok rosszat mondani .
Mikor én 7 éves voltam, költöztünk oda, sokszor adott diót amit a haza előtt a padon fogyasztottam el.
Neki nem volt nagy védelmi rendszere a házon, kamera egy se volt, (bezzeg a mostaninál)a kertbe ki be mehettem .Mikor nem voltak itthon.A János bácsi :d közútkezelő lehetett, a postaládán is az volt írva: útkataszter Bt.Novak János.Főnök lehetett , mert általában itthon láttam.Utazgatni is mentek.Reggelente aktatáskával ment dolgozni de mivel főnök lehetett csak néha kísérelt meg olyat hogy mondjuk 8 órát bent legyen a cégnél.Mivel kis város vagyunk ez az útkataszter csdk helyi tarjáni cég.Nem is nagy.
A tesóm 2009.aprilis 10 ( napot is megjegyeztem)átlőtte a labdát az ő levesébe amit evett épp.A malőrt csak másnap tisztáztuk vele mikor átjött.Bar nem volt focirajongó, megjegyezte: jó focista lenne belőle ha ilyen csavart labdát pont a levesébe tudott beletalálni.A pólója is olyan lett.
A biztonságra nem sokat adtak.Egyszer jöttünk nyaralásból haza, mikor láttuk hogy korom sötétben nyitva az ablakuk.Egyből betörésre gondoltunk, bár halistennek felénk nem volt még.De miután hazaértek, mondták hogy úgyfelejtették ,csak a közeli garázssorban voltak.Ami pár percre volt a lakastól.Kiszaladtak úgyse törnek be.Bar igaza lett, nagy kockázat.Mi nem mernénk meglépni.
De én is bementem a kertjükbe,amikor nem voltak itthon.Pechemre egyszer rajta kapott ,kint nyirta a füvet.(Nem sok gondot fordított rá, a mostanihoz képest)mikor észrevett megkérdezte; mi jaratban? Mért nem csengetdz ha be akarsz jönni?
Később: ki tudja hányszor beszökött mikor nem voltunk itthon.
Amúgy jó arc volt, pedig tényleg 60 felett járt akkor is .2009 től Szajolba laktak főleg ,kétlaki életet éltek pár évig ,mert meghagyták a salgótarjáni házukat is, de csak ritkán jöttek ,,haza,, ide.2017 Ben adták el.Évekkel előtte tervezték , de nem akadt vevő.
Összeségében kevés gondom volt vele, de szerintem ezt bárki elmondhatja a csaladból.Nem úgy az előző szomszédja, akivel folyamatosan civódtak, ment a pereskedés, birósági csata.d.Jól jártak velünk hogy 2006 végén költöztünk oda.
Egyébként ők 2000 körül költöztek oda.Janosék.
Nem tudom volt e gyerekük.
Ma már 2009 től nyugdíjas,már 75 éves.
Na ennyit .Bár volt kocsija sokat buszozott is a városban.
2017 től más lakik a helyén akivel szontén nincs bajom.
Nekünk is kijutott a rossz szomszédságból. Korábban nem volt gond, mert egy sokgyerekes család lakott az emeleti szomszédok mellett és ott az anyuka elég hangosan nevelgette a gyerekeket, ment a rohangálás, a játék, a kiabálás. Aztán ők elköltöztek valahova, így az a lakás most üres és hirtelen nagy lett a csend. És itt kezdődtek a problémák. Én soha nem szóltam senkinek, hogy zajosak, vagy a lépcsőház előtt/lépcsőházban/erkélyen/ablakban bagóznak, soha nem bántottam senkit a zaj miatt, nem beszéltem ki senkit. Van elég dolgom, azzal foglalkozom, nem mással.
