Miért nem jött létre olyan élőlény, amelynek szaporító mechanizmusa direkt állít elő olyan utódokat, amelyeket az evolúció elmélet szerint a "véletlen mutációk" hoznak létre amúgy? Miért van az általunk ismert élőlényekben csupán egy korlátozott változékonyságot okozó szaporító mechanizmus? Sablonválaszoktól kíméljük egymást, mint pl. hogy "a szaporító mechanizmus direkt arra törekszik hogy biztonsággal átörökítse blablabla...". Olyanok írjanak, akiknek a gondolkodása 2nél több rekurzivitást tartalmaz legalább. :) A másik, hogy a cím lehet hogy nyelvtanilag nem helyes. A következő évet ennek kitárgyalásával is tölthetjük természetesen.
Szia elő, első, utolsó, hátsó, hátsóból (sow =müsó) első...önevő? -evolváló? -mégis bunda a bunda...
Bitta réismertek az eredetire...amininek ez a kicifrázása...na önevolváczon...hogy valamiből valami...mig nagyon is megálllja a hellet...a Szent igazság mellett...hogy semmiből = semmi, ami mégis valami...ha magyar ul? -nacsak magya rul =ami 1 vonál...vagy vonyitás...
a csodás magyarnyelv topikbol ki vagyok tiltva...érdekes mert amit szeretsz...azért meg kell halnod ha ha hallooo...
na ide is beillik...
Vajon ezt melyik más élo nyelven lehetne így elmesélni?
Vajon ezt melyik más élo nyelven lehetne így elmesélni? A Falu végén kurta kocsma: Telepszegleten szeszelde csermely mellett elhelyezve, benne kedve tetszelegne, teszem fel, nem esteledne.
Egek rendre estelednek, erek, berkek csendesednek. Dereglye sem megy keresztbe, hever e fekete csendbe.
Szeszelde bezzeg nem csendes, zeng-peng benne zene rendes. Szesz ereje szerteterjed, embereknek kedve gerjed.
Hej, menyecske, kedves lelkem, erjedt hegylevet kell nyelnem! Legyen hetven esztendeje, de meg heves szesz ereje!
Zenemester, sebesebben! Kerekedett fene kedvem. Keresetem szerteverem, lelkemet meg eltemetem.
Megjelennek rendelettel: csendesebben kedvetekkel! Telep feje heveredne, esetleg elszenderedne!
Legyen vele beste lelke, te meg eredj fene helyre! Zene zengjen, szedte-vedte, pendelyemnek lehet veszte!
Feleletet egy meg nem tett, berekesztnek szesznyeletet. Zene menten befejezve, s szertemennek csendesedve Sokan mondják: "Vitán felül áll, a magyar nyelv egy csoda!"
előbb, mi az hogy ewoluczion on on on...ami most mennünk a legall -ajajajajjjj...ajra, ugganis állandó tehrmó -gehrmó -kémi mia sugárzások - villámlás s földindulá ég robbanások robbantásokkk... azaz azok a picimütyükre élőlények, rögtön bent a szánkba örök armageddeionoznak, akik ugg láccik... na ha lehetne tovább forcirókázni ciróka baróka...
ke l enni, egg kiinduló pontnak, vagy ippeg ott van, vagy nincs, ahol nem kéne, s innek kiijndulatoskodva vagy fe, de inkább le le leee...a hegytetőn leredukakizzuuuu... magunka ka ka ka...
Ahugy értem, kell lennie határnak meg ballanccc...
Ime az önevés, mit teremet magának a boldogtalan...
Ami dögletes, hogy egészek vagyunk, s itt rögtön akik egészek x egészségessek, vagyhogyan is rendelkezhetnünk önmagunkkal,mint nem... de nem is lehet, vagy nem akar az ökörcsörda legelni...
Csak levágni tudnuk a másikat... hiz Jéza Bell s fressHesHus KristHus?
Mondj átok, meghalt e, értünk az Uraság...vagy lámpavasra velük?
Hamise tise, de mi adunk nektek enni... egg s mást...
Eléggé egyértelmű, hogy mi az oka a változatosság korlátozottságának. Ez nem egy rejtélyes kérdés. Azok a mechanizmusok, amik túl nagy változatosságot eredményeznek eltűnnek vagy megváltoznak, mert túlságosan lecsökkentik a túlélés valószínűségét.
EGÉSZÉ KELL LEGYETEK ISMÉT!!! = MINT ÉN??? -VAGYOK!?
Az ombre az eggetlen, aki magába hordozza, ha kibontakozhatnak, hogy ismét egyek lettünk, mint sréges reggg...
