Keresés

Részletes keresés

Afrikaans8 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 100

Asko Parpola

'Hind Leg' + 'Fish': Towards Further Understanding of the Indus Script

In: Scripta – International Journal of Writing Systems I (2009), 37–76.

PDF

Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.27 0 0 98
Régòta sejtem, hogy rokonlelkek vagyunk, de hogy ennyire?:))))))))))))))))))))
Előzmény: kisharsány (97)
kisharsány Creative Commons License 2010.06.26 0 0 97

 

 Honnan tudtad, hogy én szeretem az ilyesmiket? :)

 

 Onnan, hogy én is :)))))))))))


Előzmény: Nicsinyo (96)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.26 0 0 96
Honnan tudtad, hogy én szeretem az ilyesmiket? :)

(Csak az elsô video 50 percig tartott, majd folytatom.)
..Szòval értem màr! Hàt ha sikerült nekik megszüntetni a gravitàciòt, ùgy a több tonnàs kôtömbök is könnyûek lettek. (Eszembe jutottak az Asterix és Obelix-filmek, amelyekben ha megittàk a gallok a "varàzs-levest", akkor csak ùgy dobàltàk a kôtömböket, mintha kartondobozok lettek volna. Hahaha!)

Na, de félre a tréfàt. Kösz, hogy felhivtad a figyelmem ezekre a videokra, én biztos nem talàltam volna ràjuk.
Előzmény: kisharsány (95)
kisharsány Creative Commons License 2010.06.25 0 0 95

 

 Ha ez bővebben érdekel: Hórusz szeme; ezt írd be !!!!! film, és letölthető.

 Nem egy hátast fogsz dobni. Garantálom.

Előzmény: Rufella (92)
Rufella Creative Commons License 2010.06.25 0 0 94
Van benne még több hiba is (Däniken filmkazetta). (abbahagyom, mert a fiaim éppen kihoztak a sodrombòl)
Előzmény: Rufella (93)
Rufella Creative Commons License 2010.06.25 0 0 93
erre a...leletre, vagy ezekre a ....leletekre (mielôtt ràmszòlnànak..)
Előzmény: Rufella (92)
Rufella Creative Commons License 2010.06.25 0 0 92
Kösz Kisharsàny!

Tudod, azért figyeltem föl erre a nagapattinami (dél-kelet-indiai) tengerben lévô leletekre - melyek idôben megelôzik mind a harappai, mind a sumer és egyiptomi kulturàt, mert logikàt làtok benne, hogy mégis létezhetett egy még ezeket is megelôzô fejlett civilzàcio ( Mu-n àllitolag ismerték a repülést is), ahonnan kivàndorolva vitték magukkal a tudàst, de fokozatosan elveszitették, elfejeltették.
Däniken könyve megvan nekem és az errôl készült kazetta is. Az egyik amerikai piramisban is van egy dombormû, amelyen egy teljesen olyan àbràzolàs van, mintha egy ûrhalyòs ülne az ûrhajòjàban. Ö persze földönkivüliekkel magyaràzza ezeket a tudòsok àltal megmagyaràzhatatlan dolgokat a Földön.
Szàmomra akàr a MU, akàr a földönkivüli varàciò logikusabbnak tûnik, mint az, hogy az egyiptomiak fatörzseken görgetve huzkodtàk a többtonnàs kôtömböket.
(Es akkor még egy francia azzal töltötte az idejét, hogy talàljon egy megoldàst arra, hogy vitték egyre följebb a kôtömböket (szerinte egy ràmpàt épitettek hozzà).
Egy multkori doc.filmben mondtàk, hogy ràjöttek arra is, hogy nem rabszolgàkkal dolgoztattak, mert az emberek jòltàplàltak voltak és a sérüléseik gyògykezelve voltak.
Előzmény: kisharsány (91)
kisharsány Creative Commons License 2010.06.24 0 0 91

 

 A képet valamiért nem vitte át, de ha az oldaljelölőre kattintasz, egyből bejön.