No, de jöttek ezek a bugris emeleti albérlők, mert még csak nem is tulajdonosok és most folyamatosan minket csesztetnek, na de nem a szemünkben, általában olyan hangosan beszélnek a szellőző mellett, hogy lehallatszódjon, még meg is nyomja a csaj a hangját, amikor rólunk van szó. Pl. hogy szombaton reggel 8-kor én mit csinálok, vagy, hogy mennyit engedem a vizet, vagy mivel zörgök, de még sorolhatnám. Lassan már levegőt sem mer venni az ember, mert nehogy őket zavarjuk. A párom azt mondja, hogy szarjam le, de engem annyira idegesít, hogy már utálok hazajárni és folyamatosan gyomorgörcsöm van, megy a hasam stb. Egyszerűen nem tudom, hogy mit tegyek és ehhez még ott vannak a rosszindulatú pletykák is, amikkel minket illetnek. Napi 8-12 órában dolgozunk, csak a hétvégénk szabad, akkro tudok főzni, porszívózni és minden mást csinálni, egyszerűen kiborít, hogy a saját otthonomban nem tudok nyugodtan azt csinálni, amit akarok.
De ugye nyilvánosan ezek nem konfrontálódnak. Semmit nem mondanak, csak a hallgatózás megy gondolom az ő oldalukról, hogy hallgatják mit csinálunk épp.
Adjatok tanácsot, hogy tudnám ezt kizárni az életemből anélkül, hogy ezekkel beszélnem kelljen. Egyikünk sem olyan, aki nyíltan odamenne, hiszen akkor az lenne, hogy MI mit hallgatózunk, hogy ők mit beszélnek?
Már teljesen tanácstalan vagyok.
A másik, hogy már nem csak ők csesztetnek, hanem a lépcsőházban lakó többi buta, közönséges ember is, akikkel ezek megtalálják a közös hangot. Pletyka hegyek, hogy mi mikor, mit csinálunk, hogy nálunk csótány meg egyéb élősködők vannak. Hogy a kutyánk szagos, ami cseppet sem igaz, mert havonta járunk nyíratni, napi 2x sétálni vele, amikor hazaérünk. Kicsi eb, meg sem nyikkan, szobakutya. Szóval ő a "kutyát" sem zavarja.
Kérlek benneteket, adjatok tippet, mert tönkre fogok menni. Az elköltözés nem lehetséges, saját lakás, jó helyen van, most családi házra spórolunk, de addig muszáj maradnunk.
Hát nekünk is kijutott a rossz szomszédból. Az alattunk lakó folyton veri a csövet, falat, és valami zenének nevezett tam-tam-ot is. Nem tudunk vele mit kezdeni. Van egy 22 hónapos gyermekünk, neki vannak (talán hangosabb lakózajai). De este 20:00 már készül aludni, vagy már alszik. Nálunk mindenki zokniban közlekedik. Nem beszélünk hangosan, nem üvölt a tv, rádió. De ezt az alattunk lakó egyáltalán nem tolerálja. Sőt átváltozik valami idegbetegnek. Aki teljesen kezelhetetlen. Többször szóltunk a gondnoknak, de nem tud vele mit csinálni. Valakinek ötlet, hogy lehet megállítani az ilyen embert?
Gyere át ide, ez egy pörgősebb topik! Ha visszaolvasol, találsz néhány jó ötletet. HA megoldást nem is találsz, együttérző lelkeket egészen biztosan! :-)
Sziasztok! 10 éve lakunk egy lakótelepi házban. 2 éve költözött felénk egy új szomszéd.Sajnos! Elsőként sikerült a betonkeverőjükkel megismerkedni, ugyanis azt célszerűnek látták a fejünk felett elhelyezni. Sosem értettük minek az oda, a 2. emeletre. Ma már tudom! A közfalak eltávolítására kellett, hogy gyermekeinek legyen elég hely körbe-körbe szaladgálni a lakásban. És persze, hogy legyen hely ahova szétgurítsák a 600 darabos vasgolyó készletet. Egy darabig csendesen tűrtünk, aztán szólni mertünk. Persze kihívta a zsarukat, ahogy ez az ő országában szokás. Azóta is ha kell, ha nem reggel 6kor kelünk, se vasárnap, se hétköznap, és azt várjuk mikor szakad a fejünkre. Összekeni a kocsimat reggelre, általában a lekvár dukál neki. Aztán jódolgában, mivel a férje lop eleget, hogy ne kelljen dolgozia, nekiállt leveleket írogatni, hogy mi milyenek vagyunk. A baj csak az, hogy egyedül mi nem kaptunk belőle. MÁR NEM BÍRJUK! MINDENKI MELLETTÜNK ÁLL, SEGÍTSETEK HOGY TEGYEM POKOLLÁ AZ ÉLETÉT!
