"Itt egy ma reggeli kép, néhány perccel ezelőtti. A képen látható 100E (rendszám: AA MH 638) majdnem 50 perc alatt ért be a korábbi 30-35 perces menetidők helyett. A busz 9:36-kor már a Corvin-negyednél volt és 9:49-re ért a Kálvin téri csomópont elé. A busz 31 perc alatt bejutott a reptérről Corvin-negyedig (tehát nem a gyorsforgalmin volt dugó vagy másutt, ahol nincs kerékpársáv) és 13 perc alatt tette meg a rövid távot a dugóban a nagykörút és a kiskörút között - ahol korábban a buszsávon 1-2 perc alatt haladt végig.A tegnapi posztom kapcsán számos észrevétel jött, igyekeztem a kommentekben mindenre reagálni. Nyilván lehet érvelni, hogy ott a metró, de a 100E a semmiből óriási utasforgalmat épített fel, sok milliárd forint bevételt termel a BKK-nak és nem más járatoktól, hanem a taxiktól szerzett utasokat. 50 db taxi helyett jár egy darab csuklós busz - ez pontosan az a módváltás, ami a város stratégiai céljaiban szerepel. És ezt a buszsáv tette lehetővé. Egy hibára is felhívták a figyelmem, ezt most pontosítanám: a 100E a legsűrűbb időszakokban már nem is 7-8 percenként jár, ahogy írtam, a nagy utasforgalom miatt számos időszakban 6 perces követésre sűrítette a BKK. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a 100E sűrűbben jár, mint a szomszédos Baross utcában a 9-es busz vagy nagyobb kapacitást visz, mint a buszsávok akár a Podmaniczky utcában, a Jagelló úton vagy épp a Keleti Károly utcában.Ahogy írtam is: vannak lehetséges megoldások arra, hogy a kerékpáros közlekedés biztonságos lehetősége megmaradjon, de a buszsáv megszüntetése rossz döntés volt az Üllői úton."
Amíg nem oldják meg a Belváros-Reptér összekötést valahogy (metró, vasút, reptér áthelyezés), addig szükséges a belvárosból induló közvetlen reptéri járat.
Sokak szerint indokolatlanul szélesek, szerintem pont a hagyományos és az elektromos eszközök közötti sebesség különbség miatt jó, hogy van hely a biztonságos előzésre.
Villamos járt ott valamikor, most a villamos sínek helyén impozáns zöldsáv van. Akár örülhetnénk is neki, csak sajnos túl szélesre sikerült, kerékpársáv(nyom) már nem fér el mellette.
Én szerencsés helyzetben vagyok, mert a kerékpártárolás megoldott, mint otthon, mint a munkahelyen. Nem kell lépcsőn cipelni, lezárni, lerakom és jól van. (Bolt előtt simán lezárom, de hagytam több órát metró/vasútállomáson, pláza előtt is.)
Lehet, hogy többeket visszatart a kerékpártárolás megoldatlansága.
A valóság ezzel szemben az, hogy de, a bicikli mindenkinek való"
Nem, a bringázás tényleg nem való mindenkinek!
Minimálisan sportos és önálló gondolkodású személyeknek való elsősorban.
Városi bringázásnál előny, ha autót is vezetsz, mert így a másik nézőpontból is érted a szituációt.
"Ne a legolcsóbbat! Tudom, hogy rengeteg pénz, de hidd el:
Egy 200 ezer forintos bicikli sokkal kevesebbe kerül, mint egy 80 ezer forintos.
Értsd: ha rendszeresen használod, két év alatt megtérül. Az alsókategóriás noname, vagy sajátmárkás alkatrészekből összerakott bringák ugyanis jól néznek ki és általában az első használat közben is meggyőzőek, a középkategória azonban három hónap múlva is ugyanolyan meggyőző lesz, míg egy olcsóbb modellel addigra az ötödik kör szervizen leszel túl."
Szerintem semmiképpen ne vegyél városi rohangálásra ÚJ bringát!
Inkább egy 5, 10, de akár 15, 20-éves modellt, amely új korábban felső-közép kategóriás volt.
Ezek vannak a legjobb ár-érték arányban. Rengeteg alig használt, garázsban porosodó bringa van.
Vannak bizonyos napszakok, amikor szinte biztos, hogy nem lehet egyszerűen eljutni A pontból B pontba a városban, így megnövekszik a menetidő, nagyobb lesz a balesetveszély és még a kocsi fogyasztása is nő.
Egy kerékpár azonban nagyon ritkán akad el a dugóban, hiszen kisebb helyeken is bőven elférsz vele, számos helyen van már kialakított kerékpárút, illetve ha más nem, néhány méteren át tolva hamar kikerülheted az akadályokat és folytathatod az utadat.
