Sziasztok! 15 éves fiú vagyok. A gimibe, ahová járok, biztosítanak a diákoknak ingyenes védőoltást agyhártyagyulladás ellen. Édesanyámmal nem tudjuk eldönteni, hogy kérjük-e vagy nem. Kíváncsi lennék a "fönök" és a "whisper" véleményére. De a többiek hozzászólását is szívesen fogadnám. Köszönjük! :)
A testvérem kislánya a Prevenar13 oltást kapta. Ennek ellenére most 3.5 évesen agyvelő,agyhártya és középfül gyulladása lett,ráadásul agyi infarktusa is... Az a baktérium típus okozta ami ellen ennek az oltásnak védenie kellett volna. Ma 46 nap után végre hazamehettek a kórházból,ami csoda,mert esélyt nem láttak arra,hogy ezt a sok orvosi segytség ellenére léve megússza.
Véletlenül láttam hogy az agyhártyagyulladás a téma. Nekem most pont az van,már múlóban szerencsére.Sajnos ráment a vesémre is,ami abban nyilvánul meg hogy nem tudom a vizeletet üríteni. Nem derült ki hogy mitől volt,csak az hogy nem fertőző,ez az a fajtája volt,amibe általában belehalnak.Azt mondták,örüljek hogy megúsztam. A tüneteimet leírnám,hátha valakit érdekel: Kezdődött egy nagyon erős fejfájással,ami nem szűnt,nem is enyhült,a fej két oldalán főleg,és a tarkótájon. Láz 38-ig,a kórházba kerülés után kettőslátás,egyensúlyprobléma,hányinger,végtagremegés,és részleges tarkókötöttségem lett. Teljesen zavaros volt az agyvizem,ha valakinek mond valamit:2048/3 volt az értéke,a fehérjém 221mg% Eddig úgy néz ki hogy túléltem,bár nem sok jóval biztattak,a vesém sem tudom mikor lesz a régi. Ha valakinek hasonló tünetei vannak,érdemes orvoshoz menni.Nekem 1 napon múlt...
Szia!
Teljesen igazad van, és szerintem ez vonatkozik az AIDS kutatásra is. Hányan halnak meg mindenféle keringési megbetegedésben, vagy influenza fertözésben, és akkor kidobálnak milliókat egy olyan betegségre, amit relativ keves ember kap, és kaphat el. Még ha lenne is oltás ellene, akkor sem oltatnám be magam, legfeljebb, ha sebész lennék, mert akkor nem tudod kiféle, miféle kerül a kés alá.
Szerintem teljesen hülyeség ezreket kidobni egy oltásra!
Nézzünk egy kis statisztikát. Magyarországon közel 10 millió ember él. Ebből havonta 1 esetleg 2 ember hal meg agyhártyagyulladásban. Elenyészően kevés, szinte 0.
Vagy nézzük csak azt, hogy a közutakon átlag 100 ember hal meg balesetben havonta. Ezek szerint százszor nagyobb az esélye, hogy a zebrán belédszalad egy kocsi és halálra gázol, vagy éppen te csavarodsz fel egy fára a kocsival. Vagy említhetném a háztartási baleseteket, stb. Ezzel az erővel aki beoltatja magát, annak nem lenne szabad kilépnie az utcára vagy kést a kezébe venni, mert ezzel százszoros nagyságrenddel nagyobb kockázatot vállal!
Úgy látom, ketten maradtunk a témával. 8-)
Azt, hogy milyen oltóanyag van forgalomban, nem tudom. Én nem oltattam magam, nem is tervezek ilyesmit. Egyelőre nem állnak fenn hajlamosító körülmények. 8-)
Csak egy-két hozzáfüznivaló. Mint már írtam egy lehetöség az örökletes PAI (plazminogen aktivator inhibitor) szint csökkenése a betegség kialakulásában, hiszen mint tudjuk a normál populáció kb 20 %-ának a torkában él ez a baktérium, mégsem jut be a véráramba. Ha bejut okozhat "egyszerü" agyhártyagyulladást, és legrosszabb esetben szepszist, vagyis végül DIC-et (disszeminált intravasalis coagulacio). Ezt megpróbálják némely esetben rt-PA-val (recombinant tissue plasminogen activator) áttörni, és sikereket értek el vele. MIvel ez a gyógyszer mellékhatásként agyvérzést okozhat, így csak legvégsö esetben kerülhet alkalmazásra.
