Miközben ma éjjel épp a fiamat ápoltam (szó szerint - mellesleg magamra maradtam:. a 104 ki se csöng) véletlen a zone europa-n menő film szólt a háttérben. Miután fiammal sikerült a gondot elrendezni, visszaaltatni a film végét tudtam megnézni.
Az önmagát ellátni képtelen személy részére - ahol ezt forgatták - lakást és gondozót biztosítanak. Gondolom a gondozót és a lakást nem a lány fizeti.
Arra látunk példát, hogy a filmen bemutatott, a családjától különélő lány hogyan választ magának gondozót egy csoport segítségével.
Természetesen nem gondolom, hogy MA az állam lakást is biztosítson. Hosszú távon itt is ezt látom megoldásnak.
De azt gondolom, hogy igenis minden jogosultnak a minimumot biztosítsák. LEGALÁBB a minimumot!
Ahol van élő család, ahol a család vállalja ott senki ezt az igényt el nem utasíthatja (súlyos veszélyeztettsé g kivételével - a fogyatékos személy elhelyezésével)
Ahol nincs élő, vagy együttélő család ott van egy erre alakult csoport, aki segít megfelelő gondozót találni. Pont ahogy a filmen. De arról, hogy ki lehet a gondozó azt csakis és kizárólag az érintett személy (ill az egyéb döntéseket is helyette meghozó személy) döntheti el.
Erről szól a kezdeményezésünk.
És ebből persze nincsenek kizárva azok sem, akik nem szorulnak állandó felügyeletre, de szükségük van rendszeres segítésre.
Nekik meg kell állapítani napi hány óra segítség kell. És ennek arányos juttatást kell kapjanak.
Hasonló módon történő kiválasztással, mint írtam fent - és minden korábbi írásaimban, mondtam interjúimban.
Ehelyett mi történik? Folyamatosan vonják ki a forrásokat a fogyatékosok (és betegek) ellátását szolgáló keretből.
Tehetik ezt. Miért?
Mert nem vagyunk képesek összefogni, hanem az összefogást segíteni képes technikát (pl. internet) arra használjuk, hogy egymást csesztetjük. Eddig a potentátok legalább ígérgettek.
Látva, hogy se maguk az érintett személyek, se szervezeteik nem fognak össze új taktikát választottak. Az agyonhallgatást.
A mai napig a Hobby Rádión kívül - egyetlen betűt nem láthattatok arról, hogy a problémánk létezik. Arról se, hogy folyik az aláírásgyűjtés.
Utoljára ápolási díjról nyilvános megszólalás aznap volt, mikor beadtuk a népszavazás iránti igényünket. Bemondták nincs rá pénz.
Értettem az üzenetet és a kérelmet nem vontam vissza.
Már rég összeadtuk a népszavazásra fordítandó pénzt!!!
1993 óta - 16 éve - adunk minadnnyian egy 1/2 minimálbérnyi ajándékot szép hazánknak. Azok, akik teljesen ellátatlanok pedig egy teljes minimálbérnyit ajándékoztak ez idő alatt.
Ebből hátha kijön egy népszavazásra fordítandó pénz!?
Azt mondják nincs rá pénz! Erre a megoldásra nincs pénz.
Ugyan mondják-e másoknak is, akik hazánk állapotára nem figyelve keményen kiállnak jogos és nem jogos követeléseikért. Kiállnak, mert képesek.
Kérdés mi magunk vagyunk-e képesek ügyek mellé állni és nem személyeket szapulni??? ---- Majdnem egy hónap telt el a gyűjtés kezdetétől. Szeretném, hogy mindenki, aki gyűjt az eljuttatná, amit már összegyűjtött. Bármennyi is. Lássuk hol tartunk. (Goldner Ibolya 1592 Budapest PF 525, vagy ha tudunk érte megyünk. 35098364
És, aki még habozik az kezdjen már hozzá és egy hónap múlva küldje el, amit sikerült összegyűjteni. Majd a következő hónapok végén, amit még gyűjtött. Április közepéig van időnk.
Sokan azt mondják nem érdemes foglalkozni ezzel, mert ÚGYSEM ADJÁK MEG.
De szeretném felhívni a figyelmetek: a népszavazásnak épp az a célja, hogy NE MÉRLEGELHESSENEK! !! Ha összehozzuk meg KELL adják.
Sokan mondják, hogy hiába gyűjtjük össze az elégséges aláírást ÚGYSE MENNEK EL.
