A Magyar Szó vajdasági napilap ismét arról tájékoztatott, hogy újabb atrocitás ért magyar fiatalokat. Pénteken este egy magyar társaság születésnapot ünnepelt Szabadkán. Szerb fiatalok megzavarták a szórakozást, majd rongálni kezdtek és több fiatalt megvertek.Öten olyan súlyos sérüléseket szenvedtek a magyarok közül, hogy kórházba kellett őket szállítani.
Ez már nem az első alkalom, hogy magyar fiatalokat bántalmaznak a Vajdaságban. A sértettek nem mernek feljenetést tenni, mert nincs bizalmuk a rendőrségben. A vajdasági politikusok a vegyes nemzetiségű rendőrség kialakítását tekintik megoldásnak...
Schiffer András vette észre, hogy az angyalföldi Fidesz Facebook-oldalára a háborús bűnökkel vádolt, korábban tíz évig a Hágai Nemzetközi Törvényszék vendégszeretetét élvező Vojislav Šešelj vajdától származó szöveget posztoltak.
Amikor deportáljuk a vajdasági kisebbségieket, megmutatjuk, hogy milyen emberségesen bánunk velük. Szépen kikísérjük őket az állomásig, és kapnak szendvicseket az útra. A magyaroknak fejenként egy szendvics jár, mert az ő anyaországuk közel van.
Az 1970-ben született politikus a hírhedt Vojislav Šešelj-féle radikálisoknak volt az üdvöskéje.Az 1995-ös srebrenicai mészárlás előtt, amikor a szerb köztársasági hadsereg 8700 muzulmánt mészárolt le, azt mondta: minden szerb életért száz muzulmánt kell megölni. Slobodan Milošević rendszerének utolsó éveiben információs miniszterként szolgálta az egyre sötétebb rezsimet. Az 1999-es NATO-bombázások idején ő volt Szerbia tájékoztatási minisztere, a világ televízióit bejárták azok a hazugságok, amiket a szerb haderő sikereiről terjesztett. (Mellesleg a világ vezetői se túl finnyásak ezügyben, Tony Blair, aki brit miniszterelnök volt a bombázások idején, ma tanácsokat ad Vučićnak, Gerhard Schröder pedig, aki Németország miniszterelnöke volt 1999-ben, ott volt a minap Belgrádban Vučić kampányrendezvényén.)
Ennél súlyosabb dolog is történt. Tájékoztatási minisztersége alatt a szerb állami rádió-televízió épületében dolgozókat elfelejtették tájékoztatni arról, hogy halálos veszélynek vannak kitéve, a munkahelyük ugyanis rajta van a NATO listáján. A bombázás előtti napokban az addig a tévé székházában irodát bérlő nyugati újságírók távoztak, és figyelmeztették szerbiai kollégáikat, de ők nem mehettek: Miloševićnek kellettek az újságíró civil áldozatok.
A 90-es évekbeli Aleksandar Vučić nevéhez fűződik az a sajtótörvény is, ami alapján ellenzéki szerkesztőségi sorát záratták be. És ő volt az, aki Slavko Ćuruvija 1999-es, saját háza előtti lelövése előtt pár héttel azt mondta: bosszút fog állni a szabadszájú újságírón. Azóta kiderült: az állambiztonsági szolgálat végzett az újságíróval.
Magyar katonák sérültek meg súlyosan Zvecanban, ahol NATO-parancsnokság alatt álló koszovói békefenntartó erők (KFOR) helyi szerb tüntetőkkel csaptak össze. A magyar diplomácia vezetője azért került nehéz helyzetbe, mert pár napja még Belgrádban azt az Aleksandar Vucicot dicsérte és biztosította a támogatásáról, aki az elmúlt időben sikeresen buzdította ellenállásra az észak-koszovói szerbeket.
Hajrá Aleksandar, hajrá Szerbia!
