A topikban elmondhatod a veterán technikai eszközökkel kapcsolatos élményeidet régebbről, mikor még eredendően újként mindennap használtad, vagy számodra veteránnak mondható eszközök (járművek, fényképezőgépek, stb) jelenidőbeni használatának tőrténeteit.
Elfogadom ajánlatodat, egy próbát el tudok képzelni vele. Esetleg ha nálad csak talonban van és megválnál tőle, elcserélhetjük egy valamilyen mutatós régebbi/retró gépre, vagy kp.-re.
Megbeszélhetünk találkozót valahol egyeztetett időben, hiszen nem lakunk messze egymástól............
Pedig príma obik léteznek Nikonhoz, és a gépvázaik mindig is jók voltak. Strapabírók, megbízhatók, sokat tudnak, ám nálam sem élveznek elsőbbséget. Van egy F 401-es filmes vázam amit nylonzacskóban kaptam darabokban, ezt összeraktam működik, de csak kölcsönobikkal használtam egy alkalommal.
Nem fogott meg annyira hogy tovább lépjek a márkánál.
A D 650 talán jelenleg a legjobb választás, és sokáig fogja tartani magát az igényekkel szemben a fotóskörben.
Obik hozzá ? Igen eléggé boros árakért, egyenlőre.
Chinon GX telemax-ot nem ismerem, a CX sorozat viszont jó, a Smena amolyan dömpingárú volt, ennek ellenére többre becsülöm mint az eldobható papír-"gépeket". Eléggé hosszú ideig volt a gyártósoron, több generációja ismert, és talán a keleti blokkban a legnagyobb darabszámban eladott masina.
Tavaly előtt nyáron láttam egy fiatal leány kezében a Városligetben Smena 8-at, igen szép állapotban. Követtem egy ideig, kíváncsi voltam hogy milyen témára használja, de nem sikerült ellesnem.
Jó kis gép. D650-es vázat néztem CANONból, de mire én összeszedem hozzá a nekem megfelelő objektíveket, igencsak 400-ba lett volna a gép. Ehhez képest a pana olcsóbb volt. Ha "kinövöm", lesz belőle majd CANON.
A nikon valamiért nekem nem jön be. Biztos jó gép, de akkor is.
Ja és kaptam minap egy Chinon GX telemax-ot és egy Szmena 8M-et :-)
Azért a két gép, a Super TL és az MTL 3 között van pár év különbség, ami során az MTL szériába beépült a fejlődés eredménye.
Utóbbi fémredőnyös és 1/1000-et is tud. A Super TL vászonredőnyös, és az ezzel szerelt gépek többségénél nem vállalták fel az 1/1000-re gyorsítást (főleg az akkori keleti oldalán Európának) a redőnyanyag minősége miatt. Ezzel is magyarázható a vakuszinkron sebesség különbözete, no és azzal is a korábbi vakuk igazából lámpák volta az ötvene években, valamint a hatvanasok legelején.
A "vakulámpák" (csak valaki szaki nehogy megszóljon...) a maximális fényteljesítményüket lassan adták le, azaz felizzási időt rá kellett számolni a expozíció előtt.
A tirisztorosok már jobban behatárolt időre képesek nyújtani a max fényerőt.
Sajna nem örök életűek.
Nálunk is van Panasonic, meg vagyunk elégedve a márka darabjaival. 6-7 éve nyúzunk felváltva egy FZ 20-ast a világ számos pontján megfordult már, és semmi gond vele (csak lehetne kevesebb a képzaj....).
Én jelenleg pár éve Canon DSLR-t használok, azonban sokat fotózok analóggal is. A Canon legtöbbször a régmúltból megmentett manuális objektívek vannak, legtöbbször Pentacon.
A családi fotózáshoz kiváló választás egy jó átfogású bridge, vagy kompakt gép amit azért mindenki tud könnyedén használni. Ebben a kategóriában széles a választék, de a Pana jó választás.
Régen jártam már a dombon, de az erőmű környékén szeretek fotózni telente. Feltűnően gyakori a zúzmaraképződés arrafelé reggelente, és gaztengerben, bokrokon, fákon van fotózni való.
