Szenzációs hazugsággal alapozta meg hírnevét a sarkkutató Richard Byrd
1888. október 25-én született Richard Evelyn Byrd amerikai ellentengernagy, sarkkutató, aki először érte el repülővel a Déli-sarkot. A II. világháborúban tanácsadóként és elemzőként segítette az amerikai haditengerészetet a csendes-óceáni hadszíntéren.
Arisztokrata családból származott, 1912-ben végzett a tengerészeti akadémián. Az I. világháború alatt számos repülési és navigációs technikát fejlesztett ki, majd a háború után az ő tervei alapján hajtották végre hidroplánokkal az első transzatlanti repülést. Byrd 1926. május 9-én pilótájával, Floyd Bennettel - saját állítása szerint - elérte az Északi-sarkot, de állítását nem tudta igazolni, s halála után előkerült naplói szerint is kudarcot vallott. Mindenesetre a kísérlet hírnevet hozott neki, a rá irányuló figyelmet pedig arra használta ki, hogy támogatókat találjon a Déli-sarkot megcélzó expedíciójához. 1927-ben ő is pályázott a 25 ezer dolláros díjra, amelyet az Atlanti-óceánt leszállás nélkül átrepülő pilótának tűztek ki, de felkészülés közben gépe összetört, és Lindbergh megelőzte. Byrd ezután már csak saját magának bizonyítva tette meg az utat, és kényszerleszállást végrehajtva, de épségben landolt Normandiában.
Egy évvel később belevágott az antarktiszi expedícióba, két hajóval és három repülővel indult a Déli-sarkvidék feltérképezésére. Útjuk során számos fotót készítettek, geológiai vizsgálatokat végeztek, és végig sikerült rádiókapcsolatot fenntartaniuk a külvilággal. Byrd 1929. november 29-én három társával (Bernt Balchen pilóta, Harold June rádiós és Ashley McKinley fotós) a Floyd Bennett nevét viselő repülőgéppel elérte a Déli-sarkot. A történelmi jelentőségű utat az antarktiszi bázisról a Föld legdélibb pontjáig és vissza 18 óra és 41 perc alatt tették meg, így immár jogosan írta be magát a történelemkönyvekbe.
Az Antarktisztól nem tudott elszakadni: még négy expedíciót vezetett oda 1933-1935, 1939-1941, 1946-1947, valamint 1955-1956 között. Második útján öt hónapot töltött egyedül egy meteorológiai állomáson, és csak egy hajszálon múlott, hogy nem halt meg szén-monoxid mérgezésben, életét a szabálytalanul érkező rádiójelek miatt aggódó társai mentették meg. Amikor Byrd 1938-ban Hamburgban járt, a náci vezetés arra akarta rávenni, hogy csatlakozzon a Déli-sarkvidéken létesíteni kívánt német Neuschwabenlandot feltérképező expedícióhoz, de ő nemet mondott. A II. világháborúban tanácsadóként és elemzőként segítette az amerikai haditengerészetet a csendes-óceáni hadszíntéren, majd Roosevelt elnök kérésére elvállalta az Antarktiszi Szolgálat parancsnokságát.
1945 után már kormánytámogatást is kapott, negyedik útjára a parancsnoki hajó mellett három repülőgép-hordozó, 13 másik hajó, 6 helikopter, 6 hidroplán és 15 repülőgép kísérte. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a négyezer fős armadára a háború alatt az Antarktiszon végzett náci tevékenység feltárása miatt volt szükség, még merészebb teóriák szerint Hitler kifüstölése volt a cél, aki nem is követett el öngyilkosságot, hanem Neuschwabenland jege alá menekülve visszatért a festészethez. Richard E. Byrd, az Antarktisz egyik legnagyobb felfedezője nem sokkal utolsó expedícióját követően, 1957. március 12-én halt meg.
