Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2018.07.08 0 0 388

A fizikai mennyiségek közötti természetes összefüggések nem igénylik az arányossági tényezők bevezetését.

Sebesség = megtett út / eltelt idő.

Skálázni akkor szükséges, ha inkonzisztens métrékegységeket használunk.

Ha például az utat méterben mérjük, az időt pedig másodpercben, de a sebességet km/h-ban akarjuk megkapni, akkor be kell iktatnunk a megfelelő arányossági tényezőt.

 

Eredetileg a Plank állandó egy arányossági tényező volt a frekvencia és az energia között, a Boltzmann állandó pedig az energia és a hőmérséklet között.

Előzmény: Bign (367)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.08 0 0 387

Jó, tehát nem létezhet olyan foton, aminek a frekvenciája ennél kisebb?

 

Engem a felső határfrekvencia jobban érdekelne.

 

 

De esetleg az alacsony frekvenciák is érdekesek lehetnek - például a sötét anyag miatt.

Tételezzünk fel egy olyan anyagot, aminek a tipikus sugárzása alacsony frekvenciájú. Mondjuk a hullámhossza százmillió fényév. Mivel detektálod?

Állíthatjuk teljes határozottsággal, hogy nincs ilyen anyag?

De a tömege ott van, szépen egyenletesen kitölt egy egész galaxist, mert a gravitáció rá is hat.

Előzmény: Bign (369)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.08 0 0 386

Halmazállapotra fokuszálva szilárd cseppfolyós és légnemü.

 

Ezek a közönséges körülmények között (a hétköznapi életben) leginkább tapasztalható halmazállapotok.

Az iskolában nem tanítják, hogy a fényreklám egy plazma? (És a plazma kijelző is.)

Fizikusok bizonyára tudnának mondani még néhány halmazállapotot...

Kondenzált anyag?

Elfajult halmazállapotok?

Például a Föld magja milyen halmazállapotban van?

(Amikor a közet a nyomás hatására megolvad és ráadásul fémes tulajdonságokat is mutat.)

Előzmény: rhénai (378)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.08 0 0 385

Ködkamra például. Láthatóvá teszi a láthatatlan részecskéket.

 

A téridő szerkezetét pedig látható (vagy közvetett módon láthatóvá tett) mozgó anyag trajektóriáival lehet kimutatni.

Előzmény: Bétaverzson (383)
Bign Creative Commons License 2016.05.26 0 0 384

Vedd be a megfelelő anyagot, s meglátod. :-)

Kaporszakálufülenagy leírja :-)

Előzmény: Bétaverzson (383)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.05.26 0 0 383

"Én úgy értelmezem, hogy ha van megfelelő anyag, akkor láthatóvá válik a téridő. :-)"

 

Szabad szemmel is látható? Hogy néz ki?

Előzmény: Bign (381)
pk1 Creative Commons License 2016.05.26 0 0 382

Anyag az kell, ez biztos. :o)

Előzmény: Bign (381)
Bign Creative Commons License 2016.05.25 0 0 381

Én úgy értelmezem, hogy ha van megfelelő anyag, akkor láthatóvá válik a téridő. :-)

Előzmény: pk1 (379)
Törölt nick Creative Commons License 2016.05.25 0 0 380

Itt van az egyszerű megoldás.

Az energia nem vész el, csak átalakul.

Divergencia- hullám, konvergencia- részecske.

A tudat: Konvergált egyéni, éber és álombeli. Divergált közösségi, éber és álombeli

A téridő kvantum: Konvergált, forrás és nyelő állapotok váltakozása egységnyi idő alatt. Divergált, megszámlálhatatlanul sok, de véges darab szám.

Három erő: elektromos, mágneses, gravitációs, 6 pólus, vagyis 3 forrás és 3 nyelő.

Három dimenzió: hat irány.

Három halmazállapot: hat átmeneti állapot, emittál-abszorbeál.

Három szimmetria: két irányban történő térbeli eltolási, térbeli forgatási és időbeli eltolási.

Előzmény: rhénai (378)
pk1 Creative Commons License 2016.05.25 0 0 379

Hogy tetszett mondani?

Előzmény: rhénai (378)
rhénai Creative Commons License 2016.05.25 0 0 378

A helyzet kissé bonyolult.

A fizikai szintje a világnak olyan mint héja a tojásnak. Halmazállapotra fokuszálva szilárd cseppfolyós és légnemü.Dimenziókat nézve hosszuság szélesség és mélység az ugye három.

Node a nano és quantum és még annál is tovább ahol már inkább hullám fonál hur vagy szimbolum és spiritusz ott is van  és micsoda ?

 

Előzmény: pk1 (377)
pk1 Creative Commons License 2016.04.28 0 0 377

És ha simán csak martinkemencébe dobod, akkor is oda az infó. Vagy az más helyzet?