Előzmény: kisharsány (90)
kisharsány Creative Commons License 2010.06.24 0 0 90

 

 Nem mellékesen itten még korrrektebb bizonyítékot látsz a "felett műszaki civilizáció"-val való kapcsolatukról. Jelzem innen vették az egyiptológusok az abüdoszi láb méretét, ennek a templomnak a méretrendszeréről/ből (amiről Dr.Borbola is beszél)

 

 

Az abüdoszi oszlopfő

 

Az abüdoszi hieroglifák:



A hieroglifák között látható egy helikopterhez hasonlító repülögép, egy merülőhajó, és  két farokvitorlával rendelkező gépezet alakja. Ezeket egyes kutatók, mint Erich Von Daniken is a paleoasztronautika bizonyítékainak tekinti. Történelem elötti jármüvek, amelyek egykor Egyiptom földjén közlekedtek. Ezeknek a hieroglifáknak a jelentése ismeretlen. Az egyiptológusok sincsennek tisztában azzal, hogy mire is gondolhattak az ősi egyiptomiak, amikor a jeleket felrajzolták. A hamísítást kizárhatjuk, mert av

http://esekielstone.blog.hu/2008/01/21/az_abudoszi_szethi_templom_rejtelyes_hieroglifai

 

Előzmény: Nicsinyo (75)
moziga2 Creative Commons License 2010.06.24 0 0 89
Nagyon OFF
A vajaskenyeret nem felfele pörgetve ejtetem le és forgás közben kapom el a két tenyeremmel. Nagy különbség. Amúgy is, ha a nem vajazott felére esik, az nem is nagy esemény és fel se jegyzem. ;-)))
Az igazi kísérlet az a cinkelt lapos, vagy a nem egyenletes sújyelosztású dobókocka. Ott persze nem eséses forgásról van szó hanem pattogó gurulásról. Az már más tészta. Ha az 1-es alá betennék egy kis nehéz cinklapot, akkor az 1/6-odos ""egyenlő"" esélyű játékban a nyerő hatós dobás valószínűség, kissé megemelkedne. Ebben biztos vagyok.
Megnézek egy koccolós dobókockát, ahol is a pöttyök felületfügyvénye (kis gömbszelet) konvex, azaz besűllyedő. Ugyanakkor vele szemben az egyes, ami meg a legnehezebb oldala. Tehát egy szabvány dobókockánál a legnagyobb esélye a 6-osnak van.
"Véletlenek nincsenek, csak a törvények ismeretlenek."
Hermes (nyomán) ;-)
ON
Előzmény: najahuha (87)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.24 0 0 88
Kedves Moziga és Najahuha, mindkettôtöknek :-)))
Előzmény: najahuha (87)
najahuha Creative Commons License 2010.06.24 0 0 87
Kedves moziga2 !

Vajaskenyérszindróma...... mindig a vaj felőli oldalára esik.....

persze azért az asztalmagasság is belejátszik...főleg, hogy az rendszerint egy állandó méret....

De a kutya szájából ugyanúgy a vajas felére esik.... Az meg rendszerint az asztalmagasság fele.....

Lehet, hogy mindkét oldalát meg kellene kenni vajjal ? Vagy inkább egyiket se ?


Vagy egész egyszerűen nem kellene leejteni...


Igazad van: a pénz gurítva jó !

Előzmény: moziga2 (86)
moziga2 Creative Commons License 2010.06.24 0 0 86
OFF
Hajrá, hajrá amatőrök!!!
Dogmákat legyőzőkként gondoljátok magotokról: I'm a tőr.

Tiszta, szűz, gyermeki, nem bekalodázott gondolkodással lehet csak át tőr nicsak bizonyos falakat.

Példa (tapasznyalat):
7 éves gyermekemmel játszadozunk fej vagy írást. Hát többször jön ki az érmének az a fej fele. Előtte elmagyarázom neki, hogy fele esély van rá, azaz, ha sokat ismételjük a kisérletet ki fog jönni. Már 100-nál járunk, de csak nem jön ki az az átkozott tudomámosan megállapított 50%-os valószínűség. 57-43. Egyszer csak azt modja. Apa az az oldala nehezebb az érmének. Hmmmmm... Elgondolkodom rajta. Tényleg. Azon a felén több a kidudorodás. Mozgásegyenletek, változó forgássebesség, ahol is lassabban fordul a fejfele az érme, majd gyorsabban lefele, és újra fel, lefele meg az esés is belejátszik ez méginkább........ Hoppá. Megkérdezem miből gondolod ezt? Hát szoktam gurigatni az élén a parkettán és ott általában az írásoldala kerül fölülre, és ara is kanyarodik,mert a nehezebb oldala felé dől el. Na próbáljuk ki mondtam. Vazze igaza volt. Majdnem fordítva jött ki a statisztika. Ez nehezebb kísérlet volt, mert jól is kellett elgurítani az érmét. Egyébként egy ezüst ötpengős volt az éremgyűjteményemből.
ON

najahuha Creative Commons License 2010.06.23 0 0 85
Kedves RobUr !

Itt arrol volt szo', hogy valaki regesznek titulalta Hancockot, ami teves.


Hancock végzettsége SZOCIOLÓGUS.

ettől függetlenül kikupálódhatott mint VÍZALATTI RÉGÉSZ, akár "posztgraduális" képzés keretében is.