Panel, 9. em.
A közvetlen szomszédokkal nincs gáz, a többiekkel csak köszönőviszony. A lakásszövetkezeti elnök viszont teljességgel közveszélyes. Hatalmi tébolya van és a saját tekintélyének megszállottja. A múltkor egy ismerősöm véletlenül hozzá csengetett be, ordenáré modorban oktatta ki, hogy miért nem tudja, hová megy.
A nyáron feltörték a ház pincéjét, elvittek több bicajt, ilyesmit. Amikor felmentem hozzá, hogy vajon tud-e egyáltalán arról, hogy mi történik a házban, mártír arccal közölte, hogy neki most a vasárnapi ebédtől kellett felállnia. (Javasoltam, hogy beszélje meg a betörőkkel, hogy csak a heti egyórás fogadóóra előtt törjenek be.) Ha valaki a ház bármilyen ügyével fordul hozzá, ugyanez a válasz (mármint hogy most ne zavarják, mert neki épp magánélete van). Amikor naivan rákérdeztem a betörés után, hogy mi fog most történni a nagyobb biztonság érdekében, kedvesen közölte: semmi.
Szóval akrobatikus ügyességgel képes elszlalomozni a munka elől, viszont mindenkinek (már aki hagyja) úgy parancsolgat, mintha maga lenne az atyaúristen. (Jól megtanulta anno, pártfunkci volt az istenadta).
Kyra
Panel, 10. emelet. Közvetlen szomszédokkal minden OK, egy lépés távolság megtartva az illem miatt, néha beszélgetünk, megkínáljuk egymást cigarettával. A másik folyosón (1 folyosó = 2 lakás) lakik egy idős úr, ővele egyetlenegyszer találkoztunk, akkor megjegyezte, hogy nyitva volt este az ablak, és hallotta, hogy a Rómeó és Júliát néztük. Nagy bocsánatkérések, ezt az öreg az alábbival intézte el: Nem érdekes, majd ha zavar, úgyis lecsapom a villanyórájukat... Azóta csak köszönőviszony. Egyébként minden más szomszéddal a házban is u.a.
Netie, aki nagyon fontosnak találja a jószomszédi viszonyt, meg az egy lépést is :)
Egy darabig "süket" lennék, vagy valami elfoglaltságra hivatkoznék...
De lehet, hogy kiolvassa a szemedből. Igaz, ez nem is olyan nyilvánvaló. Van egy kolléganőm, aki folyton a közelemben van, úgyszolván belép a magánszférámba. És nem veszi észre, hogy viszolygok tőle. Össze vagyunk zárva, nem akarok haragot vele, de tettem már megjegyzéseket...
Kedves borzimorzi!
Amit a szomszédok nyugalma érdekében elkövettél, már így is szuper. Van aki egyáltalán nem izgatnak mások, csak élik az életüket, sokszor lehet hangosabban, mint nálatok a felújítás...
Ha 13 éves a ház, előbb utóbb másnak is át kell esni ezen a procedurán.
Nálunk is volt felújítás a nyáron, falverés, fúrás stb, kiírtuk egy papírra, hogy ettől előreláthatólag eddig felújítás folyik, megértésüket kérjük. Így is volt egy manusz, aki lejött, mert éjszakás volt és nem bírt aludni. Nálunk kb. 3-4 napig volt a nagyobb zaj, addig még bírták a lakók. Utána viszont a felettünk lakó kezdte ugyanezt. Na, akkor is minket szidtak. Szerintem, ennek nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani, ennyit még ki kell bírni, ha nem tanyán lakik az ember.
Tehát, ne izgasd magad, ennél többet nem tehettél.
Üdv.
giud
Kedves Topiclakók!
Kérlek, segítsetek, ha tudtok!