Itt nem lép fel az agyhártyagyulladásra jellemzö tarkómerevség, viszont jelentkeznek apró vérzéses foltok a börön (purpura fulminans), amik aztán egyre nagyobbak lesznek, és végül végtagi nekrózishoz is vezethetnek (DIC). Ilyenkor sokszor az amputáció az egyik lehetséges "terápia". Mivel a betegség igen gyors lefolyású, így nehéz diagnosztizálni. Ha már megjelentek az elsö börvérzéses foltok, akkor nagyon gyorsan kell valamit csinálni! A betegek (föleg gyerekek) ilyenkor apatikusak, nem néznek ki különösebben betegnek. Ezt nevezték korábban Waterhouse-Friedrichsen szindrómának. Tévesen azt gondolták, hogy a mellékvese elégtelensége a halál oka.
Az oltásról csak annyit, hogy A, C, W135, Y ellen van (Mencevax ACW135YO), a nálunk endemikus B ellen még nincs. MIvel ez egy aránylag ritka betegség 5-10:100000/év, ezért gondolom nem is lesz egyhamar.
Az oltásról van valami új információd?
Én a következőt találtam:
Meningitisek elleni oltások
A (lentebb említett) 3 kórorkozó elleni vakcinákat poliszacharid-vakcináknak is nevezik. Ezek a poliszacharidok önmagukban gyenge antigének, immunválaszt csak 18-24 hónapnál idősebbekben képesek kiváltani, nincs immunmemória, nincs anyai immunitás sem. Az immunhatás fokozható, ha fehérjét kötnek a poliszacharidhoz. Ekkor mát van memória is, 2 hónapos kortól kiváltható immunitás.
- Van a H. influenzea elleni oltoanyag (HIB), gyári nevek: PedvaxHIB, Act-HIB, HibTITER, ProHIBIT. Ezek kiváló hatású vakcinák. 6 hónapos kor alatt 3 oltás szükséges, 6-12 hó között kettő, 1 év felett pedig 1 oltás elegendő.
- S. pneumoniae, gyári nevek: Pneumovax23, Pneumo23. Csak két éven felüliekben alkalmazható. Az oltási reakciók hevesek lehetnek, főleg újraoltásnál.
- N. meningitidis, gyári nevek: Mencevax, Mencevax AC, Imovax-meningo AC, Meningovax AC, Mencevax ACWY, Menomun. Oltásra elsősorban járványos esetben kerül sor. Maga az oltás enyhe reakciókat vált ki: láz, fejfájás, helyi reakció.
Kórfejlődés: Az esetek többségében a baci a vérárammal jut el az agyhártyára, legtöbbször az orr-garatüregből, ahol egyébként megtelepszik. Ahhoz, hogy átjuson az agyhártyára, át kell törnie a "vér-agy gátat". Tehát ez egy védő barrierként is szerepel. Sajnos a gyógyszerek esetében is barrierként szerepel. További fontos momentum, hogy ezeknek a kórokozóknak a burka olyan, hogy védelmet nyújt az immunrendszer falósejtjeivel szemben, tehát ezek nem tudják eliminálni ezeket a bacikat a keringésből. Ha van a szervezetnek specifikus ellenanyaga, akkor már jobb a helyzet (pl. oltás).
Hogy melyek azok a hajlamosító tényezők, amik segítenek az esetek egyes részében a véráramba jutáshoz, még nem teljesen ismertek. Néhány adat:
- fiúkban gyakoribb, mint lányokban
- új- és koraszülöttekben gyakoribb
- léphiányosok és lépirtottakban gyakoribb
- sarlósejtes anémiában és egyéb haemoglobinopátiában szenvedőkben gyakoribb
- immunhányok különböző formái
- alultápláltság, alkiholizmus, kábítószerezés, egyéb betegségek
Ha a baci átjut a vér-agy gáton, akkor van 24 "szabad órája", mert eddig a szervezet nem "bántja". Ennyi idő alatt a szaporodása korlátlan, óránként megkétszereződik a baktérium száma.