Nem gondolom. Azt gondolom, ha ilyen nyomott körülmények között össze tudunk gyűjteni 200 ezer aláírást, akkor meg tudunk győzni elég embert, hogy elmenjen szavazni.
Erre a meggyőzésre lesz több hónap, mire kiírják.
És semmiképp sem figyelmen kívül hagyható. Minél több aláírás összejön annál inkább jelzi igenis képesek vagyunk összefogni. Igenis sokakat érint, érdekel ez a kérdés. Mert az igen cikis lenne - nem az egyesületnek - az érintett körnek ha nagyon kevés aláírás jönne össze!
Az a minima, hogy mindenféle mellébeszélés helyett végre elkezdődhetne a megalkotandó törvényről is a komoly munka.
A mai napig potentátoktól annyi sületlenséget sikerült meghallgatnunk, hogy épp ideje lenne valami értelmeset is mondjanak. A legutóbb a T. Háznak benyújtott iromány annyi sületlenséget tartalmazott, hogy képtelenség volt minden ökör mondatát megcáfolni. ---- Jelenleg szervezem, hogy minél többen tudomást szerezzenek - az agyonhallgatá s ellenére - a mostani akcióról. És remélem ebben is minél többen segítségünkre lesztek.
És emellett folyik különböző szervezetekkel az egyezkedés. A gyűjtés befejezése után közzé tesszük kikkel miben sikerült megállapodnunk. Ill. közzétesszük kiket kerestünk meg és kik voltak, akik még csak válaszra sem méltattak.
Jelenleg az első körös megkeresések folynak. Vannak már visszajelzések és vannak már időpontok személyes egyeztetésre.
Vannak elképzeléseink kikkel szeretnénk egyeztetni leülni. Szívesen veszük bárki javaslatát, kivel kellene egyeztetnünk. Hátha van, akire mi elfelejtünk gondolni.
Amit biztosra vehettek, hogy az én memóriám az abszolút "labilis". Nincs olyan korábban esetleg történt sértés,bántás, amit már rég el ne feledtem volna.
Nincs senki, akivel le ne ülnék egyeztetni.
Folyik fórumok szervezése, ahol személyesen beszéljük meg az érintettekkel az elképzeléseket, a kifogásokat, a javaslatokat.
Eddig a megbeszélések kedvezően zárultak.
Előre egyeztetett időben bárhova elmegyek, ahol legalább 10-n fogadnak.
Szervusztok, tanácsaitokat, véleményeteket szeretném kérni! (Lehet, hogy nem ez a legmegfelelőbb topic, és újat kellene nyitnom, de nem vagyok egy fórumozó alkat, és még alig van hozzászólásom, ezért ide írok.) Rákbeteg feleségemnél gerincet érintő csontáttét alakult ki, emiatt lassan két hónapja nemhogy felülni, de még megfordulni sem képes az ágyban. Az onkológus által szükségesnek tartott kezelést (besugárzás) megkapta, most már "csak" ápolni kellene, illetve esetleg gyógytornász javíthat az állapotán. Azt gondoltam, hogy egy "emelt szintű ápolási otthon" lenne a legmegfelelőbb számára. Itt nem kevés pénzért teljes ellátást biztosítanak, és mellesleg gyógytornász is van. Naponta tudom látogatni. Korábban - amikor még egészséges volt - sírva mutatott egy TV-ben látott ilyen helyzetet, ahol az idős férfi naponta etette meg talán Alzheimer kóros feleségét egy otthonban, és így nem fásult bele az ápolásba, sikerült megőriznie korábbi tartalmas kapcsolatuk szép emlékét. Természetesen kívülállóként minden másként látszik, mint amikor magunk kerülünk hasonló helyzetbe. Feleségem most úgy látja, hogy én gonosz módon bedugtam őt egy öregotthonba. Úgy gondolja, hogy sokkal jobb dolga lenne, ha hazajöhetne, és igénybe vennénk a szociális ápolói (vagy nem tudom hogy hívják) segítséget. Én úgy tudom - de erről is írjátok meg a véleményeteket - hogy ez napi másfél órás segítséget jelent, és leginkább azon egyedülállóknak felel meg, akik magukat többé-kevésbé el tudják látni. (Az ágytálazást pl. nem lehet egy adott másfél órába betervezni.) Fontos talán még elmondanom, hogy a család nálunk egyedül én vagyok, gyerek, egyéb közeli hozzátartozó nincs. Több ismerősöm is azt mondta, hogy egyedül képtelenség tartósan ápolni egy másik embert, előbb-utóbb mindenki feladta ezt. (Ráadásul ők nők voltak, akik tudvalevőleg erősebbek, többre képesek, mint a férfiak.) Én két hét ápolás után betegedtem meg, igaz csak influenzához hasonló tünetekkel, szerencsére azon a napon, amikor a kórházi kezelése elkezdődött. (Egyébként 15 éve nem voltam beteg.) Mi a véleményetek a fenti helyzetről?