Vettünk egy lerobbant panellakást. Az átadás óta eltelt 13 év során semmiféle korszerűsítésen nem esett át. Most szét kell veretnünk. Falakat is kiveretünk, plusz csempeleverés, radiátorcsere és fúrás, ami belefér. Nem leányálom a szomszédoknak, megértem. De mit csináljak, ha eccer muszáj lakhatóvá tenni?
Azért nem szeretnék közutálatnak "örvendeni", mindenkit értesítettünk a zajról előre, a munkások délután 4-re mindig befejezik a melót és csak hétköznap dolgoznak. És persze nem nyáron kezdtük, amikor a gyerekek szünidejét tönkretettük volna a zajjal, hanem most. A fűtési idényt nem szabad megvárnunk, mert akkor már nem lehet lecserélni a fűtőtesteket. Lényeg a lényeg:
Ti mit várnátok el tőlem, ha Ti lennétek a szomszédaim? Hetente kétszer kérjek elnézést újra? Vigyek dobostortát vasárnapra vigaszul? Minden infónak örülnék.
Köszönettel: borzimorzi
Nekem sajnos negatív tapasztalataim vannak.
10 emeletesházban lakunk ma 6-on.
Egyre gyakoribb, hogy a liftbe, kutyák, macskák (meg ki tudja ki még?) bepisilnek, beszarnak, olyan büdös tud lenni, hogy a 6-ig az ember gyomra kifordul. Nemrég sósavat öntöttek a padlóra, kellemes volt...
Tettem már ki többx figyelmeztető papírt, mások is, de rendszeresen letépkedik őket...Volt olyan, amelyik olvastán én biztos elszélleltem volna magam a kutyatartó helyében..De semmi...
Most meg olyan szag van a fsz-i szemétledobótól a II. em-ig, hogy levegőt nem ajánlatos venni...Talán egy hulla aszalódik...El nem tudom képzelni, mi lehet ennyire büdös.
Bocs a hosszúságért, de nap, mint nap ezen kell mérgelődnöm, végre kiírhattam magamból...
Nekem is van egy nagyon kedves szomszédom, idős néni, pár házzal lakik odébb. Nála mindenki kap néhány jó szót, sokan járnak hozzá ki ezért, ki azért. 80 éves, elég nehezen mozog és kis nyugdíjból él. A tavasszal beteg lett, nem tudott menni. Bevásárlás, gyógyszerek kiváltása az én feladatom volt. Azóta is megyek hozzá majdnem minden nap és nagyon hálás nekem ezért. Azok a szomszédai, akik kihasználták (tegye el a befőttet, süssön-főzzön nekik) szépen elmaradoztak, mert már nem tud ilyesmit csinálni. Nagyon szeretem, mert csupa jóság, de néha megdorgálom, mert nem tud nemet mondani. Nyugdíjfizetés után egy tanárnő(!) augusztus 19-én kölcsönkért tőle 5000 Ft-ot, hogy 24-én megadja. És becsapta. Döbbenet. Szegény néninek kellett hozzá elmenni, hogy ugye nem felejtette el. Végül szeptember 4-én adta meg a pénzt. Mindig azt mondja, hogy ő a jó szívének az áldozata. És ez igaz is. Sajnos.
Hogy valami jóról is halljatok...
Tíz évig laktam egy idős házaspár közvetlen szomszédságában.(Megjegyzem, több szomszédom akkor nem is volt.)
Bármi problémám volt hozzájuk fordultam, legyen az gyermekmegőrzés, állatgondozás, még mosogatni is segítettek, mikor eltört a lábam, és feküdnöm kellett. Igazi barát lett a néni, akivel megoszthattam minden bajom és bánatom, mikor egyedül maradtam. Ma is látogatom, mert ő nem jöhet. Mozgássérült.
Alatunk lakik A Görény. 50-es, a társadalomra nem veszélyes bolond, aki azzal múlatja az időt, hogy köhögésnak induló hörgéssel kergeti az őrületbe a szomszédokat. Többen panaszkodtak már a házmesternek, de nem lehet mit tenni. Megérti az ember, mert beteg a nyomorult. De tudja magát visszafogni is, mert ledübörgök, akkor néha elhallgat. Hajnali 5-től 1/2 6-tól megy a műsor az erkélyen, hogy jól lehessen hallani.
