Hát igen...a sok sql meg c++ könyv mellett nem sok mindenre van idő.
néha a buszon egy-két Maupassant novella becsúszik, csak hogy meglegyen az aznapi hangulatom.
Ja és ami abszolút klasszikus (majdnem 2000 éves): Suetonius: A caesarok élete. Ezt egyszerűen nem bírtam abba hagyni, egy éjszaka altt kiolvastam. Az mssql kézikönyvet meg bevágtam addig a sarokba:)
Bizonyos Rejtő Jenő nevű úr, aki az én nevemben, helyettem a saját nevemen (vagy hogy is van ez?) ír, az klasszikusnak számít?
Őszinte válaszokat kérek, de aki mást állít, azt sújtsa gáncs és megvetés!
Annak a bolondjózannak hiába is mondod, kár beléje minden ilyen ötlet! De majd én megiszom, mer'hogy a klassz i kuss sztrovacsekokat mind Lyól ismerem, mer'hogy sokáig voltam mindegyikkel valahová bezárva és ottan is mindig ittunk... Egészség!
Olwasni én is csak a wonaton szoktam. Még szerencse, hogy hetente-két hetente megyek Miskolcra, így elég hosszú időm wan olwasni.:) Legutóbb Dumas otthon található könyweit olwasgattam.
Előturkáltam ezt a jó kis topicot a süllyesztőből. Éppen kapóra jött, mert átmeneti szállástalanság miatt könyveim bedobozolva állnak, így kénytelen voltam könyvtárba íratkozni, és ugye akkor mingyár felfedezi az ember a klásszikusokat. Most éppen Mikszáth novellákat meg Ábelt nem bírtam letenni, meg az iskola a határont. Eredetileg a Kísértet Lublónt kerestem, de eddig még egyik novelláskötetben sem volt. Ez a Mixáth, ez csúcs! Kiderül, hogy a magyar ember az nem változott semmit az ő kora óta.
Ugye? Meg nem tudnám mondani, mi az, ami annyira lenyűgözô abban a kis szösszenetben, de hat éve olvastam, és még mindig a fejemben jár. Mi lehet a titka? De a Szt.Lajos király hídja is nagyon jó, kicsit visszafogottabb.
Láttad véletlenül a Várszínházban a Mi kis városunkat? Mensáros rendezése és utolsó szerepe volt: én a halála másnapján láttam, beugrott már nem tudom ki a helyére - és valami olyan hihetetlen erôt adott ez az elôadásnak, hogy csak tátottam a számat. Bár ez már offtopic, és a színházasban lenne a helye.
A Kabalát én is olvastam egy párszor, annyira tetszett. Ezen felbuzdulva elolvastam 3-4 másik Thorton Wilder regény, nem voltak rosszak, de azért a Kabala színvonalát nem érték el.
A kedvencem:
James Hilton: A kék hold völgye
Olvasta valaki? Teljesen rabul ejtett! Egy nyaraláson olvastam ki, s az utolsó sorok után egyszeruen vissza kellet vonulnom a társaságtól egy idöre, hogy egyedul legyek a gondolataimmal.
Na meg Szerb Antal: Utas és holdvilág
Antikvariumokban neha hozza lehet jutni Szentkuthy Miklos muveihez is. Fantasztikusak, szerintem.
Igen, es Hesse minden mennyisegben. Csak ajanlani tudom oket.
Ha már itt tartunk: én 3 éve osztálytársnôm apjának antikváriumában fogtam ki életem egyik legszebb olvasmányát: Thornton Wilder (na ezúttal a helyesírásért nem vállalok felelôsséget) Kaballa c. könyvét. Egy lány, kerenyitomi, szerintem eme szerzô is belefér az ízlésetekbe, nem?
Egyébként meg én szinte csak klasszikus irodalmon élek. Legutóbb Gide: Pénzhamisítók, Eco: Az elôzô nap szigete, Tournier: Péntek.
Tényleg, ismeri valaki MIchel Tournier Rémkirály c. regényét? Ebbôl csinálták most a filmet, de a film a közelébe nem ér, nem adja vissza azt az elképesztô erôt, ami miatt én, a gyorsolvasó-bajnok napi 3 oldalt voltam képes csak olvasni belôle.
Mindenkinek köszönöm az eddigi hozzászólásait csak igy tovább!
Rövid reflexióim:
Skizoid!
Ha neked igy kényelmes, ám legyek CDné :-)) mindent a vevőért.
zsoltu!
Igen Eco nagyon kellemes olvasmány, bár ami igaz az igaz, valóban kissé szaggatott ugy egy könyvet olvasni, hogy 15-20 percenként meg kell szakitani.
Gawain!
Kundera nekem is egy kicsit altató, de annak viszont jó. Nem tagadom, olyan könyv is kell, amire finoman el lehet aludni.
Zoltanius!
Carl Sagantól a kapcsolat volt egy nagy kedvencem. Férjem mutatta, persze a szokásos tudományos csillagászos unalmas száraz valamire számitottam, de mikor végülis bele kezdtem, nem tudtam letenni :-)
Pepin!
Látod az Asimov az nekem is egy nagy kedvencem.
kaviat!
Az 1984 nekem nem tetszett. Az igazság az, hogy a világváge hangulatu történeteket soha se szerettem.
Tolsztoj!
Na Tolsztoj az akivel eddig még nem mertem megküzdeni, de lehet még belevágok pölö az Anna Kareninába. Kis erőgyüjtés.
Én többször is átfutottam Lohengrín, a hattyúlovag históriáját, kiválló mű, még számtalanszor elolvastam volna, de jó magaviselet miatt kiengedtek. Had idézzem e remekmű örök emberi tanulságát: Hiába titkolod a múltadat, a nő előbb-utóbb rájön és te repülsz mint egy hattyú.
U.I.
Saját alkotásaimat velem született szerénységem miatt nem említetem.
Bukovsky, Burroughs egy időben nagy kedvenceim voltak. Vonnegut: vele az volt a bajom, hogy a nemtudom milyen cimü önéletrajzolós könyvében az elözö n+2 könyveinek a zanzáját olvastam. Kunderaval is ez volt a bajom egy idöben, az n+13. regényében már az elözö könyvek köszöntek visza. Kunderát ugy oldottam meg, hogy olvasom az elsö n+12 regényét :-)) különösen a Lét elviselhetetlen könnyedsége a favorit. ezt még szamizdatban olvastam, mint a másik számomra klasszikusat az 1984-et. itt jut eszemben, olvastátok az 1985-öt?
Irwin Shaw - Oroszlánkölykök
Jelenleg:
Carl Sagan - Ann Druyan: Elfeledett ősök árnyai
Egyébként nem unalmasak az informatikai könyvek. Olvassátok el dr. Halassy Béla - Ember, információ, rendszer c. könyvét. Az is kézbe veheti, aki nem informatikus.
