A debreceni, fiatalok labdarúgásával kapcsolatos beszélgetéseket szeretnék indítani, legyen az bármelyik egyesülettel kapcsolatos. Szeretném ha a pozitív és negatív dolgok is megbeszélésre kerülnének. Mindez a gyermekek érdekében!! Nem szeretném ha elmenne a topic a személyeskedés irányába!
Mi a véleményetek az utánpótlás korú U9-től felfelé az egyéni képzések szükségességéről?
Sajnos az a hír járja, hogy a több debreceni edzőt /akik egyébként a kötelékhez tartoznak/ LETILTOTTAK arról, hogy egyéni edzéseket tartson a főként DLA-s, Loki focisulis palántáknak.
Nem értem, hogy miért. Tényleg nem az a cél, hogy annak aki akar, segítsen a közeg focistává válni? Mert ugye edzésen nem tudnak olyan munkát végezni, mert egyszerűen nincs rá idő. Kevés a heti edzésidő. Ezek szerint Debrecenben nem arról szól a történet, hogy ügyes gyerekeket neveljenek ki, hanem csakis a TAO-s pénzek lehívásáról és elherdálásáról.
Ha ez a hír igaz akkor csak gratulálni tudok az utánpótlás fejének!
- Más világ, más anyagi lehetőségekkel. Magyarországon most már sokat költenek infrastruktúrára és az utánpótlásra, ám amíg a klubok nem lépnek partnerségre az iskolákkal, kidobott pénz az egész. Ha a gyerekek 9 és 12 éves koruk között heti háromszor fociznak a napi kettő helyett, nem lesz belőlük futballista. Hiába építenek nekik pályákat, fizetik meg a velük foglalkozó edzőt és öltöztetik őket szép szerelésbe. A szakmai alapok később is hiányozni fognak a sprintek, az első labdaérintések dinamikájában, a letámadás vagy a területvédekezés automatizmusában. Ezen lehetne változtatni, ha az élvonaltól az NB III.-ig minden klubot kötelezne az MLSZ, hogy építsen ki partnerkapcsolatot egy általános iskolával és egy gimnáziummal. Az máris 40-80 gyerek egyesületenként, akik kellő óraszámban kapnak képzést délelőtt és délután is. Belőlük lehet labdarúgó. Aki a PlayStationt nyomogatja, abból nem."
Nem szoktam a Facebook-on posztolgatni a velem történt eseményeket, de most szeretnék pár gondolatot megosztani. Szerintem a történet tanulságos és számos kérdést fel lehet tenni ezzel kapcsolatban. Tegnap egy volt játékosom Kóródi Nándi, 17 évesen debütálhatott az NB I-ben a Nagyerdei Stadionban a Ferencváros ellen. Gondolom, sok kis focista palántának vannak hasonló álmai. Neki megvalósulhatott! Nyilván felmerülhet a kérdés, miért Neki sikerült ez? Miután hat évig az edzője voltam van rálátásom arra, hogy ezt miképp tudta elérni. Jogos a kérdés, hogy ezt annak köszönheti-e hogy „Messi génekkel” született? Szerintem nem! Sőt kijelenthetem, hogy még az Olasz Focisulis korosztályos csapatban is volt, olyan játékos, aki Nándinál jobb adottságokkal rendelkezett. Mégis miért ő debütált szombat este? Azért, mert ő tette a legtöbbet hozzá pluszban. Már az is tiszteletre méltó volt, hogy minden edzésre behozták a szülei Püspökladányból – amiért maximális tisztelet Nekik -, illetve, hogy 8.-os korában minden nap egyedül tette meg ezt az utat vonattal. Szerintem ez nagyon nagy dolog, de úgy gondolom, ettől még nem játszott volna tegnap. Ehhez az is kellett, hogy a szabadidejében nagyon sokat tett még hozzá pluszban, gyakorolt, gyakorolt, gyakorolt…. Ennek köszönhetően a részéről mindent megtett azért, hogy kihozza magából a maximumot. A pályán eltöltött hat év alatt, sok mindent megéltünk együtt. Bár általában a sikerek domináltak – Dinamo Kijev többszöri legyőzése, a veretlenül megvívott NIKE Kupa, több bajnoki és kupa győzelem - voltak kudarcok is. Ezért csak azt tudom Neki kívánni, hogy sose felejtse el, hogy honnan indult és minek köszönheti azt, hogy most NB I.