Egy átmulatott éjszaka után aludni próbáltunk a barátnőmmel. 1/2 5-ttől beindult a hörgés. Hiába dörömböltünk nem hagyta abba. Erkélyre kirohanás, leordítás, elküldés melegebb éghajlatra. Pár órával később (reggel 7-kor) hallom hogy csengetnek. Hát A Görény akart bejönni beszélgetni. Még ő volt felháborodva, hogy nem engedjük be. Jó hogy nem. Az ilyenek kiszámíthatatlanok. Hiába nem közveszélyes, rettegésban tartja a lépcsőházat. Kitenni senkit nem lehet a lakásából...
Mielőtt elment volna a pasi a felettünk lakó lakásból, mi is jól hallhattuk az eseményeket. Azért én örülök, hogy a földszinten lakunk, bár így is néha túl hangos a dolog, de senki nem gondol arra, hogy lentről felhallatszik. De az egyik szintszomszédom már néha fél, hogy rászakad a plafon és ezt el is szokta panaszolni a többieknek... Szerencsére az érintettek ettől még élnek boldogan és nem fogják vissza magukat. De kétségkívül feszélyezne, ha ilyen megjegyzéseket tennének: "De sokáig tartott vagy De hamar befejeztétek, illetve Miért kell minden nap? " stb. Mert ugye kinek a Pap, kinek a Papné.
Egy 16 lakásos társasházban lakunk. Kezdetben (kb. 6 éve) nem volt semmi probléma, nagy szomszédolások, névnapköszöntés ...stb. Talán akkor változott meg ez az idilli légkör, amikor egyik éjjel az alattunk lakó „hölgy” fakanállal verte a lépcsőházi korlátot és üvöltve szidott bennünket, mert állítólag reggelenként hangosak vagyunk. Nos, az egész házból nem bújt elő senki, hogy leállítsa, egyedül én küzdöttem meg vele, de eléggé rosszul esett a kedves szomszédok nyugalma. E kis történet után elgondolkoztam azon, hogy egy esetleges nagyobb probléma esetén hogyan bízhatnék meg bármelyik lakótársamban, ha még egy ilyen vértelen (bár igen jól hallható!) eseménybe sem avatkoztak bele.
Köszi Chavo! Persze ma már egyáltalán nem rakok kaját az erkélyre.
Ami igazán zavar, az talán az utolsó gondolatodhoz kapcsolódik a legjobban: amit elvárunk másoktól, mi magunk is tegyük úgy. Az nem tetszik, ha a felettem lakó panaszkodik az ő felső szomszédjára, hogy milyen bunkó, mert kirázza a pokrócot az erkélyen, de amikor ő ugyanezt csinálja, akkor én fogjam be a pofámat. (Egyébként általában befogom, mert olyan, mintha lónak imádkoznék.) Nem vitatkoztam vele, napfénytetőt rakattam az erkélyre.
Van azért kellemes élmény is, nyaralásból hazajövet egy másik szomszéd étellel, sütivel várt bennünket.
Még az is jó, ha a gyerekek egy helyre járnak iskolába (kisebbek még) és gond esetén egymásét el tudjuk hozni. De semmi túlzás, mindent csak mértékkel. Nem szabad kihasználni más jóindulatát. Szerintem ezt betartva elég jól együtt lehet élni. És persze ha valami terhünkre van, tudni kell nemet mondani. Nekem ezt is meg kell(ett) tanulni.
Megmondom őszintén, közel 20 éve lakunk panelben. Különösebb afférunk a szomszédainkkal nem volt. Az elvem, amit a családommal is igyekszem elfogadtatni: ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI.
Nos nekünk nem okoz problémát, ha a felettünk lakó végigdübörög éjszaka a lakáson. Miért is ez lenne a főok, amikor a 14-es villamos 40 percenként megzörgeti ablakainkat. A gyerekek pedig amikor hangosabbak a kelleténél, egy "feljön a Tóth" kiálltásra rögtön hallkabbra veszik a figurát. (Pedig a Tóth már 15 éve elköltözött alólunk, mi pedig 3 éve elköltöztünk fölüle).