Előzmény: polária (375)
pk1 Creative Commons License 2016.04.28 0 0 376

Mi volna? Attól az még megkülönböztethetetlenül ugyanolyan fekete lyuk. Demokrácia van, arisztokrata eredet nem számít.

Előzmény: őszszakál (374)
polária Creative Commons License 2016.04.28 0 0 375

A csillagász fizikus kozmologus semmi pénzért nem használja a szellem fogalmat :)) inkább azt kérdezgeti hogy az INFORMÁCIÓ lenullázódik-e a fekete lyuk eseményhorizontján belül esetleg talján később visszanyerhető ?

Node ha spagetti lesz cafatra morzsára széttépi  szupermassziv összepréseli :)) mi abban az info amit esetleg ki lehetne menteni ?

őszszakál Creative Commons License 2016.04.27 0 0 374

„Mondjuk, ez igaz, olyan értelemben, hogy ha Planck-t tömeget zsúfolunk Planck térfogatba, akkor a kapott rendszer (ami egy kvantumfeketelyuk) leírásához nincs még fizikánk.”

 

Mi van akkor, ha ezekből a kvantumfeketelyukakból állnak össze a nem kvantum, vagyis normál fekete lyukak, amiknek a Planck távolságnál nagyobb méretű eseményhorizontja van?

Előzmény: pk1 (373)
pk1 Creative Commons License 2016.04.27 0 1 373

"Bizonyos fizikai megközelítések eleve úgy tálalják, mintha a Planck távolságon belül megszűnnének a jelenleg ismert fizikai törvények."

 

Mondjuk, ez igaz, olyan értelemben, hogy ha Planck-t tömeget zsúfolunk Planck térfogatba, akkor a kapott rendszer (ami egy kvantumfeketelyuk) leírásához nincs még fizikánk.

Előzmény: Bign (369)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.04.26 0 0 372

Írtad pk1-nek:

 

" Nem te állítottad, hanem azok, akik szerint a Planck- állandóra alapozott egységeknél nincs "kisebb." "

 

Pár kérdésem ehhez:

- Hol futottál beléjük?

- Visszakérdeztél-e, hogy eme véleményük min alapul?

Előzmény: Bign (371)
Bign Creative Commons License 2016.04.26 0 0 371

Nem te állítottad, hanem azok, akik szerint a Planck- állandóra alapozott egységeknél nincs kisebb.

Előzmény: pk1 (370)
pk1 Creative Commons License 2016.04.26 0 0 370

"Jó, tehát nem létezhet olyan foton, aminek a frekvenciája ennél kisebb?"

 

Hol állítottam ilyet? Ha megdörzsölöm a fésűt és elég lassan lengetem, akkor pont ennél kisebb frekvenciájú e.m. hullámokat gyártok.

Előzmény: Bign (369)
Bign Creative Commons License 2016.04.26 0 0 369

Bizonyos képek megint eltűntek a hozzászólásomból.

A Planck egységekkel kapcsolatban részben igazad van, de ez nem bizonyítja, hogy azért mert kicsi egy egység, ezért fizikai jelentősége van.

Tehát nincs nála kisebb.

 

A Planck-állandó az 1 Hz-es foton energiáját adja meg.

Jó, tehát nem létezhet olyan foton, aminek a frekvenciája ennél kisebb?

Miért ne létezhetne? Illetve biztosan létezik is.

 

Bizonyos fizikai megközelítések eleve úgy tálalják, mintha a Planck távolságon belül megszűnnének a jelenleg ismert fizikai törvények.

Előzmény: pk1 (368)
pk1 Creative Commons License 2016.04.26 0 0 368

"Remélem azt nem kell magyaráznom, hogy ez az egység mennyire esetlegesen emberi."

 

Attól tartok: de igen.

Mert: tegyük fel, hogy a Föld fele ekkora szögsebességgel forog, de egyébként más nem változna.

Ekkor a másodperc a mostaninak a duplája lenne.

Ezzel az egységgel

a Planck állandó számértéke az SI rendszerbelinek a duplája,

a fénysebesség számértéke a duplája,

a gravitációs állandó számértéke a négyszerese lenne.

Mivel dupla*négy/(dupla a köbön) = 1, a módosított időegységgel is ugyanaz a távolsága a Planck-hossz.

 

A Planck-egységek ugyanúgy természeti állandók, mint a Bohr-sugár vagy az elektrontömeg.

 

Az egy másik kérdés, hogy a távolság végső határa pont ez az érték-e, vagy - ha létezik ilyen határ - kisebb, vagy nagyobb-e a Planck-hossznál.

Előzmény: Bign (367)
Bign Creative Commons License 2016.04.26 0 0 367

"Ha a Planck-állandónak "semmi köze a természethez", akkor miért nevezed természeti állandónak?"

 

Bocs én a Planck egységekre gondoltam.