Annyi mint a gyermekgondozási segély, mert ugyanazon célból igényelhet
ők!
Általában 25 800,- Ft/hó, amiből a nyugdíjjárulékot is levonják!
Viszont az egészséges gyermek után járó gyermekgondozási DÍJ, a GYED pedig általában 87 500,- Ft/hó, amiből nyugdíjjárulékot sem vontak!
"Kívánja-e Ön, hogy a Magyar Országgyűlés alkosson olyan törvényt, melynek értelmében a 24 órás felügyeletre és gondozásra vagy ápolásra szoruló, önmagukat ellátni képtelen súlyosan fogyatékos személyekre tekintettel megállapított ápolási díj az ellátás helyétől (bentlakásos intézetben vagy családban) függetlenül azonos mértékű legyen." ???
A fenti kérdéskör az ÉCSJE elnökétől benyújtott országos népszavazási kezdeményezés hitelesített aláírásgyűjtő ívén szerepel.
Sziasztok! A férjem és én mozgássérültek vagyunk. A férjem sajnos egy éve nem tud az ágyból felkelni,én kerekesszékkel közlekedem. Szerencsére én még itthon elvégzek mindent,csak a bevásárláshoz,hivatalos ügyintézéshez kell segítség. Van egy szociális gondozónőnk,aki hetente kétszer jön segíteni a férjemen. Ez nem a rokkantápolás a családban,de ez is ápolás. Ha van kérdésetek szívesen válaszolok mindenre. Mindenkinek szép,jó éjszakát,kellemes pihenést.
Volna egy kérdésam a rokkantaknak járó gépkocsi sújadó mentességről.
Mivel édesapám rokkant, és van neki még a megrokkanása előtről egy Ford Transit-ja ami teher kocsinak van vizsgáztatva. Az önkormányzathoz minden szükséges iratot beadtunk, hogy ne keljen sújadót fizetni. De sz önkormányzatnál állítják, hogy fizetni kell.
Tudtommal a sújadó mentesség a rokkant tulajdonában (nevére írva) lévő 1db gépkocsira (megkötés nélkül) lehet igénybe venni. Mivel jelen esetben ez így van, csak a szóban forgó auto teher kocsinak van vizsgáztatva.
A kérdésem az lenne, hogy valóban kellene erre az autóra sújadót fizetnie egy rokkantnak?
Vagy ha valaki megtudná mondai, hogy az ide vonatkozó törvényt hol tudnám elolvasni, mert az önkormányzatnál nem túl segítökészek.
Én a szüleimmel, és nagyapámmal élek, immár 1,5 éve. Nagyapa rosszul lát, rosszul hall, aklig bír menni, gyenge, és makacs. De szeretettel ápoljuk. A nyugdíja töredékét sem költjük el. Értelmileg semmi baja, de gyakran beszél a régmúltról. 1922-ben született, német, majd szovjet fogság, 48-ban jött haza. Aztán az újrakezdés: 51:házasság, '54 és '59 gyerekek. Az első az édesanyám, a második a nagybátyám, aki2001-ben gégerákban halt meg.
Néha nagyon nehéz az öreggel, de szeretettel vesszük körül, még apám is, aki azért nem egy szókimondó érzelmes ember...
Rosszabb a helyzet - bizonyos, ám de cseppet sem mellékes körülmény miatt!
Fiúnak születtem, de ezt csak rövid ideig gyakoroltam, mert siettem férfi lenni.
Kilenc év után váltam, három krambóval! DE AKKOR SEM HAGYTAM EL ŐKET!!! Segített rajtam Ő! És kaptam - két év múlva egy feleséget, aki - most már 25.-éve él velem, és segített felnevelni a hármat, a közös negyediket és fiaként viselte, viseli gondját Robesznek is! ÉS Ő MIKOR KAP MÁR VALMIT az élettől, ha nekem nem lesz melóm? Ha nem előállítom a pénzt, hanem úgy kérem! Hogyan nézzek szép, ám de egyre sűrűbben könnyes szemébe? És Robi meg fél! És mindannyian félünk!