Bár úgy látom nem túl aktív ez a fórum (8 év alatt 1 bejegyzés:-))), azért belinkelem ide ezt a (szerintem hasznos) információt, jól jöhet ha valaki angol nyelvű útikönyvet keres bárhová a világban: http://angol-konyvek.unas.hu/ . Ugyanez Facebook-on is: http://www.facebook.com/vasarlasangliabol
Szükségem lenne egy Barcelona utikönyvre, melyet olcsón megvenék, vagy pár napra kölcsönkérnék... Nyilván a lonely planetnek örülnék a legjobban, de minden más is érdekel. qcora@borisz.hu
Előrebocsátom: bár sokfelé és a legkülönfélébb eszközzel/társasággal/célból jártam már a világban, csak magyar(országi) útikönyveket ismerek, a Panorámát és a Vendégváró sorozatot. Igazság szerint 2-3 éve,amióta a kispolszkimat egy normális családi kocsira sikerült cserélnem,(ja,és családot is alapítottam hozzá :-) teljesen rácsavarodtam a magyaro.-i utazásokra és útikönyvekre...
A "Panoráma magyar városok"régi szerelem: általános sulis éveim alatt jelentek meg, nagy lelkesedéssel - úgyis mint leendő építész és utazó - forgattam sosem látott magyar városok szépen megrajzolt,szinte légifelvételszerű térképeit. A nem túl jó minőségű és adhoc - amikor éppen arra jártunk esőben/hóban - készített FF képek csak fokozták a "titokzatos úticél" hatást.
Kábé a sorozat felét meg is szereztem
aztán 10 év szünet: se utazás,se útikönyv... :-(
már pár évvel a kocsivásárlás előtt kezdtem antikváriumozni,láttam is valamennyi hiányzó kötetet,de akkor még:
megvegyem ?- minek, azért mert régen szerettem?
aztán amikor lehetővé vált az utazás,rámtört a nosztalgia is.Elkezdtem felhajtani a hiányzókat,és most nyárra sikerült beszerezni valamennyit*
Közben persze utazgattam is,így sikerült letesztelnem mire is használhatók manapság (ja,és persze nem utolsósorban a könyvek zömét utazásaim során szereztem be)
A vélemény már elhangzott,csak megismétlem: ennyi év távlatából a "gyakorlati tanácsok" inkább vicces olvasmány,mint használható info. Viszont ma is aktuális a műemlékek-épületek rész. A leírások olvasmányosak,a térképek vizuálisak, jól "rá lehet készülni" egy addig ismeretlen úticélra. Kiegészítésként nagyon jó a "Vendégváró" sorozat,amely látnivalók felsorolásában és szemléltetésében meg sem közelíti a Panorámát,viszont bőséges gyakorlati infókkal és a 80-as években nem létező vagy fejletlen, vagy "nem szocialista emberhez méltó" ún "korszerű úticélokkal" (strandok,fesztiválok, stb..) szolgál. Ezeket nem gyűjtöm,csak megvan néhány- talán majd 20 év múlva! :-D
A legújabb kiszemelt sorozat a tájegységeket és - város létére - Budapestet bemutató "Panoráma Mini Útikönyvek" fehér borítóval és térképekkel. Régebbről megvolt 1-2 kötet,de mindig lenéztem kicsit a Városokhoz képest. Most nyáron viszont Kecskemét mellé készültünk nyaralni és - minő fintor - a Városokból egyedüliként pont a K. hiányzott. Így került a képbe az "Alföld" kötet. Jobban átlapozva egész megkedveltem és elhatároztam a teljes sorozat beszerzését,hiszen ez a s. átöleli Hazánk teljes területét. (a slusszpoén: Kecskeméten a Kecskemétből 2 példányt is vettem!)
Persze ez is jókor jutott eszembe,a hiányzó 4 kötet közül kettőt már korábban elszalasztottam egy antikvárban.
*az általam tudott 17 kötet: Debrecen-Eger-Esztergom-Győr-Kecskemét-Kőszeg-Miskolc-Pápa-Pécs-Sopron-Szeged-Székesfehérvár-Szentendre-Szombathely-Veszprém-Visegrád (ami nem is város!) és Zalaegerszeg. Kecskemétből +1 cserére!
Bocs,ha kicsit hosszú voltam,de ha valaki erre érdeklődik,ne csak két-három új sort találjon!
Kambodzsaban, Siem Reap-ben mindenfele lehetett kapni Lonely Planet konyveket a regio majd minden orszagarol. Egy kicsit vastagabb papirra nyomtak oket, kicsit rosszab minoseguek voltak bennuk a kepek, de a harom dollaros arat feltetlenul megertek.
ami még eszembe jutott: michelin utikönyvek, némelyik baromi jó! sajnos asszem magyarul még nincsenek. emlékszem, hogy templomokat méterről-méterre jártunk be, ahogy a michelin ment benne körbe.
kategorizálja a látnivalókat, amiket 3 vagy 4 csillagosnak ír (vagy csak három? nememléx...), na azokat tényleg nem szabad kihagyni!