Az elváltozásokat a baktériumok anyagcsere termékei és a szervezet gyulladásos reakciója együtt váltja ki. Most nem részletezném a különféle anyagokat. Lényeg, hogy az antibiotikus terápia megkezdésekor, ha ún. sejtfaloldó gyógyszert alkalmaznak, akkor az első időben erősödhetnek a gyulladásos reakciók a baktériumok szétesése miatt. Ezért is fontos a minél korábbi jól irányzott terápia, mert az idő előrehaladtával igen nagy léptékban emelkedik a jelenlévő bacik száma, illetve a szervezet részéről a gyulladásos reakció. A folyamat lényege, hogy az koponyaüregben (ami ugye fix térfogatú) genny és folyadék kezd felgyűlni. Mivel nincs lehetőség a koponya tágulására, ezért az agy állománya kezd kompresszálódni.
Tünetek:
- láz, megelőzi az agyi tünetek kialakulását. Viszont újszülöttekben nincs mindig láz!
- hányinger, hányás, aluszékonyság
- fejfájás
- lehet elsápadás, remegés
- ritkábban görcsroham
- tarkómerevség
- Kering-jel: nyújtott térddel az alsó végtagot nem lehet 45 foknál jobban megemelni.
- a beteg nem képes előrehajolva a térdeihez érinteni az orrát (gerincvelő nyújtási próba)
- bőrtünetek, elsősorban meningococcusnál, testszerte gombnostűfejnyi bevérzések
Röviden ennyi.
/Forrás: Orvosi mikrobiológia, Pathológia, Intenzív terápia, A gennyes agyhártya-gyulladás diagnózisa és terápiája/
Bocs', sajnos azt a hozzászólást nem olvastam, gondoltam esetleg van valami tipped. Egyébként a mai bse-s édszes idökben nem szabad lebecsülni az állat ember interakciót (huhh).
Sajnos fogalmam sincs. Elvileg a tisztiorvosok regisztrálnak minden esetet, talán ott lehetne indulni. De mint írtam, nem vagyok orvos, csak egy érdeklődő állatorvos. 8-) (hogy honnan ismerem mégis így a humán dolgokat? Nálunk igen komolyan megtanították a mikrobiológiát, és nem hagyták a humán kórokozókat sem /akkor sajna, most viszont szerencsére/)
Esetleg tudnál nekem segíteni, ha megmondod hol lehetne a meningococcaemias esetekhez adatilag hozzáférni. Sajnos arra nincs lehetöségem, hogy bejárjam az egész országot.
üdv
Köszönöm szépen a dicséretet, és abszolute nem haragudtam, hiszen ha egy igazi tudományos vitában veszel részt (pl. kongresszuson), nem így, hanem teljesen szétkapnak (Ámerika lásd).
Nagyon örülünk, hogy hozzászóltál! És remélem, hogy maradsz továbbra is! Némi iróniát és sértettséget érzek ki a hangodból. Remélem nincs harag a pontosítás miatt! A nevet csak azért írtwam ki teljesen, mert legalább egyszer legyen tisztába téve a baci kérdése. A média képes minden agyhártya-gyulladással kapcsolatos bacit meningococcusnak nevezni.
Egyébként nagyon örülök, hogy személyedben van még egy hozzáértő a törzsasztalon, aki korrekt információkkal tud szolgálni!
Pontosan a média által tévesen közölt adatok miatt szóltam én is hozzá ehhez a témához. Mivel gondolom laikusok kezdték el ezt a témát így nem akartam mindenféle Neisseria stb. névvel dobálózni. Amíg az emberek még mindig azt hiszik, hogy ez egy agyhártyagyulladás, addig azt hiszem a legfontosabb, hogy megtudják miről van szó. A magas mortalitással járó Neisseria meningitidis fertőzés egy szepszis és nem más. A GMSPS 8 feletti paciensek egyike sem mutat agyhártyagyulladásra utaló jeleket, és a megbetegedés igen gyorsan halálos lehet. Teljesen igazad van, a betegség nem újkeletű, csak ugye most lehet szörnyülködni rajta.
