Ennek a topiknak, a tudomány szekcióban kéne lennie. Bár az alább elemzett hsz-miatt nem csoda, ha itt van az alternatívban, hiszen egy áltudományos demagóg nmiszticista zagyvaság az egész beírás úgy ahogy van...
A tudomány művelői - azaz a tudósok - szerint a tudomány a legobjektívebbnek vélt módszerek által megszerzett ismeretek halmoz fel, kiindulva az emberi tapasztalatokból, és felhasználva a logikus emberi gondolkozást.
Ez így nem igaz. Akkor lenne helyes ez a mondat, ha a végén a pont helyett lenne egy vessző és így folytatódna: továbbá nyitott minden felfedezésre elméletre, vizsgálja kutatja azokat; progresszív; folyamatosan fejlődik és felülbírálja magát, kész- nyitott a kritikára, sőt megköveteli azt, folyamatosan megkérdőjelezi önmagát, hogy újra és újra megfeljen a jelnlegi tudásszint kritériumainak.
Az egyetlen valóban progresszív emberi megismerési módszertan a tudomány. (bár nem igazán van értelmes alternatívája úgyhogy ez nem is csoda)
Ezáltal egy sajátos önmagába záródó körben mozog.
Innen kezdve - mivel szándékosan a szokásos miszitcista csalást alkalmazva féligazságot írtál le - (ezt egészítettem ki a valósággá az imént) már nem a tudományról beszélsz objektíve, hanem egy saját hamisan felvázolt tévképzetről, mely az elmédben létezik csupán. Az persze hogy saját önmagába záródó körben mozog...
Kizárólag az emberi érzékelés tapasztalatait használja fel, s noha ennek eredményeképpen egyre gazdagabbá teszi a megismerés eszközeit, s ezzel a ismerethalmaz mennyiségét,
Milyen más érzékelés létezik, mint emberi - tessék már elmondani? Állati? Ásványi? Angyali? Haló ember! (vagy te nem az vagy?) Nem létezik számunkra más érzékelés csakis emberi, mivel embererek vagyunk és az emberi megismerésen dolgozunk a tudomány segítségével. Persze hogy az emberi érzéklés tapasztalatait használja fel, mivel NEM TUD MÁST TENNI... (ezt úgy első-másodikos gimis korunkig fel szoktuk fogni átlag intellgenciával...)
De ha esetleg egy istenhívő azt képzelgi, hogy az emberi megismerésnek az emberi, érzéki tapasztalatokon túli, feletti, isteni tapasztalatokat is be kéne építeni a kollektív világképbe, kettős fatális, önpusztító tévedést vét:
1. istenét káromolja, hiszen azt állítja, ember felérhet ahhoz, beleláthat az isteni megtapasztalásba
2. a szubjektív objektívvé hazudásának alapvető korrupciójába esik (hiszen mégha netán létezik is misztikus, isteni tapasztalat, mely ember számára átélhető; nem megosztható, nem közzétehető - a tudomány egyik jogos kritériuma pedig, az objektivitás legitim szükségszerűsége)
semmi olyasmi - létezhető - dolgot nem fogad be ami kívül esik e megimerés határain.
Ez egy primitív, miszticista önigazoló hazugság, ami még egetverő mélybutaság is. (hiszen ami kívül esik a megismerés határain, azt nem ismerjük, tehát nem tudunk róla, hogy fogadhatnánk be?)
Tudom persze létffontosságú hazugság a miszticizmus számára, hiszen látszólag (buta ill figyelmetlen ember számára hihetően) legizimizálja rendszerét. Azt sugallja, létezik a misztikus transzcendencia, melyet a tudomány ostobán, korlátoltan és arrogánsan ignorál ugyebár, ezért hát szükséges a miszticizmus, hiszen ami túlnan van, azzal csak ő folgalkozik korrket módon. Príma önigazolás ez; primitív, butaságban tartott, agymosott tömegek előtti érvelésre. Erről szólt a vallások és egyházak utóbb pár ezer éve. De vesztükre sajnos szembe kell nézzenek azzal, ogy az értelmes ember ezen már csak mosolyog, s régesrég túllépte a progresszív emberi gondolkodás ezt a kreált, hamis oppozíciót.
A logikus gondolkodást is saját magából kiindulva használja fel, kijelentvén, hogy az, e körben mindig következetes eredményre vezetett.
Erre kérek szépen egy forrást! A tudomány nem tekinti magát tévedhetetlennek. Ez is csupán egy hazug, hamis vád ellene. (a miszticizmus jelenkori agóniájának megintcsak egy eleme) A logikát a tudomány azért használja fel magából kiindulva (már ha ez a lehetetlen megfogalmazás esett), mivel a logika tudományos diszciplína, ill azok fő eleme (matematika, filozófia), hát engedjük meg neki, mint tudományos elvet, ill tant, alkalmazza rendszerén belül... A logika tudománya, sosem tekintette magát tévedhetetlennek, sőt szintén kritikát kérő, porgreszív ágazat. Feseleges hazudozni róla...
A tudomány tehát egy önmaga által definiált módszertant alkalmaz, amivel önmaga helyességét igazolja.
Pontosítva:
A tudományos módszertan helyességét semmivel sem igazolja. Nem is teheti, hiszen - a módszeréből következendően - azt nem igazolhatja a tudományos módszertanával, azaz önmagával.