Az Eyewitness és a hozzá hasonló Everyman Guides könyvek érdekesek, informatívak, sok háttérinformációt tartalmaznak és gyönyörű képek vannak bennük. Továbbá nagyok, nehezek és drágák. Én sajnálnám magammal vinni őket, rengetegszer elővenni stb. Ezeket utazás előtt szoktam elolvasni. De az Eyewitnessben is sok olyan információ van, ami engem nem érdekel: luxusszállók és éttermek, shopping stb.
Az internetet tényleg nem vihetem magammal, de az engem érdeklő aktuális információkat-nyitvatartás, menetrend stb kijegyzetelem és kinyomtatom.
Ha van időm és energiám akkor kijegyzetelek egy olyan könyvet, amelyben a látnivalók a térképen és a leírásban számozással jól beazonosíthatók. A Panoráma városkönyvek és a polyglott a legjobb. Majd minden egyes látnivalóhoz hozzáírom a többi könyvből a plusz információt. A megfelelő térképoldalakat lemásoltatom, a hozzátartozó leírásokat pedig a hátoldalra nyomtatom. A fontosabb templomok alaprajzát külön lemásoltatom,és a hátoldalra írom le a tudnivalókat róla. Minden nap csak azokat a papírlapokat viszem magammal, amelyekre aznap szükség van. Nem kell egész nap hordozni a nehéz könyvet, és nema szép és drága könyv ázik el, vagy lesz piszkos hanem csak egy papírlap.
Kicsit fárasztó módszer, de minden városnál csak egyszer kell megcsinálni.
Igaz, nem fogalmaztam valami gondosan. A most kapható utikönyvekkel az a bajom, hogy főleg gyakorlati tanácsok vannak bennük és nagyon kevés foglalkozik a látnivalókkal és amelyik a látnivalókkal foglalkozik, az sem olyan részletes, mint a néhai Panoráma sorozat.
Márpedig mindkét dologra szüksége van, bár mint említettem, a gyakorlati dolgok (és a kultura is) nagyon jól beszerezhető az Internetről.
Az LP szinte csak gyakorlati útmutatókat tartalmaz, szállodák, éttermek, közlekedés. Felsorolja a nevezetessségeket és ír is néhány sort róluk, de az édes kevés. A kifejezetten városokról szóló LP-k közül nekem csak Peking van meg és az sem kielégítő.
A Rough Guides sokkal jobb, a Baedekker nem tartalmaz gyakorlati infromációkat, én még szeretem az Eyewitness sorozatot is. Egyiptomról a Blue Guide-ot vettem meg, na ott minden bőségesen, iszonyú részletességgel le van írva.
Lényeg a lényeg, szerintem kár, hogy a Panoráma megszünt illetve az újabb kiadások valahogy nem olyan jók, bár az igazat megvallva csak az USA-t nézegettem
pár éve a vista ajándékba adott néhány útikönyvet. ezüst színűek voltak, csilli-villi minden, igaz, emiatt az olvashatósága a nullával volt egyenértékű. na, abban semmi mást nem találtál, mint azt, hogy hol van gucci, dior, vagy egyéb üzlet, melyik az ötcsillagos szálloda, ki aludt már ott, és milyen extra szolgáltatásaik vannak. az az infó, hogy pl. londonban, párizsban, rómában múzeumok is voltak, szinte kimaradt....
mindegyiket szépen eladtuk, a családi könyvespolcon ne legyen ilyen szemét :)
Nelles Guide-ról van vmi vélemény?
elég szép számban jelentek meg útikönyvei, elég részletes történelmi-kultúrális beszámolót is ad, térkép+turista info is van benni, viszont árakról semmi.
szerintem az LP a legjobb, ha fontos szempont az ár és az utazási lehetőségek.
"A Panoráma utikönyvekben semmi hasznos információ nincs, tökéletesen elavultak."
"De a kulturális információk fantasztikus bőségben szerepelnek bennük, templomok, múzeumok részletesen benne vannak, de szinten minden házról van benne némi infó, a várostérképek egész jók, szóval mi szeretjük."