– kiáltotta szerbül pár napja a belgrádi éjszakába Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor a magyar Békemenethez hasonló rendezvényen Aleksandar Vucic elnököt támogatva lépett fel egy nagygyűlésen. A meglehetősen rossz szerb kiejtéssel elmondott beszédet szinte végig döbbent csend fogadta – a Vucic által összetrombitált hallgatóság talán nehezen értette, miről is beszél Szijjártó –, hiába bizonyult a magyar külügyminiszter a szerb elnök lelkes rajongójának. Az erről szóló videót maga Szijjártó tette közzé a Facebook-oldalán.
Azért is különösen pikáns a derék Šešelj vajdát idézni az európai szolidaritás széthullásától, mert a szélsőséges politikus lehetőség szerint a magyarok ellen is etnikai tisztogatással küzdött volna, ahogy azt tette a bosnyákok és a horvátok vonatkozásában. Neki tulajdonítható az alábbi – egyébként kifejezetten Fidesz-kompatibilis – szöveg is.
Amikor deportáljuk a vajdasági kisebbségieket, megmutatjuk, hogy milyen emberségesen bánunk velük. Szépen kikísérjük őket az állomásig, és kapnak szendvicseket az útra. A magyaroknak fejenként egy szendvics jár, mert az ő anyaországuk közel van.
Valahogy nem hallottuk a nagy hőstől es feleségétől elítélni a Fideszt... Igaz akkor alezredeis rang se lenne...
A hétvégén adta közzé boldogan a hírt Novák Katalin államfő, hogy a férje, Veres István – az ország első first gentlemanje – a kiképzést követően a szakasztársaival együtt letette az önkéntes tartalékosok esküjét.
A horvát Jutarnji List meg nem nevezett szlovéniai forrásaira hivatkozva azt közölte, hogy a titkos térképszabászat hátterében Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll.
A legnagyobb magyar párt elnöke, Pásztor István azt nyilatkozta, hogy ők nem szeretnének "magyarkodni" sem a kampányban, sem az esetleges parlamenti működésük során. Az MRM-ben hogyan reagálnak az ilyen álláspontra?
Úgy fest, a VMSZ elnöke a ,,magyarkodást” pejoratív értelemben használja, vagyis ezzel leszögezi, pártja nem fog magyar érdekeket határozott módon képviselőként fellépni a következő parlamenti ciklusban sem. Hét év alatt a VMSZ parlamenti képviselői nem sok eredményt tudtak felmutatni, most pedig a kormányba kívánkoznak és kínálkoznak, függetlenül attól, hogy milyen erőviszonyok fognak kialakulni és mit kérnek majd számon a leendő kormányon.
A Vajdasági Magyar Szövetség önmerényleteket lát a délvidéki magyarverések mögött, erről ír Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a pártjuk honlapján közzétett írásban:
Csorba Béla:Ki szervezte a magyarveréseket?
2013. október 18-án a muravidéki Gyertyánoson ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amelyen magam is részt vettem, és a VMDP nevében javasoltam, hogy a tervezett zárónyilatkozatba kerüljön be, miszerint a KMAT aggodalmát fejezi ki a Szerbiában több mint egy éve vizsgálati fogságban sínylődő hét magyar fiatal sorsa miatt. Csalódottan kell megállapítanom, hogy javaslatomat Tőkés Lászlón, Ágoston Andráson és Tari Istvánon, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) alelnökén kívül senki sem támogatta. A többi hozzászóló egymásnak is gyakran ellentmondó, mind logikai, mind etikai mércék szerint gyenge ellenérveire most nem térek ki, viszont nem hallgathatom el Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének meglehetősen furcsa felszólalását, amely méltán váltott ki meglepetést, s némelyekben talán döbbenetet is szokatlan tartalma miatt. Pásztor ugyanis kifejtette, hogy a magyarverések a „mi” (nyilván a VMSZ-t értette alatta) érdekünkben történtek, mert a választások előtt a szétzilált magyar választótestületet össze kellett fogni valamivel. Mindez akár úgy is érthető, hogy a magyarveréseket maguk a magyarok szervezték. Majd, nyilván példaként a magyar önmerénylőkre és önmerényletekre, Kasza József egykori VMSZ-elnököt, illetve a háza elleni, a maga idejében nagy politikai hírértékű bombatámadást említette.
