Ha a hidat kihagyod, marad két sorbakötött ellenállásod. Ha ezek értékét egy méréssel meg tudod állapítani (nem), akkor a híd öt ellenállására marad öt adatod.
Mégis miféle variációszámítás az, ami egy mérésből meg fogja tudni határozni két sorbakötött ellenállás értékét külön-külön?
Hát ez úgy kezdődik, hogy az ügyfél elkezdi keresni a hibát.
Telefonon mondjuk neki, hogy először mérje meg az ellenállásokat.
A pontos értékeket nehéz lenne kikeresni (nem mindet írnak fel trimmelésnél), de vannak névleges adatok.
Na most a névleges ellenállásokból közelítőleg ki lehet számolni, hogy nagyjából mennyit kell mérjen.
Persze egy hídnál a kis eltérés is drasztikus lehet.
Ilyenkor megy a hezitálás, hogy alkatrész csere legyen vagy mi.
Néha behozzák bevizsgálásra. Akkor már előkerülnek bemérési eredmények.
Esetleg szétszedik a szakik. Egy nyomásmérő eléggé le van zárva, konzervnyitó kell hozzá.
Vagy például nyomáspróbának vetik alá.
Még azt lehetne például, hogy az egyes ellenállások tól-ig megengedett tartománya alapján kiszámolni a tűrésmezőt.
Tehát a tipikus minimum-maximum értékek mindenféle kombinációjával meghatározni, hogy az egyes vezetékek között mekora ellenállásokat szabad mérni. Az már kombinatorika.
Én ezt elsősorban NEM matematikai problémának érzem, ez gyakorlati hibakeresés.
Mifelénk mérnököknél ez úgy néz ki, hogyha kilóg az adat a fizikailag lehetséges tartományból, akkor alkatrész csere, majd onnan esetleg hibakeresés.
A te példáidnál maradva egy ilyen hídnál nem az fog érdekelni, hogy mekkora az ellenállások pontos értéke, hanem hogy hol van szakadás vagy zárlat. Az ilyen eszközökben elég pontosan ismertek az ellenállás értékek, emiatt fel lehet írni hibakereső protokollokat, mivel véges a lehetséges hibák száma és ez lekövethető.
A jelentősége maximum annyi, hogyha eddig nem volt ismert a típushiba, akkor most már az lesz. De jellemzően azzal sem tudunk mit kezdeni, mert pl. a Pt100-asből még az ipari kivitel is elszakad 3 hónap után egy dízelmotoron tesztelés alatt. Az irreális mért értékből ez egyértelmű, vizsgálni sem kell.
Szerintem ez nem így van. Ha több az ismeretlen, mint az egyenlet, akkor marad szabad paraméter, amit akármennyinek választva az egyenletek teljesülnek.
A hetedik ellenállás már nem határozható meg hat mérési eredményből. :(
Hiba lenne viszont azt gondolni, hogy eredetileg az alsó és a felső ellenállás azonos volt a gyártáskor, és ez használat közben is így marad. Bármelyik ellenállás elfüstölhetett.
(Ez a probléma úgy vetődött fel, hogy egy ügyfél ellenállást mért a kivezetések között, és nem tudta kiszámolni, hogy közülük melyik a rossz.)
Egyébként a tetszőleges kezdőértéknek vehetjük a gyártáskor eredetileg használt ellenállás értékeket.
+++++
Matematikailag talán lehetbe kezdeni valamit úgy, hogy a híd kimenetére még egy - ismert - ellenállást kötünk párhuzamosan.