Tröhááá...MAGA AZ HOD T9RVÉNYKÉNYSZERÜSÉG...egészé, ami csak EGÉSZ NEMZETTSEGGEK... vadük csak, mi a célja a nemzetcsaládok s mosmár matassatok 1 ombreee....
Noca, eza Gömb Bozske, Böszkénk sehol, ellenben ha nem tudlak meghágni, azaz ájj! kivaddd...lőttem...
kázáká fá!
Fidelem, tjénleg, a topposok nemcsak ők esznek, ( vajon őket a fene) hanem nem egymást esszük, ha nem vagy kivánatos (husa mert USA) akkor... le vaggtok irva?
Jah, él Ő??? -ki jazzz...azt edd mekkk...
Jojókám, téges csiplek, de mindenkit, s mindenkihez kihöz? sóllokkk...
Önevolváló élőlény=önfejlesztő élőlény, azaz halhatatlan.
Ezért nincs.
Az evolúció nem más, mint a természeti környezet megváltozásaira adott válasza az életnek, amely során egyre összetettebb, bonyolultabb, túlélésre képes szervezetek jönnek létre.
Miért nem jött létre olyan élőlény, amelynek szaporító mechanizmusa direkt állít elő olyan utódokat, amelyeket az evolúció elmélet szerint a "véletlen mutációk" hoznak létre amúgy?
A "véletlen mutációk" sokféle genetikai állományú utódot létrehozhatnak... Ennek "véletlen" jellege pedig eleve összeegyeztethetetlen, ellentmondásos azzal, hogy ilyen "direkt" is lehetne. Egy direkt-utódelőállító :)) szaporító mechanizmus léte valamiféle átörökíthető tervezettséget feltételezne, ilyesmi azonban nem működik az élőlényekben. Emiatt az utód-létrehozás nem történhet direkt-irányított módon; irányított-mutációs alapon...
Miért van az általunk ismert élőlényekben csupán egy korlátozott változékonyságot okozó szaporító mechanizmus?
A "genetikai határ" miatt.
Sablonválaszoktól kíméljük egymást, mint pl. hogy "a szaporító mechanizmus direkt arra törekszik hogy biztonsággal átörökítse blablabla...".
A szaporító mechanizmus direkt arra törekszik, hogy biztonsággal átörökítse a túlélőgép aktív csíravonal-replikátorát.
A másik, hogy a cím lehet hogy nyelvtanilag nem helyes.
A tartalmi pontosítás érdekében javaslom az "önátalakító élőlény" fogalmát. Ettől persze még továbbra is maradhat az eredet topikcím, mely hatásvadászati szempontból sem megvetendő.
A következő évet ennek kitárgyalásával is tölthetjük természetesen.
Ez egy ezerbillió dolláros kérdés, ha egyáltalán kérdés. :)) Az önevolúció sztem a szembenállást erősíti az együttműködés helyett. Azon kívül minden hasznos mutációt saját családfáján kell kiküszködnie, nem tud meríteni más családfapéldányok korábbi mutációjából. Lehet-e szimulációt írni ilyenre? Nem vezet-e szükségszerűen egyetlen családfa győzelméhez?
Érdekes kérdés. Bár azt nem részletezted, hogy történne mindez, az élőlény meg tudná változtatni saját örökítőanyagát, vagy a DNS másolásába nyúlna bele? Tekintve, hogy a mutációkat melyeket ismerünk, többnyire valamilyen külső hatás okozza, érdekes lenne elképzelni, hogyan is működhetne ez. Ezen túllépve, ha egy élőlény nincs tisztában - akár tudatosan, akár ösztönösen - a teljes DNS információval, akkor csak főként csak hibákat tud okozni. Ekkor a mutációt nem sugárzás okozná, hanem maga az élőlény, de az eredmény nem sokban különbözne, sőt elég fura lenne, hogy az élőlény a saját utódját "barmolhatja" el. Ha pedig az élőlény tudatosan, mérnök módjára változtatna saját örökítőanyagán, az pedig lehet, hogy a távoli jövő zenéje.. De ez már érdekes etikai kérdéseket is felvet.
Nem teljesen érthető a kéárdésed. Remélem nem arra irányul, hogy ha pl a mammutok, ha már látták, hogy jött a felmelegedés akkor miért nem hoztak létre rövidebb szőrű utódokat...
Vannak "szándékos" mutációk. Legalább is vannak olyan gének ahol a mutációs ráta sokkal nagyobb mint más génekben.