Hát én csak az örökséget tenném hozzá. A Chinon vakuról lemondtam. Szétszedtük, a kondi akkorát rúg, hogy csak na, nem ő a "zárlatos". A tirisztor ment el.
Practika Super TL nem a legjobban sikerült gépük, tudom, mert édesapámnak van egy MTL-3-asa, melynek a zárja a rövidebb oldalon mozog, így 125-öddel lehet vakuzni. Nálam csak 60-addal lehetett.
Mivel rákaptam a digi fotózásra, már igencsak a 4. gépemet vettem meg, abból 3-at a Panasonic szériákból.
A család miatt döntöttem a szuperzoom mellett, mert én szívem szerint Canon vázat vettem volna, de akkor ők nem tudják használni a gépet rendesen.
Látom Te is szereted a fotózást. A minap, mielött a karácsonyi üdvözlet képemet csináltam volna a dombról, egy srác is felmet a dombra és fotózott az erőmű fele.
A FED tökéletes lett persze nemhiába, hiszen még német Leica alkatrészekből összerakott darab, a Zorki 3 sajnos régebben átesett egy "szakértő kéz" simogatásán és bizonyos funkciók nem fognak működni rajta. Ettől eltekintve elégedett vagyok vele.
Akkoriban sok munkám volt, nem volt időm járni találkozókra, és ledtam a rendszámot mert annyiba került évente a biztosítás/súlyadó mint a Skodáé. Pár évig csak állt a garázsban. Egy kitartó érdeklődő sokat járt utána nálam, és meg is tudta fizetni. Volt még belőle egy darab, plusz pár más típus is amik restaurálásra vártak. Közben alakultak a dolgaim, és jelenleg már csak egy van, ami magnak maradt meg, ez is csak "műhelyállapotban".
Válasz F-man olvtársnak a Távmérős oldtimerek topikbeli témához.
Szóval az úgy is volt, annyi alkalommal soha azóta nem igazoltattak a szerv részéről. Elkérték a doksikat, ellenőrizték, és jó pár percig nem adták vissza. Járták körbe a gépet, nézegették, kérdezősködtek. Találkozókon sokszor voltam, kupát is nyertem a Platán Kupán, Zsámbékon is futott a gép, Csongrád, Sopron, Visegrád stb. Utóbbin futottam egy kört hátramenetben felfelé.
Egy alkalommal az Árpád úton fogyott el az üzemanyag (egy régi ü.a. csap volt de eredeti, és a tartalékállás csöve kiesett), és megálltam pont a tiltó tábla alatt. Szemben volt egy háztartási bolt, bementem vettem 2 dl. folttisztító benzint és mire visszamentem már a szerv ott állt. Igazoltat-kérdez, én töltöm a mosóbenzint, Ő nagy szemekkel néz. Mit csinálok ? Tankolok. Mivel megy a gép ? Ami gyúlékony, most folttisztítóval fog menni. Na, ha elindul mehet. Mentem.
Volt hogy patikai benzint vettem bele, hogy elérjek benzinkútig Balatonbogláron.
A nagybani piac még működött a Bosnyákon, és oda jártam a téli burgonyáért. Vettem hét zsákot (28-32 kg/zsák) 2x20 kg hagymát, sárga-fehérrépa, szóval púpozva az oldalkocsi. Kérdezi az öreg eladó, hogy el fog-e indulni egyáltalán ? Mondom neki: ha nem akkor visszapakolom az összeset és nem kérem az árát sem vissza. Ha elindulok és megyek pár kört a szeme láttára, akkor visszajövök és rakunk még rá pár zsákot, jó ? Odaszól a szomszéd árus: nehogy fogadjon mert veszít, ezeket motorokat Ő ismeri, sőt annó a háborúban volt szerencséje megismerni mit is tudnak........... Szóval elindultam, a teljesítmény elegendő volt bőven, csak a fékút változott.
Sokat jártam vele több mint 40e.km.-t futottunk együtt, én voltam a háború után a második tulajdonosa. Élmény volt. Darabokban vettem, pár eredeti dolog menetközben lett beszerezve hozzá, de hamar típustisztává sikerült faragnom.