Sajnos csak a HAZAI gondolkodás ilyen EGYVÁGÁNYÚ és FÖLDHÖZRAGADT, mondhatnám olyan "eleve elrendeltetett". vagyis ami az első végzettséged volt, akkor azzá váltál. Aztán lehetsz Te mérnök végzettségű, utána meg elvégezheted az orvosit és lehet belőled szuper agysebész: a szakma lenéz.... No ezt az ELŐÍTÉLETET KELL végleg ELSÖPÖRNI..

A nyugati tudományos élet jórészt megtette, és NEM MEREV KATEDRÁKban és AVITT ELVEKben gondolkodik.




Hogy kikre tamaszkodik konyve irasakor, az most nem erdekes.


Lehet hogy nem érdekes, de LÉNYEGES !



Kovetkeztetesei tul mennek a tudomany altal felhalmozott adatokon.
A sci-fi kategoriaba tartoznak.



Igen, voltaképpen Ő előreszaladt......

A SCI-FI ma már nem dehonesztáló , inkább MEGTISZTELŐ....
A 60-70-es évek SCI-FI-je a MA VALÓSÁGA ! ezt nem szabad elfeledni !

Ha figyelemmel kíséred a MARS expedíciót, ott is számos SCI-Fi írót, és az AVATAR rendezőjét, CAMERONt is meghívták főtanácsadónak, a JÁRMŰ tervezéséhez is.....

Az a baj a tudományok , főleg a TÁRSADALOMtudományok jórészével, hogy túl sok mindent szelektálnak, variálnak és ISKOLÁKra (NÉZETEKRE) bomlanak..
Ezek aztán nem hogy egymással kooperálnának, hanem KIKEZDIK egymást. ( mind tudományosan, mid egzisztenciálisan.)








Előzmény: RobUr (83)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.23 0 0 84
Bah! Ki az aki nem érdekelt (sajnos) manapsàg a tudomànyos közegek között?( néha még el is tüntetnek leleteket (visszatemetik), ha azok nem illenek bele az eddigi, lefektetett tézisekbe.) :(
Vannak akiknek meg az az érdeke, hogy a sumer civilizàcio legyen a legôsibb, nemigaz?:)
Előzmény: RobUr (81)
RobUr Creative Commons License 2010.06.23 0 0 83

Itt arrol volt szo', hogy valaki regesznek titulalta Hancockot, ami teves.

Hogy kikre tamaszkodik konyve irasakor, az most nem erdekes.

Kovetkeztetesei tul mennek a tudomany altal felhalmozott adatokon.

A sci-fi kategoriaba tartoznak.

Előzmény: najahuha (82)
najahuha Creative Commons License 2010.06.23 0 0 82
Kedves RobUr !



Mint ahogy vannak ELMÉLETI FIZIKUSOK, úgy léteznek "ELMÉLETI RÉGÉSZEK" is, akiket jobbszerivel TÖRTÉNÉSZEKnek is szokás nevezni.

Míg egy régész elsődleges dolga a tárgyi dolgok szakszerű fölkutatása, RENDszerezése, addig a történész dolga alapvető logikai szinten is mindezek BEILLESZTÉSE a nagy egészbe.

GRAHAM ekként tehát inkább történésznek tekinthető. Teszem hozzá: ehhez kellő szakmai hozzáértéssel bír.
De ha nem, akkor is vannak komoly támaszai: többek között az OXFORD Egyetemről SHARIF SAKR,
GLENN MILNE, Durham Egyetem , Geológiai Tanszék, aki az árvízrendszerekről volt szakmai tanácsadója,
ASHRAF BECHAIN vízalatti régész, ( Alexandria közelében fekvő megalitikus városok, illetve SIDI GABER tömbjei)
Málta esetén ANTON MIFSUD kutatásaira támaszkodott, illetve az ő munkatársaira: CHARLES SAVONA VENTURA, CHRIS AGIUS SULTAN.

Indiával kapcsolatban a Nemzeti Óceonágfiai Intézet Régészeti Részlege, név szerint KAMLESH VORA, EHRLICH DESA.

Hadd ne folytassam.....

És mindez "A MÉLYSÉG TITKAI" című könyve kapcsán.....

Nyilvánvaló: Lehet bármi módon támadni a személyét, addig sem az általa fölvetett kérdésekkel kell foglalkoznia a "hivatalos" tudománynak. De éppen a "hivatalos" (= uraló nézet) ezen hozzáállása a tudománytalan.