Szavait nem szó szerint idézem, de tudtommal hangfelvétel is készült, ami alapján állításom ellenőrizhető.
Meg kell mondjam, ilyen súlyú (ön)leleplező kijelentés az elmúlt két évtizedben vajdasági magyar politikai vezető száját még nem hagyta el. Ha igaz, amit Pásztor István a KMAT gyertyánosi ülésén mondott, akkor a VMSZ berkeiben az elmúlt évtized során több politikai motivációjú bűncselekményt követtek el, vagy volt azokról tudomásuk. Ha viszont nem igaz, akkor Pásztor István csupán a magyarellenes atrocitások kérdését kívánta, szokásához híven, ismét súlytalanítani - írja Csorba Béla.
Nem az első Pásztor agymenés a magyarverések kapcsán
Az esetet megelőzi Pásztor István egy korábbi, az origo.hu-nak adott interjúja, amelyben a délvidéki magyarokat érő fizikai inzultusokról és nemzeti alapú támadásokról beszélt:
"Azokban az esetekben, amikről tudok, a bántalmazás nem azért volt, mert (az áldozatok) magyarok", hanem mert a támadók "igyekeztek levezetni a feszültséget, és mivel ők tízen voltak, a magyarok meg hárman, akkor egyszerűen elkezdték kergetni őket" - mondta Pásztor.
Gaudi-Nagy Tamás nem áll le: lehazaárulózta Pásztor Istvánt, a vajdasági magyar vezetőt a köztévé Ma Reggel című műsorában. Majd a hazaárulók kapcsán lámpavasat és akasztást emlegetett. Pásztor István reagálásában kijelentette: nem fél, találkozott már más „bitangokkal” is
....ez a majom dobalodzott a EU-zaszloval is ha jol tudom:)...:)...:)
Magyarországi pártok, ifjúsági szervezetek és szerbiai pártok is elítélték, hogy Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét kedden szidalmazták és leköpdösték egy budapesti tüntetésen. A VMSZ elnöke nem tesz feljelentést.
2014. május 4. [18:20] A jasenovaci tábor áldozataira emlékeztek
A jasenovaci koncentrációs tábor áldozataira emlékezett vasárnap Horvátország; a "horvát Auschwitznak" is nevezett lágert a második világháború idején hozta létre a nácibarát rezsim, és 69 éve számolták fel.
"Jasenovac egyike azoknak a helyeknek, amelyek mindörökre megmaradnak a kollektív emlékezetben, bármi történt is azért, hogy a feledés helye legyen" - mondta Ivo Josipović államfő a Zágrábtól 110 kilométerre keletre lévő tábor helyén rendezett ceremónián.
"Olyan bűntett, népirtás ment itt végbe, amelynek a fájdalma sohasem fog megszűnni bennünk, amelyet sohasem fogunk elfelejteni" - folytatta beszédét az elnök, amelyet zuhogó esőben mondott el több száz ember - túlélő foglyok, horvát vezetők, köztük Zoran Milanović miniszterelnök és diplomaták - előtt.
A szintén felszólaló Milanović azt hangsúlyozta, hogy a jasenovaci bűnöket "nem a horvát nép, hanem az állam nevében követték el", és "a mai Horvátország, amely tagja az Európai Uniónak, garancia arra, hogy ilyen gonoszság többé ne fordulhasson elő". Az 1941-ben létrehozott jasenovaci tábor a mintegy nyolcvan fogolytábor egyike volt a nácibarát horvát rezsim idején.