Nem érzel némi ellentmondást az egymást követő mondataidban?:-)))
Szerintem az egy-két éves frissítésű könyvek elég aktuálisak, teljesen mindegy, hogy mi az aznapi ár, azt lehet látni, hogy melyik olcsóbb és melyik drágább, meg hogy kb. mik a lehetőségek. Az internetet meg nem tudom berakni a hátizsákomba... :-)
A Panoráma utikönyvekben semmi hasznos információ nincs, tökéletesen elavultak. De a kulturális információk fantasztikus bőségben szerepelnek bennük Hadd kötekedjek: Ezek szerint a kultúrális információk teljesen haszontalanok?
Ezért jó a Rough Guide, mert abban van valamennyi kultúra is, egy-egy város nemcsak a szállodák és éttermek felsorolásából áll. Miért, melyik útikönyv áll csak abból? :-)))
Az Internet korában szerintem már nem az utikönyvből szedi az ember a legfrissebb információkat. A legújabb kiadású utikönyvekben is legalább 1 évesek az adatok, a neten pedig az aznapi árakat kapod, a különféle fórumok is sokat segítenek. A Panoráma utikönyvekben semmi hasznos információ nincs, tökéletesen elavultak. De a kulturális információk fantasztikus bőségben szerepelnek bennük, templomok, múzeumok részletesen benne vannak, de szinten minden házról van benne némi infó, a várostérképek egész jók, szóval mi szeretjük. Ezért jó a Rough Guide, mert abban van valamennyi kultúra is, egy-egy város nemcsak a szállodák és éttermek felsorolásából áll.
Én minden útra a Virtual Turist internetes honlap segítségével készülök, az LP thorntree is nagyon jó, és a magyar fórumok is.
Én évek óta gyűjtök útikönyveket, ami elég költséges hobby. Amióta a neten olvashatók a legújabb aktuális információk kicsit visszafogom magam.
A Panoráma könyvek közül nekem a város könyvek tetszenek igazán, a térképeik nagyon jók. Az LP-nél nekem jobban bejön a Let's Go sorozat. Ha valaki legalább közepesen beszél németül, érdemes megnéznia nagy Polyglott könyveket, nem azokat a kis vékonyakat, amelyeket magyarul is kiadtak. Kulturális információk tekintetében legjobb a Baedeker, többnyire németül, bár már láttam angolul is.
Minden kömyvnél megf kell nézni az eredeti kiadás időpontját, sok olyan könyv van a boltokban, amely már teljesen elavult információkat tartalmaznak.
mi is mindig ezt a kettőt visszük (vagy LP-Panoráma, vagy RG-Panoráma) :)
a panorámát csak azért nem említettem, amit ti is írtok: önmagában nem állja meg a helyét. ugyan kulturális téren veri az összes többit, de gyakorlati haszna = a nullával. De a képei jók. Pl indiai gyár Csepel esztergagéppel, angliai táj Skoda S100-assal (Blazsej doktor csajozós autója), stb. :)
ó, a régi panorámák, abban minden utcasarok benne volt :) érdemes még manapság is vinni, azonban árak és éttermek kérdésében enyhén szólva nem naprakész. de azért a múzeumok ott maradtak a helyükön.
amit viszont jónak tartok: utikonyv.com - itt, az indexen is egy csomóan besegítettek a könyvekbe, én speciel a máltába. a túristák visszajelzései alapján frissítik a könyveket.
Én is a Rough Guide-t kedvelem és a régi Panoráma sorozatot is, egyik másik olyan részletes leírásokat tartalmaz, hogy még a helyi idegenvezetőket is kenterbe veri. Sajnos az India éppen nagyon pocsék, de talán ez a kivétel, ami erősíti a szabályt. Én mindig ezzel a kettővel utazom, az LP-t nem igazán szeretem.
Bár sem eladó könyvem nincs (nem válnék meg tőlük), sem venni nem szeretnék, azt azért leírom, hogy LP rajongóból váltam Rough Guide fanatikussá :)
gyakorlati szempontból tulképp. nincs köztük különbség, a kulturális infók azonban a RG-ban messze jobbak, részletesebbek szerintem.
Amit még használtam, és szintén jó: Moon