Többször megfutottuk már ezt a kört: Nem az a lényeg, hogy a kérdést egy félszemű vak , a falu bolondja vagy az egyetem legmenőbb professzora tette föl: hanem hogy KI KÉPES a kérdés MEGVÁLASZOLÁSÁRA.



Előzmény: RobUr (81)
RobUr Creative Commons License 2010.06.23 0 0 81

Csak annyit irtam, hogy Graham nem regesz, de pl., itt megis megtisztelik a "tengeri regesz" cimmel, ami szinten teves.

 

http://www.hvk.org/articles/1202/137.html

 

Az ismeretlen cikkiro persze, erdekelt, hogy o"k legyenek a civilizacio kezdetei 11ezer evekre visszamenoleg.

 

A varost, 1500 evvel ezelott, egy tzunami pusztitotta el.

Hogyan lehet ebbol 11ezret kihozni?

Tul elenk fantaziava, amiben Graham bovelkedik.

Előzmény: Nicsinyo (79)
kisharsány Creative Commons License 2010.06.23 0 0 80

 

  Éppenhogy az ismeretéhez jön. Ha érdeklődve végigolvasod, rájössz. mennyire fontos szerepet játstott az életük némely területén a kerek/kerék ismerete. Hogy mikor, mire használták, az más történet. (:elég csak, ha a kartusra gondolsz, ami az Óbirodalomban is szerepelt/használt jelkép volt:)

Előzmény: Nicsinyo (75)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.23 0 0 79
Vajon elolvastad-e a szövegeket, amikre utaltam, vagy - miutàn fennakadtàl azon, hogy ez a Hancock irò és nem régész, ahogy a cikk szerzôje jellemzi - elment a kedved az egésztôl?

Az elsô cikkben (A sumereknél is régebbi civilizàcio...?) ez még a feltevés stàdiumàban volt szerintem.

"...Más szakértők is egyetértenek Hancock-kal: az észak-angliai Durhami Egyetem geológusa, Glenne Milne szerint a víz alatti kamerákkal készített felvételek szerint a poompuhari épületek sokkal fejlettebb megoldásokat mutatnak, mint a harappai régészeti lelőhelyek...
Az indiai félsziget, a Dekkán-félsziget délkeleti területeiről már korábban is gyűjtöttek adatokat a régészek. Az Indiai Oceanográfiai Intézet pedig Poompuhar vidékéről kútgyűrűket, téglaszerkezeteket és megalitikus emlékeket hozott felszínre a víz alól...
A Hancock által felvetett időrendiség bizonyítása most tehát az INHD és az ASI dolga lesz. Ha sikerül igazolniuk, hogy több mint hétezer évvel ezelőtt a ma víz alatt lévő Koromandel-parton virágzó kultúra élt, akkor ezzel mai ismereteink szerint valóban a világ legrégebbi civilizációjának a nyomára bukkantak az archeológusok...."

A màsodikban pedig:

"...Manohar Joshi miniszter szerint a felvételeken 9 kilométer hosszan emberkéz alkotta szimmetrikus alakzatok láthatók. Fent a part mentén ezen a helyen több lelet is előkerült, amelyeknek korát Kr. e. 7595-re teszik....
Az indiai Cambay-öbölben felszínre került tárgyi leletekről 2005-ben megszülettek az első eredmények: Murli Manohar Dzsosi indiai tudományos és technológiaügyi miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: a leletek és az ásatási területen feltárt lépcső, udvar, fürdő és templom maradványai közül néhány darab életkora megközelíti a 9500 évet, és ez azt bizonyítja, hogy igen korai településről lehet szó.
A felszínre hozott tárgyak radiokarbonos kormeghatározása alapján most már végleg eldőlt: Indiában az emberi civilizáció már több mint 9500 évvel ezelőtt kialakult!..."

(Persze kétségbe lehet vonni még a fönti miniszter létezését is, meg hogy egyàltalàn talàltak valamit ott, s hogy aki a ràdiokarbonos vizsgàlatot elvégezte, nem tévedett-e..stb.)
Több mondanivalom nincs e témàban...
Előzmény: RobUr (78)
RobUr Creative Commons License 2010.06.23 0 0 78

"Graham Hancock (born 2 August 1950 in Edinburgh, Scotland) is a British writer and journalist."

 

Regeny es ujsagiro.

Nem regesz, amit meg o" is tagad.

Előzmény: Nicsinyo (72)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.22 0 0 77
"...A felszínre hozott tárgyak radiokarbonos kormeghatározása alapján..."

