" Ha a hideg sötét anyag elmélete helyes, akkor a korai Univerzumban kellett létezni nagy fényességű törpegalaxisoknak, amelyekre a James Webb-űrteleszkóp rá is találhat. "
1. gravitációs test: nincs anti-anyag alapú gravitáció
2. elektromos töltés: van anti-anyag alapú elektromosság, és az anti- és a rendes elektromos töltésű részecskék kioltják egymást, miközben nagy energiájú fotonok keletkeznek belőlük . Az ellentétes elektromos mezők leárnyékolják egymást .
3. neutrínó részecske: van anti-anyag alapú neutrínók, de az anti- és a rendes neutrínó nem oltják ki meg egymást, hanem közös gonon atomként létezik tovább . Az ellentétes mező-szerű neutrínó-kölcsönhatások nem árnyékolják le egymást .
A furcsa az, hogy a logikailag lehetséges esetek mindegyike előfordul a holt természetben ♥
Az eszköz jóval nagyobb, a gejzír által létrehozott felhőt mért meg, mint amekkorát a Cassini űrszonda detektált, ráadásul maga a kitörés is sokkal nagyobb volt:
"tehetne egyáltalán ilyet a Proxima Centauriról ?"
Magad is ki tudnád számolni, hiszen csak szimpla trigonometria. Két adatot kellene csak hozzá a netről kikeresned: a távcső optikai felbontóképességét és a csillag feltételezett átmérőjét. A távolság meg megvan.
De ha utánakeresel a csillag méretének, akkor még a számolást is megspórolták neked: ugyanúgy megtalálod szögmásodpercben, ahogy a távcső felbontóképességét is ebben adják meg, innentől meg szimpla összehasonlítás: melyik a nagyobb?
"és, ilyen sebességél az is képbe jön, hogy mit okozhat pl, egy egészen kis meteor, vagy űrszemét, ha az útjába kerül bárminek.."
Nem kell annak meteoroidnak lennie! Gondolj bele mit okoz a szimpla nagyon-nagyon híg csillagközi gáz és por, ha évekig megy neki az űrhajó orrának. Nem lehet annyira híg, hogy ne koptassa le csutkáig...
fénysebesség 10%-ig számolva (relativisztikus sebességhez közeli érték, de nem túl közeli): 3 055 988,30 s /60 s/60 ó/24 ó= 35,3 nap, amíg egy 1G-vel gyorsuló űrhajó eléri a fénysebesség 10%-át, elméletben, a relativisztikus torzítást nem figyelembe véve.
(és, ilyen sebességél az is képbe jön, hogy mit okozhat pl, egy egészen kis meteor, vagy űrszemét, ha az útjába kerül bárminek..)
Nem relativisztikusan számoltam, mert hirtelen nem is gondoltam arra, hogy 1g gyorsulással is ilyen hamar ennyire megnőhet a sebesség. Csak 10 perccel később esett le a tantusz . . .
Egyébként a helyes relativisztikus számolás szerint valóban nem lehetetlen 6 év sajátidő alatt odaérni.
De hát a dolgot ez se teszi csábítóbbá, reálisan megvalósíthatóvá még kevésbé.
