Egyetértek az előző hozzászólással. Már törvény is kimondja: "Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura," ld.: a a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény
Amúgy szerintem is teljes perspektívában kell látni a létezést, nemcsak ezt a földi életet, hanem ami utána jön és annak tükrében lehet látni, hogy Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek!
Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?
Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a keresztény hit teljessége tud válaszolni. Isten semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetve nem oka a rossznak. A rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban világítja meg, aki meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi rosszat: az emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak.
Ha Isten, a mindenható Atya egy rendezett és jó világ Teremtője, minden teremtményének gondját viseli, miért van a rossz? Erre a szorongató és elkerülhetetlen, fájdalmas és titokzatos kérdésre egyetlen elsietett válasz sem ad megoldást. A keresztény hit összessége ad választ erre a kérdésre: a teremtés jósága, a bűn tragédiája, Isten türelmes szeretete, aki elébe megy az embernek Szövetségeivel, Fiának megváltó Megtestesülésével, a Lélek ajándékával, az Egyház összehívásával, a szentségek erejével, a boldog életre szóló meghívással, melynek elfogadására a szabad teremtmények előzetes fölszólítást kapnak, de amely elől -- és ez félelmetes misztérium -- eleve elzárkózhatnak. Nincs a keresztény üzenetnek olyan részlete, mely legalább részben ne lenne válasz a rossz kérdésére.
De miért nem teremtett Isten olyan tökéletes világot, amelyből ki lenne zárva a rossz? A maga végtelen hatalmában Isten mindig tudna valami jobbat teremteni; mégis a maga végtelen bölcsességében és jóságában Isten szabad elhatározásával olyan világot akart teremteni, mely "úton van" végső tökéletessége felé. Ez a folyamat Isten tervében magában foglalja egyes létezők megjelenésével együtt mások eltűnését, a tökéletesebbekkel együtt a kevésbé tökéletes dolgokat, a természet építésével együtt a rombolásokat is. Így a fizikai jóval együtt létezik a fizikai rossz is, mindaddig, amíg a teremtés el nem éri tökéletességét.
A fizikai rossz és az erkölcsi rossz megengedése Isten részéről misztérium, amit Isten az Ő Fia, a rossz legyőzésére meghalt és föltámasztott Jézus Krisztus által világosít meg. A hit nyújt bizonyosságot afelől, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha a rosszból nem fakasztana jót olyan utakon, melyeket mi teljesen csak az örök életben fogunk megismerni.
Az eredeti igazságnak köszönhető összhang megbomlott; megtört a lélek szellemi képességeinek uralma a test fölött [Vö. Ter 3,7.]; a férfi és a nő közötti egységben feszültségek támadtak [Vö. 3,11--13.]; kapcsolataikat az ösztönösség és az uralomvágy határozta meg [Vö. 3,16.]. A teremtéssel való összhang is összetört: a látható teremtés idegen és ellenséges lett [Vö. 3,17--19.]. Az ember miatt a teremtés a romlás rabszolgaságába süllyedt [Vö. Róm 8,20.]. Végül valóság lett az a következmény is, amit az engedetlenség esetére Isten kifejezetten kilátásba helyezett [Vö. Ter 2,17.]: az ember "visszatér a porba, melyből vétetett" [Vö. Ter 3,19.]. Az emberiség történelmébe belép a halál [Vö. Róm 5,12.].
Miért engedi meg Isten a rosszat?
A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha nem tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta ezt már Krisztus halálában és föltámadásában: a legnagyobb erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a legnagyobb jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat.