Pl: Mechanisms for Evolving Hypervariability: The Case of Conopeptides :
A láz oka, ha jól tudom nem tisztázott, ezért, lehet, hogy a hő nem a közvetlenül a fertőző baktériumok ellen van, hanem az immunrendszer erősítésére. Nyilván evolúciós szempontból fontos, különben nem alakult volna ki. A láz szerintem egy kétélű fegyver, a szervezetet magát is elpusztíthatja. De mivel ha a láz csak egy százalékkal több egyedet is ment meg mint amennyit (a nem létező) láz nélküli szervezet mentene meg, akkor nyilván a lázat generáló szervezet fog kiszelektálódni hosszabb távon, szerintem.
Szerintem a mutációs ráta mértéke közvetetten szintén az evolúció által szabályozott. Azaz szerintem a hibajavító mechanizmusok lehetnének tökéletesebbek, de nem azok. Ugyanis, ha egy fajnál tökéletesek lennének, akkor az a faj egy változó környezetben az alkalmazkodás, az evolúció hiánya miatt kihalna. Nyilván miután a kereszteződés lehetőségei kimerültek.
"Ott vannak a szabályozó gének... akár a környezeti változások is kiprovokálhatják és el is jutottunk Lamarckhoz." Elég környezeti változás pl. az élelmiszer hiánya vagy bősége. Bőség esetén a hibajavítás hatásfoka állítólag csökken. Szűkös időben a lényeg az eredeti lény genetikai információjának megőrzése szerintem. Bőség esetén, lehetőség nyílik a szaporodásra így az eredeti "szülő" szervezet megtartása, javítgatása kevéssé lényeges. Így erőforrások erre kevéssé használódnak fel erre, helyette inkább a szaporodásra. Így szűkös időkben az információ megőrzésére bőségben a másolására helyeződik a hangsúly.
Logikusnak tűnik, de vegyük figyelembe, hogy a láz olyan jól bevált védekezőeszköz, amihez vszeg évmilliók óta nem tudtak alkalmazkodni a kórokozók, pedig valóban minden hőmérsékleti spektrumon találhatók arra specializálódott fajok.
Tulajdonképp a bacik meglehetősen stabilnak tekinthetők, ha a számarányukat is figyelembe vesszük. (Kivéve a gyógyszerrezisztenciát.) Nem biztos, hogy ez véletlen, nem biztos, hogy a mutációk gyakorisága véletlenszerű. Vannak a DNS-ben meglehetősen stabil, gyakorlatilag fajokon átívelően változatlan szakaszok. Talán felügyeli valami a mutációk megengedett gyakoriságát a javítómechanizmuson keresztül. Ott vannak a szabályozó gének... akár a környezeti változások is kiprovokálhatják és el is jutottunk Lamarckhoz.
Szerintem azért, mert az egyetlen fajta antibiotikum molekulára az evolúciós választ sokkal könnyebb megtalálni a mikroorganizmusnak, mint az egész élet alapjait veszélyeztető hőmozgásra. A hőmozgás szétrázza az egész sejtet, a kémiai folyamatok és az enzimek tömegeinek működése sérül egyszerre. Egyszerre. Az ehhez a komplex behatáshoz való alkalmazkodás evolúciós mértékkel nézve rendkívül időigényes. Mint ismeretes vannak igen hőálló mikrobák, de azok nem hipp-hopp mostanában, pár év alatt evolválódtak.
Én számítógépre sok evolválódó rendszert írtam. A mutációs rátát mindig lehetett állítani. Ha túl nagyra vettem a mutációs rátát, akkor rendszer szétzihálódott. Gyorsan fejlődött egy szintig aztán tovább nem. Nem tudott bekonvergálni. Ha túl kicsire vettem, akkor nagyon lassú volt a fejlődés. Ekkor viszont bekonvergált az adott dologra.
Nyilván a van egy optimális mutációs ráta. Változó környezetben jobb a nagyobb mutációs ráta.
Valahol még arról is hallottam, hogy egy adott egyednél ez is változik. Amint pl. táplálékban gazdagabb az élet az egyed számára, attól csökken a sejten belüli hibajavító enzimek aktivitása. Ha viszont táplálék csökken, akkor a hibajavítás erősödik. Nyilván ilyenkor kevés az erőforrás, energia a szaporodásra és az adott DNS információt kell megvédeni. Ha bővében van az élőlény az energiában és ettől szaporodhat, akkor nem kell már annyi energiát fordítania saját fenntartására, mivel sok másolat készül róla. Ez összefügghet a kalória szegény élet élettartam növelő hatásával.
A táplálék mennyisége befolyásolja a mutációs rátát.