A teljes szöveg:

http://vilagtortenelemhajnala.eoldal.hu/oldal/az-osi-fold_-india-1_-resz
Előzmény: segédnikk (76)
segédnikk Creative Commons License 2010.06.22 0 0 76

"kútgyűrűket, téglaszerkezeteket és egyéb megalitikus emlékeket hozott felszínre a víz alól ... Graham Hancock feltételezi,- és igen komoly, tudományos indokokkal - hogy a víz alatti települést 17- és 7 ezer évvel ezelőtt fokozatosan borította el a víz"

 

Mik azok az igen komoly tudományos indokok, azaz mire alapozza a datálást?

Előzmény: Nicsinyo (72)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.22 0 0 75
(tovàbb kellett volna mennem...làtom màr, hogy ez egy kerekes tàvolsàgmérô, de még mindig nem értem hogy jön ez az egyiptomiak kerék- nem -ismeretéhez..?)
Előzmény: Nicsinyo (74)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.22 0 0 74
Kedves Kisharsàny!

Atkinlòdtam magam a bonyolult matematikai (és egyéb) magyaràzatokon a méterrôl és làbakròl, s a 9. oldalon talàltam egy kereket, a 4. àbràn. Erre gondoltàl-e? Viszont nem talàltam meg ennek az àbrànak a magyaràzatàt, hogy mi akar ez lenni, honnan valò?:( Segitenél?
Előzmény: kisharsány (73)
kisharsány Creative Commons License 2010.06.22 0 0 73

 

hogy lehet, hogy még véletlenül sem jutott el Egyiptomba a keréknek még csak hire sem?

 

  Nézd meg Dr.Borbolának az oldalán : A Szent Korona és a méter c. tanulmányt !

Előzmény: Nicsinyo (71)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.22 0 0 72
"2001-ben Graham Hancock, angol régész be szerette volna bizonyítani, hogy a Dekkán-félsziget délkeleti területeiről gyűjtött és a Poompuhar vidékéről beszerzett régészeti leletek, jóval korábbiak a harappai, mohendzsodarói civilizációnál, mely kb. a mezopotámiaival együtt lépett a történelem színpadára..

Az Indiai Oceanográfiai Intézet kútgyűrűket, téglaszerkezeteket és egyéb megalitikus emlékeket hozott felszínre a víz alól, már több évvel ezelőtt is. A szomorú az, hogy már megint tanúi lehetünk annak, hogy mennyire „begyöpösödött” történelmi felfogásunk.

Graham Hancock feltételezi,- és igen komoly, tudományos indokokkal - hogy a víz alatti települést 17- és 7 ezer évvel ezelőtt fokozatosan borította el a víz. Az észak-angliai Durhami Egyetem geológusa, Glenne Milne szerint a víz alatti kamerákkal készített felvételek arra mutatnak, hogy a poompuhari épületek sokkal fejlettebb megoldásokat mutatnak, mint a harappai régészeti lelőhelyek. Manohar Joshi miniszter szerint a felvételeken 9 kilométer hosszan emberkéz alkotta szimmetrikus alakzatok láthatók. Fent a part mentén ezen a helyen több lelet is előkerült, amelyeknek korát Kr. e. 7595-re teszik..."

Idôrendben legôsibb lenne tehàt a poompuhari civilizàciò, majd jött a harappai, stb.(Indus-völgyi), egyidôben a mezopotàmiaival (ahol azonban megjelent a vesztét okozò hàboruskodàs is, ami azelôtt ismeretlen volt) - majd a görög, latin stb....ebbôl azt a következtetést lehet levonni, hogy az ember kulturàja nem fejlôdött, hanem hanyatlott. :(
Előzmény: Nicsinyo (69)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.22 0 0 71
Nekem elég meggyôzônek tûnik mindez (:iràs). Azt is mondjàk a tudòsok, hogy a harappai civilizàciò kapcsolatban volt a mezopotàmiaival és az egyiptomival, ami szintén elképzelhetô.
Van egy dolog azonban, ami engem zavar màr régòta, nem birom megemészteni azt az elfogadott tézist, hogy Egyiptomban nem ismerték a kereket és farönkökön görgetve huzkodtàk a többtonnàs kôtömböket a piramisok épitésekor. Na màrmost, ha kapcsolatban voltak a harappaiakkal, akik pedig ismerték a kereket (Te tettél föl egy képet lejjebb egy szekérrôl), hogy lehet, hogy még véletlenül sem jutott el Egyiptomba a keréknek még csak hire sem?
Előzmény: segédnick (39)
Nicsinyo Creative Commons License 2010.06.22 0 0 70
http://www.geographic.hu/index.php/fotopalyazat/fotopalyazat/nyomtathato.php?act=napi&id=1037
Előzmény: Nicsinyo (69)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!