-es játékos lehetett. Ha ez a hozzáállása megmarad, akkor fogja tudni kezelni a pályafutása alatti hullámzásokat. A siker idején földön tud maradni, s kudarc esetén fel fog tudni állni a padlóról. Mert a verseny sportoló élete ilyen. A múltból nem lehet megélni, minden héten újra és újra bizonyítani kell! A sors néha furcsa dolgokat produkál. Talán szimbolikus jellegű is lehet , hogy éppen a francia Alpokban egy sífelvonóban – útban 3000 méter felé – kaptam az édesapjától a telefont, hogy Nándit elviszik a felnőtt csapattal a portugáliai edzőtáborba. Remélem az Ő pályafutása is hasonló lesz, hiszen ez még csak az első nagy lépés a siker felé … Mellesleg illusztris társaságba került. Ő a 11. játékosom, aki bemutatkozhatott az első osztályban – 10 a magyarban, egy angolban. Közülük többen szerepelhettek külföldön – az angol, a holland, a török .. első osztályban -, valamint felhúzhatták a válogatott mezét. Szóval úgy gondolom, van még lehetőség a további fejlődésre, de a kezdő lépés jónak tűnik! Persze a kitartás és a szorgalom mellett a szerencse is közre játszik egy karrier alakulásában. Ez Nándiéban is nagy szerepet játszott! Egyik kulcs momentum volt, hogy nyár végén „kidurrant a DVSC lufi”. Legalábbis az egyik darabja, minek következtében egy más labdarúgó kultúrából érkezett szakember irányítja a Loki labdarúgó csapatát! S láss csodát, bár a nyáron a DVSC és a DLA „szakemberei”, majd tucat utánpótlás korú játékossal kötöttek profi szerződés, Pontes mester mégis olyan fiatal játékost vitt magával az edzőtáborba – s játszatott minden meccsen -, akinek a szerződtetése fel sem merült a „szakemberek” körében. Vajon miért? Talán azért is, mert volt egy olyan edzője hat évig, aki teljesen mást csinált, mint a DVSC-s protokoll. Aki meg merte tenni, hogy amíg a fiataloknál mások technikát meg aerob kapacitást fejlesztettek, addig ő játék szituációk megoldását próbálta megtanítani, és próbálta minél több döntés helyzet elő állítani a tanítványait. Amíg mások régen elavult periodizációt csináltak, addig ő próbálta annak totál ellenkezőjét csinálni – persze nem azért mert ő ilyen okos, hanem mert a világ haladó részén is hasonlóképpen teszik. Valamint, míg a többiek játszották a „szent tehén” 4-4-2-öt – mert ezt fogja játszani a DVSC örökké, addig ő mást játszatott a csapatával. S láss csodát, jött egy ember nyugatról, s már hol van a 4-4-2? S lehet, hogy Kóródi Nándinak is könnyebb beilleszkednie egy olyan szerkezetbe, amit már játszott nagyon sokszor. Én csak egy dolgot sajnálok nagyon. Azt, hogy a Nándinál jobb adottságú gyerekek - akik már ott vannak, vagy lesznek a Debreceni Labdarúgó Akadémián -, 99%-ának semmi esélyük nincs annak az érzésnek az átélésére – NB I-ben pályára lépni . Bármennyit dolgoznak és bármennyire szorgalmasak is, amíg Herczeg András és „szakértő sleppje” vezeti ezt az intézményt. Persze tudom, hogy dumában és papíron ez a legjobb akadémia, de a valóság nem ezt mutatja. A héten pályára lépő DVSC kezdő csapatában – amelyik nem a BL nyolcaddöntőben játszott, hanem az NB I. 10. helyén áll – 7 idegenlégiós és egy saját nevelésű – a 1991-es születésű Ferenci J. – volt. S erre Pontes edző becserélt két külföldit és azt a Kóródi Nándort, aki pályafutása 80%-ában nem ezt a fajta képzést kapta meg! Szerintem ez elgondolkoztató! S lehet, hogy ezen egyszer azoknak is el kellene gondolkozniuk, akik szeretnének saját nevelésű játékosokkal teli csapat mérkőzésére kimenni a telt házas Nagyerdei stadionba! Úgy gondolom, ezt megérdemelné Debrecen sportot szerető közönsége. A baj csak az, hogy akikkel ezt el lehetne érni, a többségük – bár kötődnek a városhoz - már nem Debrecen sikereiért dolgoznak! Vajon miért?
