Régóta szeretném megrajzolni az egres és a piszke, mint ugyanazon gyümölcs hangalakja használatának tényleges, pontos határát. Hol még piszke, s hol már egres (a többi kifejezéséről nem is beszélve)?
Azok segítségét kérem, aki hajlandóak e látszólag mihaszna, de bennem oly rég motoszkáló kérdésre megkeresni (összerakni) a választ.
Konkrét településeket kérek, nem úgy, hogy Egerben meg Mkövesden "büszke", az Alföldön meg piszke, hanem élő, vagy nagymamáktól bizton tudottan konkrét települések nevét.
Fogok egy térképet, s jelölöm. Vigyázat a félrevezetések kiderül(het)nek.
Hálásan köszönöm, ez sokkal egyszerűbb, mint gondoltam. Mindjárt ki is próbáltam az Inkspace nevű programmal, ami megvolt a gépemen, bár nem emlékszem, mikor használtam. Rá nem jöttem volna, hogy ezt Bézier-görbének hívják. Viszont nekem itt éles ékezettel írja.
Nem. Mint ahogy scasc is írta, totál grafikus, s nincs benne semmi matematikai meghatározás. Azt később és automatikusan a progi magának generálja.
A térkép a háttér, és előtte a Görbe eszköz segítségével (van még Vonal és Kör eszköz is) az egérrel folyamatosan teszem le a pontokat, s a program folyamatosan szerkeszti hozzá a görbét. Az egér mozgatásával folyamatosan változik a görbe is. A legfrissebb szakasz a legintenzívebben, a régebbiek egyre kevésbe, csillapításuk hatványozott. Olyan ez, mintha egy acél drótot a pontoknál helyileg rögzítek, de az elforgásukat nem gátlom meg.
Később a kész görbe pontjait még ide-oda lehet tolni ill. sűríteni. Ezzel addig lehet játszani, míg a kívánt vonalat el nem érem. Ez egy simított változat, előre beállított értékekkel. Át lehet váltani igazi Bèzierre. Ekkor minden pontnak van egy érintő szakasza, melynek középpontja az adott pont. Ha a szakaszt elforgatom a végénél fogva az egér segítségével, akkor a pontnál a görbe úgy torzul, hogy a szakasz legyen az érintő vagy inflexióvonal. Ha a szakasz hosszát növelem, akkor torzul a görbe a szakasz adott vége felé, míg csökkentésénél egyre simább lesz.
A Bèzier-görbe szerkesztés rejtelmeit olvashatták a kedves Olvtársak. :o)
Csak nem kézzel húzod, hanem a két végponton kívül egy-két (általában kettő) vezérpont megadásával definiáls egy matematikai (polynomikus) görbét.
Persze ez így totál műszakilag hangzik, a definíciója az is, de az alkalmazása pofonegyszerű. Minden grafikus naponta több százszor-ezerszer használja.
A zöld szaggatott vonal mentén van vagy 3 eset, (talán) a Jászságban.
Minden kis változatot nehéz megkülönböztetni"
pedig szerintem középső Szolnok megyében elég elterjedt a püszke, én is így ismerem, a büszke szót soha nem hallottam használni az egresre. Mivel azon a környéken ninc siagzán jellemző tájszólás, vagy hasonló, így szerintem ez mára tekinthető önálló változatnak, még akkor is, ha másból alakult ki korábban.
Csak az jut eszembe, mikor itt Orosházán az óvónéni kijavított mindenkit: Nem büszke, hanem püszke! :) Kinek mi a ritka! Jó, értem én, hogy statisztikailag. Különben mióta férjhez mentem, azóta köszméte!
egres: Eredete a l. agresta 'éretlen szőlőbogyó, ennek leve, savanyú bor'; tkp 'vadon termő' a l. agrestis 'mezei' alapján. l. ager 'szántóföld'. Hozzánk a bajor-osztrákon keresztül került be az ol. agresta 'sötétzöld savanyú bogyójú szőlőfajta' átvételével. Így érthető az agrazsli egyke alak is.
köszméte: szl. kosmaty 'szőrös, bolyhos' nőnemű kosmata alakjából hangrendi átcsapással keletkezett a magyarban. Pöszméte változata a piszke hatására alakult ki.
piszke: Vitatott eredetű szó. Egyes feltételezések szerint a ribizliből vonódott el, míg másik azaz kettes (kétes? :o) feltételezések szerint egy nyelvjárási biszke 'csáklya, kampós rúd' szóval kapcsolatos. Egyik magyarázat sem meggyőző.
A zöld szaggatott vonal mentén van vagy 3 eset, (talán) a Jászságban.
Minden kis változatot nehéz megkülönböztetni, van sok diftongizáló, meg ö-ző rész is. Ezek a jellemző kategóriák. Pl az xx-szőlő vagy féltucat kis csoportot takar. tüskeribizli, tüskeszőlő, csipkeszőlő, agrazsli, szőrösfüge, füge. S a rajzolatából itélve észak felé terjedőben, keleten a csipkeszőlő, nyugaton a tüskeszőlő kerüli a Balatont.