Az angyaloknak és az embereknek mint értelmes és szabad teremtményeknek végső céljuk felé szabad választással és szeretettel kell haladniuk. Ezért le is térhetnek az útról. Ténylegesen vétkeztek is. Így lépett be a világba az erkölcsi rossz, mely összehasonlíthatatlanul súlyosabb, mint a fizikai rossz. Isten semmiképpen -- sem közvetlenül, sem közvetve -- nem oka az erkölcsi rossznak. Mégis megengedi, mert tiszteli teremtményeinek szabadságát, és titokzatos módon jót tud kihozni belőle:
„A mindenható Isten, (...) mivel Ő a legfőbb jó, semmiképpen sem adna teret műveiben a rossznak, ha nem volna annyira mindenható és jó, hogy még a rosszból is jót tud kihozni.” (Szent Ágoston)
Így idővel fölfedezhető, hogy Isten a maga mindenható gondviselésével még a teremtményei által okozott erkölcsi rossz következményeiből is tud valami jót kihozni. József mondja a testvéreinek: "Nem ti hoztatok engem ide, hanem Isten; (...) ti rosszat forraltatok ellenem, de Isten jóra fordította (...), hogy sok népet életben tartson" (Ter 45,8; 50,20) [Vö. Tób 2,12--18 a Vulgatában.]. A legnagyobb erkölcsi rosszból, ami egyáltalán elkövethető volt, Isten Fiának minden ember bűne által történt elvetéséből és megöléséből Isten kegyelmének túláradása által [Vö. Róm 5,20.] a legnagyobb jót hozta létre: Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat. Természetesen ezáltal a rossz nem válik jóvá.
"Az istenszeretőknek minden a javukra válik" (Róm 8,28). A szentek ezt újra meg újra tanúsítják:
Sziénai Szent Katalin ezért mondta azoknak, akik "nagy türelmetlenséggel botránkoznak" és föllázadnak az ellen, ami velük történik: "Minden a szeretettől jön hozzánk, minden azért rendeltetett, hogy az ember üdvösségét szolgálja, Isten semmit sem tesz ezen célkitűzésén kívül".
Morus Szent Tamás is kevéssel mártírhalála előtt így vigasztalta leányát: "Semmi sem történhet, amit Isten nem akar. Amit pedig Ő akar, bármilyen rossznak tűnjék is, valójában a legnagyobb jó számunkra."
Norwichi Julianna úrnő pedig azt mondja: "Isten kegyelme által megtanultam, hogy szilárdan ragaszkodjam a hithez, (...) és erősen higgyem, hogy mindenféle dolog jó lesz (...). Te magad is látni fogod, hogy minden dolog jó lesz." ("Thou shalt see thyself that all manner of thing shall be well.")
Szilárdan hisszük, hogy Isten a világ és a történelem ura. Gondviselésének útjai azonban számunkra gyakran ismeretlenek. Csak a végén, amikor véget ér töredékes megismerésünk és "színről színre" fogjuk látni Istent (1Kor 13,12), akkor fogjuk tökéletesen és egészen megismerni az utakat, melyeken Isten -- még a rossz és a bűn tragédiáin keresztül is -- elvezeti teremtését annak a végső szombatnak a nyugalmába [Vö. Ter 2,2], amelyért az eget és a földet teremtette.
A fizikai rossz és az erkölcsi rossz megengedése Isten részéről misztérium, amit Isten az Ő Fia, a rossz legyőzésére meghalt és föltámasztott Jézus Krisztus által világosít meg. A hit nyújt bizonyosságot afelől, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha a rosszból nem fakasztana jót olyan utakon, melyeket mi teljesen csak az örök életben fogunk megismerni.
Felteszem, hogy Isten nézőpontjából a jó és rossz megítélése esetleg egészen más, mint amit az ember gondol ezekről a fogalmakról. Az élet megszűnése utáni folytatás szemszögéből nézve (amit egyébként nem tudunk, hogy mi az igazság) a földi lét elmúlása lehet, hogy "jó" és nem "rossz".
Hamár,akkor gondolatébresztőnek: Az oroszlán elkapja az antilop mamát. Ez jó vagy rossz? Az antilop szempontjából tragédia,elpusztulnak az árván maradt kicsinyek,stb. Az oroszlán szempontjából az életbenmaradást jelentette,azéletet,vagyis a legnagyobb ajándékot.
Mikor döbbentek rá végre hogy abszolút jó nem létezik! A jó fogalmát csak csak egy szemponttal együtt lehet értelmezni!
én azt hiszem, hogy vannak különféle szellemi erők, amelyek egymásrahatnak, mondjuk a jó és a rossz, eszembe jut a yin - jang körszimbólum, ahol a fekete és a fehér átmegy egymásba, vagy körben táncol, és a fehérben is van egy kis fekete pötty, és a feketében is egy kis fehér pötty, ha megfeleltetjük mondjuk feketét rossznak, és fehért jónak, (csak így ártatlanul konvencionálisan), akkor látjuk, hogy a rosszban is van jó, és a jóban is van rossz.
nem tudjuk, milyen erők döntenek rólunk, miért vagyunk itt, mi a dolgunk a világban, van ezer kérdés, amelyekre keressük a választ. A vallások is keresik a választ, a művészet is, nekem a vallás és művészet válaszkeresése jön be.