Azt követően, hogy Horvátország 1991-ben kikiáltotta függetlenségét a volt Jugoszláviától, első elnöke, Franjo Tudjman kisebbíteni igyekezett a Jasenovacban elkövetett bűnök súlyát. A történészeknek még nem sikerült egyetértésre jutniuk az ott elpusztult áldozatok számát illetően: a becslések a városi múzeum szerinti mintegy 82 ezertől a szerb források szerinti 700 ezerig terjednek. A washingtoni holokauszt-emlékmúzeum százezer körülire becsüli a halottak számá
Szobrot emeltek Gavrilo Principnek, a vajdasági Tovariševóban. A Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös elleni merénylet elkövetőjének emlékművét Emir Kusturica szerb filmrendező leplezte le az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából.
A Palánkához közeli faluból az első világháború előtt körülbelül 50 fiatal tanult Szarajevóban, ahol az Ifjú Bosznia nevű politikai-forradalmi-nemzeti ifjúsági szervezet tagjai voltak - hangzott el a szoboravató ünnepségen.
Matija Bećković költő beszédében kiemelte: Princip száz évvel ezelőtti lövése nem csak az ő életét változtatta meg, hanem minden szerbét, aki akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén élt. Hangsúlyozta, hogy a háború szerb áldozatairól sem szabad megfeledkezni.
Emir Kusturica rendező - aki filmet készít a merénylő életéről - arról beszélt, hogy Princip nélkül nem létezne modern szerb állam. “Mivel az országok különböznek egymástól, gyakran előfordul, hogy azok, akiktől azt várnád, hogy magasztalják Principet, megfeledkeznek róla, azok viszont, akiktől semmit sem várnál, mindent megtesznek érte" - fogalmazott az alkotó, aki ezzel arra is utalt, hogy Tovariševo lakosai állami támogatás nélkül, saját forrásból emelték a szobrot.
Korábban arról is szó volt, hogy az első világháború századik évfordulója alkalmából Belgrádban is szobrot állítanak Gavrilo Principnek, ez a terv azonban még nem valósult meg
Vagy itt is a Delszlav-testvereknel a kep mindent magabafoglal,hogy milyenek a magyar nemzetisegunek,a elnoki cimre palyaznia,ha nezem hogy itt nalunk a Bardos-ur a magasan fejlett Demokraciaba-ezzel kiserletezett ,mikor tudataban volt a eselyenek.) Puntik.
""Udri mađjare" (üsd a magyarokat) és mind a heten rátámadtak a házaspárra. A kiegyenlítetlen dulakodás során az egyik támadó felkapott egy jókora betondarabot, amellyel szájon ütötte a sértett férfit,"
Megszületett a mentőakció első sajtófotó-hőse: a legelső képen látható Predrag Bandić pilóta-dandártábornokot – a batajnicai katonai reptér parancsnokát –, egy kisgyerek kimentése közben kapták lencsevégre, és máris újságcikkekben áradoznak a katasztrófa-filmsztár-képű főtiszt férfias helytállásáról.
Február 11. kedd 18.00: Arcok a tömegsírból – az 1944-45-ös délvidéki magyarirtásról A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány gondozásában megjelent kötet szerzőjével, Rencsényi Hajnal Elvirával beszélget dr. Botlik József történész és Matuska Márton, a téma kutatója. „Ők huszonhatan. Ők ezerszer huszonhatan. S ők sok-sok tízezren a Kárpát-medencében. Ne feledjük: csak azért, mert magyarok voltak. Rencsényi Elvira megőrizte nekünk az utolsó pillanatukat, azt a percet, amikor az embert elemésztette az embertelenség. Nyomasztó percek, de tisztán átérezzük azt, amit csak sejtettünk e könyv nélkül: megbecstelenítették Isten teremtményét, mert magyarnak született.” Gubcsi Lajos
Puntik,Puntik, ma hogy hívják az egész világon azokat, akik visszamaradva a kivonuló csapatoktól, civilben kémkednek és akciókat indítanak a bevonulók ellenében? Nem terroristáknak? S mit szoktak velük csinálni, pl. az amcsik?
Ráadásul azok a magyar tisztek akik ezt a parancsot kiadták azonnal hadbíróság elé lettek állítva!