Szerintem ezek urban legendek, nem hinném, hogy egy akadémiai edző ezt megengedhetné magának, főleg úgy, hogy már a 2 évvel ezelőtti rangsort is a Debrecen vezette.Persze minden elképzelhető, ezt láttad vagy csak hallottad, mert nem mindegy...
Ott a szakmai munka szerintem jobb mint bárhol máshol. Nálunk abból élnek az edzők, hogy van 2-3 tehetség akik viszik a korosztályos csapatokat, több is lehetne jó focista, csak nem tesz meg értük semmit az edző. Ők nem tanítják meg mozgásokra, küzdeni, cselezni, passzolni, szabadrúgást rúgni... Pedig ez az alap!
A mi edzőink /DLA/ kész focistákat kének a szülőktől, már 8 évesen is.
Gyerektornán sörözik az edző a meccsek között...VICC! Komoly csapatnál ezt sem lehetne megengedni. Még csak a gondolat sem merülhetne fel, az meg hogy a szülők fizetik neki az meg a másik VICC!!!!!!!!!!
Megvan a sorrend is, a legtöbb pénzből, milliárdokból gazdálkodó Felcsút még itthon is csak sokadik a szakmai szempontok szerint. Belga specialista rangsorolt. Tovább »
Azt hiszem, hogy Storck megmutatta, hogy az edőkkel van itt a legnagyobb probléma. Remélem az utánpótlásban dolgozó edzők is elgondolkoznak rajta egy csöppet, hogy eddig mi a fenét műveltek. Egy két nagyképű pökhendi edzőt úgy elzavarnék a picsába, hogy csak na. Azért mert összeszedi a környék ügyes gyerekeit attól ő még nem jó edző. Sőt. Akkor lenne jó edző ha a kievésbé ügyes gyerekeknek tudna tanítani jó dolgokat és belőlük is tudna focistát, nevelni. Azt hiszik egyes edzők, hogy a szülőknek kell a gyereket megtanítani focizni és kész játékosokat akarnak már 10-12 évesen...Nioncs még mindíg olyan szakvezetés aki be mer vállalni egy komoly kivállaszási rendszert. Nincs egy komoly vezető aki odabasz az asztalra ha valami nem jó.
Jelentősen átalakul az utánpótlás-bajnokságok lebonyolítási rendje, módosul a versenykiírás annak érdekében, hogy a tehetséges fiatalok magasabb színvonalú, európai mércével is versenyképes, koncentráltabb ligákban küzdhessenek egymás ellen. A korábbi időszak jellemzője volt, hogy a kiemelt műhelyek csapatai sok esetben nagy különbségű győzelmet arattak gyengébb játékerőt képviselő ellenfeleikkel szemben. Az új rendszerben kizárólag a legjobb egyéni és csapatkvalitásokkal rendelkező együttesek mérkőznek meg egymással.
Az új időszakban csak a legjobb nyolc egyesület csapata küzd egymás ellen U16-tól U19-ig. Miután cél, hogy a legidősebbeknél a csapatok feladják a tehetségeket a nagycsapat számára, így ott nem, csak az U16, U17-nél számít az eredményesség a végelszámolásnál. A bajnokságok végén azon klub együttese esik ki az elitből, amelynek csapatai együttesen a leggyengébben szerepelnek, míg a feljutásról a tizenhat csapatos U17-es másodosztály bajnoki címe dönt, a második helyezett pedig a hetedikkel játszik selejtezőt. A bajnokságok körmérkőzéses formában, 28 bajnoki forduló (2x2x7 forduló) keretében kerülnek lebonyolításra úgy, hogy az őszi, illetve a tavaszi szezonban, téli szünet közbe iktatásával egyaránt 2x7, vagyis szezononként 14-14 fordulóra kerül sor.
Megnyerte a 2006-os korosztalyban a loki focisuli a Garamvölgyi emléktornát. Ja nem. Nem is volt ott. De akkor ki nyerte? Hát a loki focisuli... Érdekes...