És minden korban voltak nagy emberek. Olyan szellemileg nagyok. Kiválasztottak, akik szintén ezekre a kérdésekre keresték a választ, és kaptak is, kinyilatkoztatások útján, amiket nem tudom, hogyan kell értelmezni. És leírták az élményeiket, mert érezték, hogy ez fontos. És ezeket mi el tudjuk olvasni. Sajnos, nem nagyon olvassuk, legtöbben.
Szimbólumokban, mítoszokban, mesékben is lehet keresni a válaszokat ezekre a kérdésekre.
Az egyházak eléggé csököttek vallásos nevelés tekintetében, mondjatok ellen, ha nem így van, kevés a jó tanító, aki úgy tud beszélni, hogy megfpgja az embereket. És a papok? Mit csinálnak? Ledarálják a miséjüket a megszokott szertartások szerint, az nekem sosem volt elég, de szeretem (igaz, nem járok misére), mert mégis a Szentírásból van, ami nekem szentírás, pont azért, mert annyi időn keresztül az emberek érdemesnek tartották megőrizni, és továbbadni.
Én keresem a saját kis utamat, hitemet, és amit elfogadhatónak tartok, azt bármelyik vallástól elfogadom.
Ajánlom nektek Rúmit, a szúfi misztikus költőt, aki pl. több vallásból is csipegetett, és egy nagyon nagy tudású perzsa teológus volt, 1207-ben született.
én itt most mindenkire ráreagálok, nagy örömmel, 11 év után.
Robzon:
génkutatás, csúcstechnológia azok csak kis piszkok Isten lábkörme alatt. :-) Van egy szép misztériumjáték felénk, amiben azt éneklik nagy örömmel a pásztorok:
"nékünk az Úristen ezt is megengedte"
azaz a génkutatást és csúcstechnológiát, gondolom én, bár a bátyám szerint ez éppen az ördög műve, luciferi ajándék, fekete mágia, tévút bele az anyagba.
minden vallás akkor mond mást, ha a részletekre figyelsz. Ha az ember a tízparancsolat mentén él, az már bőven elég, ahhoz, hogy ember legyen, és feltételezem, hogy más vallásokban is nagyjából így van. a lényeg ugyanaz. Bár beszivárgott az ismereteim közé, nem néztem utána, hogy valamely véred radikális muszlim? iszlám? - e fogalmakkal nem vagyok tisztában - irányzatban másvilági előnyökkel jár a nem muszlim-iszlám hivők irtása.
no, az elég nagy disznóság egy vallásos iratban, mit mondjak.
az a minimum, hogy ne tedd másnak azt, amit te sem szeretnél, hogy veled tegyenek. ennyit kellene betartani.
A tegnapi szentbeszédben volt egy ósdi kitétel — egyike azoknak az ostobaságoknak, melyektől a szószék oly gyakran válik ékesszólóvá: Krisztus életét adta az emberiségért. Van ember a földön, aki ezt megtenné? — Férfiak és nők milliói többet tettek; bátran életüket adták azért, hogy egyetlen egyént megmentsenek a veszélytől — és ezzel az örök kárhozatot kockáztatták, mert úgy siettek mások megmentésére, hogy nem rendezték előbb bűneik számláját Istennel. A hadseregben minden önkéntes felajánlja az életét, hogy megmentse a hazáját vagy a hazája becsületét, és közben kockáztatja, hogy halála után a pokolban köt ki, nem a nagy fehér trónon, amely Krisztus biztos rendeltetési helye volt. Napjaink történetében igen gyakori eset, hogy az emberek eldobják életüket mások érdekében. Nevetséges, hogy az egyház ilyen nagy ügyet csinál az egyetlen példából, amikor semmi lényegeset sem kockáztattak, mert nem volt másról szó, csak néhány óra szenvedésről; hiszen minden lány többet kockáztat ennél, amikor férjhezmegy és ismételten aláveti magát a gyermekszülés valószínű fájdalmának.