Önéletrajzot azért kértek tőlem, hogy hátha lenne valamilyen intézmény (öregek, gyerekek, betegek, árvák, vagy iskola) ahol bentlakásos munkát kaphatnék! Szorítsatok! Nem baj, ha nem leszek már nagyfőnök! Csak kihúzzam nyugdíjig! Vagy a főállású ápolói törvényig!
Csatlakozom viszont Euridykéhez, ez nem könyörgés, hanem igenis jár nektek. Robit pedig ne engedd hogy elvegyék tőled, és intézetbe tegyék.
Figyelj!
Igenis járd ki azt az utat, hogy a neked járó segélyeket Robiért megkapd!!! Ez nektek jár. 34 évig nem kértél, akkor most rajta, tedd azt. Ez nem könyöradomány, hanem azért, amiért Robi beteg, azért kell hogy adják.
Egyébként felejtsd el, hogy munkát vállalj. Hallottam olyat is, hogy mivel ezidáig dolgoztál, adóztál stb. lehetsz valamiféle olyan anya, aki otthon ápolja gyermekét. Pontosan sajnos nem tudom a nevét, de utána kell érdeklődni.
Évtizedekig dolgoztál, azért fizettél adót, hogy a szükségleteidnek megfelelően visszakapj belőle! Ez pont olyan, mint hogy megjavítják a járdát az utcátokban! Egyébként pedig azok az ügyintézők, akikkel kapcsolatba kerülsz, egész nap ilyesmikkel foglalkoznak, úgyhogy előttük meg aztán igazán nincs miért szégyenkezned.
Továbbra is köszönöm Mindkettőtök bíztatását, hozzászólását! Ige! Maradok és tájékoztatok mindenkit! Meglátogattam - életemben először a www.meosz.hu -t. Nehezen boldogultam, de fogtam a telefonszámukat, ami más mint amit kaptam innen, mert megváltozott a címük (III. San Marco u. 76. 388-5529, -2387,-2388 és 454-1174,-1136) és ott egy nagyon kedves, segítőkész hölygy végighallgatott, megdöbbent azon, hogy 34 éve soha nem kértem semmit, és meglepődött azon, hogy vagy 10 éve a Csepel (Hotel Azur) üdülőben a mozgássérültek buliján én vol-tam a diszkós! Emlékezett az alkalomra! Bíztatott, hogy merre és hová forduljak!
Csak mindenhez kell a napi megújulás, mert még mindíg úgy érzem - könyörögni megyek! Inkább dolgoznék! 22 évig voltam üdülő üzemeltető, -vezető, gondnok!
Azért dolgoztam ilyen területen, hogy Robit NE kelljen intézetbe küldeni!
Majd meglátjuk! Ma kérek egy időpontot személyes talira. Be fogok számolni!
És addig is: mindent meg kell tenni azért, hogy a fogyatékkal élők ápolása főállássá váljon - méltó (életfeltételeket biztosító) fizetés mellett!
Kiváncsian várjuk az eredményeket. És légyszives mindenről számolj be. Ha valami nem sikerül, akkor is, megpróbálok én kérdezősködni akkor afelől ami nem sikerült.
Köszönöm az előttem szólónak, hogy a véleményét megváltoztatta, és segitőkészséget nyújtott.
Az Úr legyen veled és adjon erőt és segitsen megoldani problémádat!
Kérlek irj meg mindent, nem rontod a közhandulatot.
Ha baj van aki tud segit! Várom további irásaidat, az intézkedésekkel kapcsolatban.
Azért szivem mélyén gondoltam, hogy nem akartad bántani, de ha ilyeneket irsz bárkinek, nem lelkierőt sugallsz, hanem teljesen padlóra paffolod az illetőt. Inkább segits.
Ezt is köszönöm! És meg is próbálom! Nov.16 óta "szórakozom" a neten! Mindent meg kell tanulnom! Ahová az van kiírva, hogy Jobb, az éppen bal és fordítva is épp így! Ha segíteni akartam, azt hitték ártani akarok! Nincs 1 órája, hogy egy másik topicban én segíthettem és lám!...Most itt kapom vissza! Köszönöm!