Ezen a téren komoly kutatások folynak, nem régen jöttek rá arra, hogy a PAI szint valószínűleg örökletes alacsony szintje teszi lehetővé az endotoxin DIC-et okozó hatását.
Nem, ez egy éppen aktuális influenza vírus. Ugyanis az izolált vírusokat úgy nevezik el, hogy melik típus/milyen fajból izolálták/hol/az izolátum sorszáma/izolálás éve/felszíni antigének típusa. A legutóbbiban a H a haemagglutinin az N pedig a neuraminidáz. De ez már részletkérdés. Jelentősége abban rejlik ennek a típusosdinak, hogy az influenza vírusoknak nagyon nagy a variabilitása, ezért nem jó pl. az előző évi oltóanyag az idén. Minden évben a laborok izolálják a megjelenő vírust és abból gyártanak oltásokat.
Bakteriális agyhártya-gyuladást igen sokféle baktérium előidézhet, de az előforduló esetek zömét 3 baci rovására lehet írni: Neisseria meningitidis (köznyelven meningococcus), Haemophilus influenzae és Streptococcus pneumoniae (köznyelven pneumococcus). Ritkábban előfordul még Escherichia coli (újszülöttekben az esetek felét is okozhatja!), Streptococcus agalactiae, Listeria monocytogenes, Salmonellák, még ritkábban gombák (Candida, Aspergillus, Cryptococcus).
N. meningitidis: Régen nagy járványokat okozott, ma szórványos előfordulású. A kórokozó rendkívül érzékeny a külvilág behatásaira. Nálunk leggyakrabban a B-csoportba tartozók okoznak megbetegedést (van A, B, C, D, H, I, K, L, X, Y, Z, 29E, W135). A betegség kifeljődésében a baci burkán lévő "endotoxin" a felelős. A fertőzés az esetek túlnyomó többségében tünetmentes vagy legfejebb torokfájást okoz. Agyhártya-gyulladás csak a fertőzöttek kb 0,5%-ában jelentkezik. Itt fontosak a különböző hajlamosító tényezők (ld. később). A fertőzés forrása a bacit a torkában hordozó ember, terjedése cseppfertőzéssel terjed, szezonalitása téli-kora tavaszi időszakra esik. A fertőzés valószínűsége zárt közösségben és családban kb. 20-25 %, míg átlagos esetben ennek ezredrésze. Ami még érdekes, hogy az elmúlt 30 évben évente 100-nál kevesebb esetet regisztrált a tisztiorvosi szolgálat. Tehát régen is volt ez a betegség, csak a média szemében nem volt slágertéma!
Haemophilus influenzae: A külvilágban ellenállóbb, mint a menigococcus. Ennek is több típusa van (a-f), leggyakoribb (95%) a B. Ez a baci gyakorta kimutatható egészséges emberek felső légúti váladékában, tehát a fertőzöttek csak kis részében okoz betegséget. Csak ritkán okoz agyhártya-gyulladást, legtöbbször náthás tüneteket, tüdőgyulladást okoz. Fertőzőképessége zárt közösségben kb 2-3%, normál esetben ennek kb ezrede.
Streptococcus pneumoniae: Köznyelvben nevezik diplococcusnak és pneumococcusnak is. Eléggé ellenálló a külvilág behatásaival szemben. Jelenleg kb 90-100 típusa ismert, ezek közül leggyakrabban 18 fordul elő. A bacival történt fertőzés nagy része itt is tünetmentes, gyakrabban középfül-gyulladást, orrüreg-gyulladást, tüdőgyulladást okoz. A baci jelentősége abban rejlik, hogy csecsemőkorban a megfelelő kezelés ellenére is az agyhártya-gyulladásos esetek 25-40%-a halálos kimenetelű.
Előre is bocsánat, fönök, amiért megint helyesbítenék, de az influenzát az Orthomyxo vírusok okozzák. Elnevezésük pedig igen bonyolult, mert valahogy így néz ki: A/England/333/80/H1N1. Kicsit bonyolult, de van benne logika.