A kaját, ezt NEKED is javaslom, csak letakarva rakd az erkélyre. Ha nem porol a szomszéd, még jöhetnek a galambok. (faluhelyen a macskák).
Végül még egy alapvető: A hifi: Én megszoktam, hogy bizonyos időben, bizonyos hangerővel lehet csak hallgatni. Gyerekeim sokszor nem értik, hogy miért szólok rájuk zenehallgatás közben.
1.) Van amikor engem (vén barom) is zavar.
2.) Én már megszelidültem. Ha nekem kötelező a fejhallgató, nekik miért szabad az ÉN lakásomban az ÉN szempontjaimat figyelmen kívűl hagyni?
Többnyire negatívak a tapasztalatok...
Pedig az egyik szomszédom nem is olyan régen azt mondta, hogy "többet ér egy jó szomszéd, mint egy rokon".
Hát, volt szerencsém szomszédokhoz eddigi életem során, valahogy mindig úgy rámszálltak a végére... Biztos az én hibám is, mert az nem lehet, hogy minden házban kifogunk egy-egy ilyet.
Először egy munkatárs járt át, rendszeresen vacsora időben, és persze ha elfelejtettem megkínálni, akkor addig dícsérte, hogy csak jóllakott nálunk. Ez egyszer kétszer még nem is zavaró, de a pofátlanabb fajtából származott az ipse és bár tett olyan megjegyzéseket, hogy befizet hozzánk enni, de soha még egy üveg üdítőt sem kaptunk tőle. Az autót is kölcsönkérte, kiautózta a benzint, és a tankolás is csak igéret maradt. Sajnos, csak rossz emlékeim vannak emiatt, pedig jól is végződhetett volna, mert jópofa srác volt. Aztán felvitte az isten a dolgát, már nem vagyunk szomszédok, de semmilyen közös dologba nem keveredünk vele, erre kínosan ügyelünk...
Már máshol lakunk, itt is van jónéhány szomszéd, akiről majd írok még később.
Akkor jó a szomszédság, ha a távolság miatt hallótávolságon kívül van.
De hát ez ritka.
Én például egyszer télen elálltam az utca elejét az erőszélen, a "jó" szomszéd, meg ahelyett, hogy nekem szólt volna, kihívta a yardokat. Ezt a birságoló céduláról tudtam meg. (Még szerencse, hogy a rendszámmal nem vezették össze.) No, ekkor készítettem egy szépen formázott hirdetményt, amelyet ki is plakátoltam a környéken, a lényege az volt, hogy rendezvény lesz a Dimitrov -úti kulturházban (96'-ban) Mr.Tégla és Mrs. Vamzler előadásában, finanszírozó: a Spion's és KGB lapaítványok: "Hogyan jelentsük fel a szomszédunkat?" címmel.
Nagy sikere lehetet, mert másnapra letépkedték, pedig nylonba is becsomagoltam az elázás ellen.
Lehet, túl korán költöztem be. De kiakasztottak a szomszédok kezdetben. Az egyik hül*e nem akart beengedni, még akkor sem amikor ott lobogtattam az orra előtt a kulcsomat. (lakótelep lépcsőház) Szerencsére nyanyci volt, úgyhogy erősebben húztam az ajtót. Ettől függetlenül a kb 40 lakásból álló házban csak néha köszönt vissza valaki. Ma már más a helyzet vannak barátságos arcok. Biztos rajtam is múlik. Sajnos a közvetlen szomszédaimmal még nincs szerencsém. (főleg felettünk) A barátaim nem közülük valók.