De vegyük a Planck-állandót:

 

Mi ez? Szemléletesen a Planck-állandó az 1 Hz-es foton energiáját adja meg.

Remélem azt nem kell magyaráznom, hogy ez az egység mennyire esetlegesen emberi.

A másodperc a Föld forgásának 1/86400 része.

Tudom, a mostani meghatározás:

A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

 

De ez a lényegen nem változtat. Az egység a Föld forgásának idejéből származik, egy általunk meghatározott tört része, de végig lehetne menni a többi egységen is.

Méter, kg, stb.

 

A redukált Planck-állandó esetében ezt még osszuk el 2pi-vel.

Az egyik "végső határnak" gondolt hossz a Planck-hossz.

 

 

a redukált Planck-állandó

G a gravitációs állandó

c a fénysebesség vákuumban

 

Remélem látható, hogy az Planck hossz mennyire esetlegesen emberi, mégis a legtöbben úgy tekintenek rá, mint a távolságok végső határára, miközben némely Planck egységnek nyugodtan lehet venni (mert létezik) a tört részét.

Nincs ez másként a Planck idővel, vagy a Planck hosszal kapcsolatban se.

 

 

 

Előzmény: pk1 (366)
pk1 Creative Commons License 2016.04.25 0 0 366

Ha a Planck-állandónak "semmi köze a természethez", akkor miért nevezed természeti állandónak?

 

Mondjuk a Planck-tömeg az tényleg gond nélkül átléphető, a többi viszont - egyelőre - meg sem közelíthető, így azok meg azért nem jelentenek korlátot.

Előzmény: Bign (365)
Bign Creative Commons License 2016.04.25 0 0 365

"Planck-állandó"

 

A tévedések elkerülése végett, a Planck-állandónak semmi köze a természethez.

Természeti állandókból kialakított emberi mérce, s még az se biztos, hogy mindegyiket jól értelmezzük.

Annyi köze van a természethez, mint a méternek (a Föld kerületének kb. 40 milliomod része).

A Planck mértékegységek is mesterséges egységek, csak apróbbak, de mivel mesterségesek, a természet nincs rá kötelezve, hogy bármi következménye legyen ezen egységek átlépésekor.

Nem tiltja semmi, hogy a mesterséges egységeket tovább osszuk apróbb részekre.

Előzmény: pk1 (364)
pk1 Creative Commons License 2016.04.25 0 0 364

A B verzió nyilván az, hogy mégis magyarázható. :o)

Persze akkor annak egy olyan univerzumban kellett bekövetkeznie, ahol lényegesen mások a természeti állandók. Konkrétan: bazi nagy Planck-állandó kell.

Előzmény: Bign (361)
pk1 Creative Commons License 2016.04.25 0 0 363

Miért pont a neutrínó"fülek" (egyébként Fülek szép hely :o). Mikor észlelhetünk kvantumfluktuációt? Akkor, ha elég energia van helyben ahhoz, hogy "véglegesítse" a virtuális részecskét. A neutrínódetektorok nem ilyen helyek, akkor már inkább az LHC.

Előzmény: Bign (362)
Bign Creative Commons License 2016.04.22 0 0 362

"azaz a Planck-idő, akkor is csak egy baktérium tömegének megfelelő energia, kb. 2700 kWh villan fel"

 

A neutrínó "fülek" valószínű észlelnék. Esetleg tévesen egy neutrínónak?

Előzmény: pk1 (360)
Bign Creative Commons License 2016.04.22 0 0 361

"Univerzumunk keletkezése nem magyarázható kvantumfluktuációval."

 

Ez logikusan hangzik.

Mi a B verzió? :-)

Előzmény: pk1 (360)
pk1 Creative Commons License 2016.04.22 0 0 360

Keletkezik is, de egy E nagyságú ilyen spontán energia legfeljebb h/t ideig létezhet. h a Planck-állandó. Ha t a legkisebb választható időtartam, azaz a Planck-idő, akkor is csak egy baktérium tömegének megfelelő energia, kb. 2700 kWh villan fel. Univerzumunk keletkezése nem magyarázható kvantumfluktuációval.

 

Vissza a Brown-mozgásra: egész durva eszközökkel kimutatható (bár a fülünkkel nem, az nem arra specializált).

Előzmény: Bign (359)
Bign Creative Commons License 2016.04.20 0 0 359

Azért ma már vannak a fülünknél érzékenyebb berendezések is, s tudtom szerint a "spontán" energia impulzusok mindig kívülről érkeznek.

Amelyek természetesen nem spontán keletkeznek. Mindegyiknek van okozója.

Pedig, ha spontán módon univerzum nagyságú energia keletkezhet(ne), akkor időnként, legalább tücsök ciripelésnyi energiának is kéne keletkeznie.

Előzmény: pk1 (358)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!