::A mutációk nem csak pontmutációk és másolási hibák
De én csak azokról beszéltem... :-) A többit is lehet javítani... ott analóg kérdés az észlelő+javító mechanizmusok hatékonysága... az is lehetne jobb (de valószínűleg nem lenne jobb, ha jobb lenne ;-)
A mutációk nem csak pontmutációk és másolási hibák. Még két fontos osztálya van a mutációknak. Az egyik vírus DNS beépülés eu- és pro-karioták DNS-ébe. A másik a kromoszóma mutációk csoportja amit már a Morgan iskola is felfedezte: transzlokáció, poliploidia, stb.
Ha "fehérjeszerkezeti akadálya nincsen", ha lehetne egy kicsit jobb is, egy kicsit rosszabb is, akkor szerintem logikus feltételezés, hogy kábé, durván és "amúgy átlagolva" úgy optimális, ahogy van. Nyilván.
teljesen értelmetlen dolog tudatosságot elvárni a természeti jelenségektől. a hegyek miért pont oda nőttek? a napunk miért pont fősorozatba tartozó sárga csillag? a hód miért épít várat?
azért, mert így alakult. azért, mert nem zárja ki semmi, és a véletlen útja éppen ide vezetett.
miért van mutáció? miért van annyi mutáció, mint amennyi? miért van egyes élőlényekben több mutáció, másokban kevesebb?
miért van biodiverzitás? miért nem csak a "legjobb" faj egyedei léteznek, és azoknak is a "legjobb" példányai?
ki mondta, hogy nincs verseny az élőlények között abban, hogy melyik mennyire evolúcióképes? ki mondta, hogy hosszú távon nem a rugalmas nyer az erőssel szemben? ki mondta, hogy nincsenek evolúciót elősegítő mechanizmusok?
ez direkt van, vagy esetleges? hogyan értelmezhető a "direkt", ha egyszer nincs mögöttes értelem?
::Egyszerűen olyan a mechanizmus, hogy történnek hibák.
Csak elgondolkodva: vajon miért ilyen a mechanizmus? vajon van a hibáknak egy "optimális" szintje? Azaz: miért éppen ennyi a DNS-polimerázok hibázási aránya?
Lehetnének jobbak is, ennek legalábbis fehérjeszerkezeti akadálya nincsen: in vitro irányított evolúcióval létrehozhatók olyan polimerázok, amelyek a természetben létezőknél nagyságrendekkel kevesebb hibát vétenek a DNS másolásakor (magam is használok ilyeneket).
Úgy gondolom, hogy az adott földi környezetben (amúgy átlagolva) éppen ez a legjobb. Elvégre egyensúly kell a pontosság és a változásokra való készenlét között... a túl pontos kidöglik, ha a környezet változik, neki meg nincs miből merítenie... a túl pontatlan kivész - ha változik a környezet, ha nem... Nem?
Csodás érzés lehet egy olyan faj tagjának lenni, amelynél alapértelmezett dolog a gruppensex. :O Bár öszintén szólva a háromneműségnél többet az univerzumban nem bírok elképzelni, ám ha mégis, akkor semmiképpen sem négy hanem ötneműnek kell lenniük.
De hát pont ez történik a természetben! Egyetlen utód sem 100%-ig azonos az ősével. Ha azonos lenne, nem lenne evolúció. Az evolúció összefügg a kozmikus környezettel, miután a mutációkat okozó DNS-eltérések jelentős része olyan nagy energiájú részecskék becsapódásától ered, amik részben a világűrből, részben a Föld anyagában levő radioaktív elemek bomlásából származnak. Ha majd az évszázad végére részletesebb ismereteink lesznek más bolygók természeti viszonyairól és az esetleg rajtuk előforduló élet sajátosságairól, akkor lehet, hogy a topiknyitó kérdésre is kaphatunk érdembeli választ.
Az exobolygók egyrészt nem abból a csillagközi por- és gázfelhőből képződtek, mint a mi Naprendszerünk, ezért eltérő lehet a radioaktív elem-összetételük, illetve azok aránya. Másrészt amelyik exobolygó közelebb van a Galaxis centrumához, annak élőlényei eleve sűrűbb részecskezáport kell elviselniük, vagyis nagyobb a mutációk esélye. Még az se kizárható, hogy nem elég náluk két nem a DNS-hibák minél jobb kompenzálásához, hanem három- vagy több neműeknek kell lenniük. Jelenleg az életnek és az evolúciónak csak egyetlen mintáját ismerjük, a földit, ezért nem tudjuk hitelt érdemlően eldönteni, hogy milyen lehet az élet nagyobb, vagy kisebb gyakoriságú mutációk esetén. Tehát a topiknyitó kérdés egyelőre eléggé költői.