Na most akkor igazolja vagy sem?
Ismét egy miszticista manipuláló trükk. A primitív durva átalánosítás klasszikus retorikai technikája. A tudomány nem kicsit sok rétű, összetett módszerek tanaiból áll össze ugyebár. Csak egyetlen diszciplínát is nehezen vagy sehogysem tud eljsajátítani maradéktalanul egyetlen ember (hacsak nem valami extra zseni)...
Hogy is vehetnénk tehát egy ilyen mennyiségű információból, és ha tetszik, módszerből álló rendszert egy kalap alá, mint egy módszertant?
Nyilván vannak húzóágai és lemaradt területei, gyenge pontjai.
Egyet kéne végre felfogni. A tudományra, mint olyanra - ha már mindenképpen egy egységes rendszerként tekintünk rá (mint mondjuk az emberi megismerés eredője csúcsintézménye ha tetszik) - rámondani hogy önmagával igazolja önmagát, szipla butaság vagy tudatos manipulatív megtévesztő trükk (naiv emberek megvezetésére). Hiszen tessék már mondani a magfizikát igazolja mondjuk a tengerbiológia? A géntérképet igazolja a repülőgép mérnöki tervezés?
Eleve eszetlen ostobaság az egész gonolatmenet. Hogy is igazolhatná önmagát a tudomány? Persze bele lehetne menni, hogy diszciplínánként, mely axiómák, tézisek, tények, mivel vannak igazolva, bizonyítva és meglehet hogy találnánk itt ott körökörös érveléseket, helytelen önigazoló- vagy téves levezetéseket. De hát könyörgöm több millió levezetés van a tudományban, ami ráadásul fejlődése közben tart! Hogyne lenne már tele hibával? Persze hogy tele van! Azonban - és ezért kerekedett felül fölényesen a miszticista gondolkodásmód fölött - nyitott rá, sőt megkövetelei hogy a hibáit feltárja, az önrevízióra és a cáfolatok lehetőségére, a megkérdőjelezésre.
Hol melyik misztikus rendszer kínálja ezt hasonlóan? Semelyik. Pontosan azok mind zárt, megváltoztathatatlan, merev dogmarendszerek, melyeket kritizálni megkérdőjelezni, felháborító bűn náluk.
Szóval itt (is) nagyon keverve van a szezon a fazonnal barátom...
Magában a módszertanban tehát a tudósoknak hinniük kell, és ezáltal használhatják.
Maga az ember mindenben csak hinni tud. Semmi más megoldás nincs.Azt sem tudjuk lesz-e a következő pillanat, csak hihetjük...
Azt is csak hihetem hogy létzik Ausztrália, míg nem voltam ott, nem bizonyosodtam meg empirikusan szubjektíve is róla. Csakhogy van legitim hit és illegitim hit. A legitim hit pedig az objektív konszenzusok hitvilága. Nyilván nem tökéletes, van számos hibája, hiszen felődése közben tart.
Mindazok a dolgok tehát, amelyek létezhetnének - vagy akár léteznek is -, de kívül esnek az emberi tapasztalás lehetőségeinek köréből, kívül esnek a tudomány hatóköréből. Így tehát kimaradnak a tudományból olyan dolgok, amik - vagy jellegéből következendően, vagy szándékos külső tényezők által - nem alkalmasak az emberi megtapasztalásra.
Mik lennének ezek a dolgok? Vagy vannak, vagy nincsenek. Honnan tudjuk az ilyen bemondott szubjektív dolgokról, hogy melyik valós, melyik hazudott, melyik hallucinált? Komolytalan az egész gondolatemented. Ha minden ilyen kívül eső dologgal foglalkozna a tudomány, rengeteg kapacitását lefoglalná emberi kényszerképzetek, téveszmék, hallucinációk elemzése, kutatása. Pontosan ezért van a tudományban egy minősítő rendszer, mely megkülönböztet kutatásra érdemes, ésszerű, reális valószínű teóriákat, a valószítnűtlenektől. Ez így jó és ennek is kösztönhetően integrált már a tudomány több olyan elvet, mely hitelesítése előtt szintén transzcendensnek volt képzelegve. Pl akupunktúra, hipnózis. Egyik pillanatról a másikra lett misztikumból tudomány. De érdekes. Valah még a repülőgép is transzcendens dolog volt, csak aztán megépítették. Így működik ez a valósággal ha teteszik, ha nem...
Pedig a tudósok is a hitből indulnak ki: azaz, hogy a módszertanuk helyes.
Mint írtam, többféle hit van. Tehát összemosod a dolgokat, hogy manipulálj...
A tudomány, az emberi megismerést és gondolkodási módot abszolútumként elfogadva így antropocentrikus gőggé degradálódik.
Olyan embereknél, akik erre hajlamosak. Pontosan ugyanúgy, mint a vallási elöljárók egyes képviselőinél. Ismét csak manipuláció, hogy adott repezentáns egyén szubjektív hibáját vetíted rá az egész rendszerre. Igen, valóban tapasztalható ilyen jelenség, csakhogy ez nem repezentálja az egészet, nem referál a tudományról magáról, csakis az adott egyénről, hiába is próbál fogást találni így a tudományt ellenző fantaszta...