2. Nem kell parkolóhelyet keresni
Megérkeztél az úti célhoz, ahol nagy eséllyel még jó pár percen keresztül töltöd az időt azzal, hogy parkolóhelyet keress. Egy bicikli társaságában azonban nem kell emiatt aggódnod, ugyanis szinte esélytelen, hogy ne legyen valahol kétkeréknyi hely, ahol biztonságban magára hagyhatod a járgányodat.
3. Költséghatékony
Bár tény, hogy ma már egy komolyabb kerékpár is nagyobb kiadást jelenthet, azonban hosszú távon meg sem közelíti mindez a kocsikkal járó költségeket. Ugyanis egy fillért sem kell költened benzinre, parkolójegyre, kötelező biztosításra, de még a szervizelés ára is jóval alacsonyabb egy bicikli esetében.
4. Környezetbarát
Ha csak eggyel többször hagyod otthon a kocsidat mint szoktad és pattantsz inkább biciklire, máris nagyon sokat tehetsz a környezetedért is, hiszen nagy mértékben hozzájárulsz a kerekezéssel a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez.
5. Fitten tart
Ha csak munkába jársz kerékpár segítségével vagy csak a boltba ugrassz el, máris sokat tettél az egészségedért, ugyanis iktattál egy kis mozgást a hétköznapjaidba. Nem beszélve arról, hogy a lábaidon és a fenekeden látványos lesz a változás igen hamar.
Mindezek tudatával nem kérdés, hogy mindenkinek szüksége van néha arra, hogy biciklire pattanjon és úgy jusson el az úti céljához.
Amúgy érdemes megnézni, hogy a dánok és a hollandok milyen bringával közlekednek!
Hát nem méregdrága csili-vili csodákkal!
Itt, Magyarországon sokaknak derogálni egy olyan egyszerű bringával közlekedni.
A Galvani-híd megépítésének kiemelt célja a belváros forgalomcsillapításának előmozdítása, továbbá a Dél-Budapest, mint jelentős potenciállal bíró, nagy kiterjedésű rozsdaövezeteket is magában foglaló térség fejlesztésének elősegítése, beleértve a Duna-főmeder és -mellékág menti területek fejlesztését is. Arról nem beszélve, hogy az Új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárul a Hungária körgyűrűn belüli belvárosi forgalomcsillapítás megvalósításához és a belvárosi Duna-hidakra nehezedő forgalmi terhelés csökkentéséhez.
A Lánchídon, Erzsébet hídon és Szabadság hídon 30, a Petőfi hídon 10 százalékos forgalomcsökkenés elérését segíti elő.
Amúgy az elektromos rollerek jelenleg mondhatjuk, hogy illegálisan közlekednek. Mivel a haladást motor biztosítja, nem lehet kerékpár- függetlenül a sebességétől.
Kicsit félreérthető a cím, mert nem arra kíváncsiak, hogy konkrétan hol legyenek új MOL Bubi gyűjtőállomások a fővárosban hanem, hogy melyik meglévő BUBI-s körzetet fejlesszék!
Pl. a Városligetnél és környezetében, Kelenföldön, Óbudán vagy a Középső-Ferencvárosban.
Kevesebb mint negyed óra sétával bicikliúthoz érhetünk, sőt, a területek háromnegyedéről kevesebb mint öt perc alatt elérhetünk a biztonságos kerékpáros közlekedéshez (ami átlagos biciklis tempóval alig egy-két perc). Ezek szerint ha közösségi helyett saját kerékpárral közlekedünk, viszonylag kevés olyan része van Budapestnek, ahonnan ne lehetne percek alatt bekapcsolódni a városi közlekedés vérkeringésébe.
Eltérnek a vélemények, más elképzelése van Budapest belvárosáról annak, aki pl. Nyírtassról került fel, vagy aki születésétől a Váci utca Szerb utca sarkánál él.
Igazából a Tömegközlekedési topic-okhoz szerettem volna írni, mint a belvárosi tömegközlekedés alternatívája, de oda nem tudtam.
Végül is az elektromos rollerek is a kerékpáros infrastruktúrát használják. Így a közlekedési (!) célú kerékpározás és az elektromos rollerezés egy platformon van.
(A Kerékpáros topic sajnos nem a közlekedésről, hanem a sportról szól! Nem is értem miért nem a Sport-nál írnak, miért a Közlekedés-be?)
Én a gyors belvárosi közlekedést szeretem, az éppen megfelelő közlekedési eszközzel.