Ja, es egyszer en is voltam rossz szomszed. :) Meg panelben laktunk, (ugy 16 eves lehettem), amikor anyu elutazott valahova hosszabb tavra es ket hazias leanygyermekenek turelmesen elmagyarazta a mosogep hasznalatat. Alig tette ki a labat, a hugommal ugy dontottunk, itt az ido, hogy atultessuk a gyakorlatba ismereteinket, amig meg emlekszunk rajuk :). Mosogep betaraz, mosopor, oblito, minden a helyen, gep lezar, program indit, ket elegedett no tavozik a helyszinrol kis leanyszobajukba. Felora mulva apam gyanus hangsullyal szol: "lanyok, gyertek ki..." Hat ki nem jutottunk, mert az egesz eloszoba uszott a vizben :))).Mint utobb kiderult, elfelejtettuk a kad szelere tenni a kiereszto csovet... Mely dobbenettel szemleltuk a hazi tavunkat, plusz teljes ketsegbeeses -- aztan zord atyank egyszer csak elrohogte magat. Brigadmunka indul, nem felmosoronggyal, hanem tobb kilo torolkozovel probaltuk felitatni a vizet. Amikor mar csak kisebb halastonyi volt az eloszoba szonyegben tarazva, felmarkoltam a cuccost es vittem ki az erkelyre. Remek erzekkel kilogattam, probaltam kifacsarni belole a tartalmat -- ezen tevekenyseg kozben sikoltott fel alattunk Klari neni "A TISZTA RUHA!!!!!" Kinezni elfelejtettem elotte... :) Szomszedneni egyeni rekordot utott meg feljovetelben, probaltuk eloadni a "miketszegenyarvagyerekcsaksegiteniprobaltunkhazimunkabanremenytelenatyanknak" cimu musorszamot, plusz megvert kutyatekintet, de kevesbe jott ossze. Viszont o szolgalt azzal a hirrel, miszerint a masodikrol a garazsig (!!!) sikerult leaztatnunk a hazat :))).
Húúú, micsoda topic....!
Namostakkorkéremszépen: Belvárosi bérház. A körülmények: nem egyszer volt már házkutatás egy lenti "családnál" (hozzánk csöngettek be az udvariras rendőr bácsik hajnali 3-kor, hogy kell valaki tanúnak) A család összetétele persze folyton változóban volt (az egész alvilág ott gyülekezett) – nemrég elköltöztek. De ki jön helyettük? A véres széklet a kapualjban egy más téma, bár el tudom képzelni, hogy egy kedves lakótársunk volt... Tegnap éjjel 2-kor pedig alkoholista szomszédunkat verték meg a lépcsőházban és vitték el a rend képviselői.
Vannak remek kutyak is a masik szomszedban, toluk anyu nem tud aludni. Meg egy ovoda, amely vizsgaidoszakban kifejezetten agytepo. Egyik evfolyamtarsam meselte, hogy naluk is valami gyerkocsereg van a szomszedban, es hogy fel napon keresztul azt hallgatta, hogy "ko, papir, ollo", mikozben a kozigjoggal kuszkodott. Kitartoak! :)
Örök hálám, nemisbéka...
Társasházi gond például nyáron, ha a szomszéd az erkélyen cigizik és a hálószobádban is terjeng a füst a széláramlás miatt. Illetve, ha a feletted lakó az erkélyen rázza a koszos rongyait, miután kiteregetted a tiszta ruhát, illetve kitetted hűlni a frissen főzött krémet...
Folytassátok Ti!
Hétfőn találkozunk! Jó hétvégét mindenkinek.
giud
Otthon nehezen. A legfobb gond a szomszedos sorhaz. 6 csalad lakik benne, egy vallasi csoporthoz tartoznak, kozosen epitkeztek es elvi okokbol mindegyik 5 gyereket akar vallalni. Szorozzatok... 3 kevesebb mar most egyiknel sincs, a terv gyonyoruen alakul. Nem a gyerekek letszamaval lenne baj, ez maganugyuk, a gyerek tokjo, nem szivesen lennek en se egyke. Hanem az a gond, hogy senki nem figyel rajuk, aki mar jarokepes, kint jatszik a porban az utcan. Kocsival delutan egyszeruen veszelyes hazamenni. Az ember az utca elejen egyesbe valt, es hazaig lepesben megy, mert teljesen kiszamithatatlan, hogy mikor ugrik ele egy kolok. Telen ugyanez szankokkal sulyosbitva. Plusz nem kepesek koszonni se ok, se a szuleik.