A megváltás elméletében semmi ésszerűt nem találok. Ha Krisztus isten volt, akkor úgy elfajult a helyzet, hogy haragja Ádám ellen az idők folyamán fékezhetetlenné vált, és csak élő áldozat csillapíthatta le; így észre sem vette, milyen következetlen, ha Isten halálra ítéli önmagát — öngyilkosságot követ el a keresztfán, és ezzel az eredeti ötlettel letörli, ami az ősi rováson volt. Azt mondják, az Úr útjai mások, mint az emberé. Hát ezt nem vitatom.
Ha Krisztus isten volt, akkor a keresztrefeszítésben nincs méltóság. Egyszerűen nevetséges, mert abban, hogy az Isten elvisel néhány órás szenvedést, nincs semmi hősiesség.
Kedves Janus! Fordítva ülsz a lovon. Isten megmondta, hogy "a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orcáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott" (Ésa.59.2.). Vagy máshol: "a ti bűneitek fordították el ezeket tőletek, és a ti vétkeitek fosztottak meg titeket e jótól!" - tudniillik a természet kiszámíthatóságától (lásd Jer. 5.24.-25.). És mégis. Isten mindezek ellenére is jó, hűséges Isten, aki szeret Téged is, és elküldte a Fiát érted is. Jézus Krisztusban az emberek bűnei megbocsáttattak az ő nevéért. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
Szasz! Alighanem a keresztény felekezetekre gondoltál, mert Allah hatalmas és könyörületes, Krisna a "legfelsőbb" és azt csinál amit akar, Manitou védelmezi az ő népét ha tudja, Zeusz pedig a csinos nőket kedveli ... de egyik sem kifejezetten jóságos.
Örömmel látom, hogy már régen is milyen frankó topicot tudtam nyitotni.
Persze a kérdésre nem lehet válaszolni, de csak továbbra is idegesít, hogy a vallások a kedves, jóságos stb. névvel illetik az urukat, pedig csak szét kell nézni, hogy az ember láthassa, a világ nem így működik! A szép, kedves és jó biztos jutalmazva lesz a halál után!!!, de addig szopec + itt volt pl. az a komoly árvizecske, meghalt több mint 100000 ember, miért is? Vagy az úr így akarta kifejezni, hogy milyen kedves népéhez?
Ezek kicsit sarkított példák, de remélem a lényeg kiviláglik belőlük.
Igen, igen...Képtelenség nem megkülönböztetni a két "isten-személyt" A tízparancsolatos Ószövetségi, meg a Jézus-féle "Szerető Atya", bár ezt már biztos beláttuk mindannyian..Ráadásul (hogy-hogynem) minden istenség saját kiválasztott népére hasonlít, főleg hibáiban:) Úgyhogy bár a sémita nép is sokat alakulhat 1000 éveken át, de ebből a szempontból logikus Jézust és "Atyját" más kultúr-körbe helyezni a megnyilatkozásai alapján..Bár ezt vagy 30 topicban tárgyalják másutt, bocs.
...nem, nem olyan, mint a bableves, mert az tápláló... míg a többi merő spekuláció, amit évezredek óta hordoz az emberiség egy része... mint a keresztet anno Jézus...
Amúgy igazad van: nem a sallang kell(ene), hanem a tiszta szeretet és önzetlenség, egymás tisztelte és segítése... ám az csak akkor működhet, ha mindez kölcsönös, márpedig ez pl. az istenkreációkról egyáltalán nem mondható el... mivel is indulnak a keresztény Isten parancsolatai?
A Teremtö nem jo, de nem is rossz. A Teremtö nem mérhetö emberi mércével, mivel kivül van a teremtett világon. Igy nincs semmi viszonyitásunk eldönteni milyen. HA készitek valamit, azon én kivül vagyok, sohasem belül..
Véletlen vetődtem erre, és ha már így esett, nem állhatom meg hogy hozzá ne szóljak.
Hogy Isten valóban "jó"-e kb. olyan mint ha bablevesről beszélgetnénk. Szerintem frivol ezt tárgyalni, mert a "maga hasonlatosságára" teremtett minket (állítólag), és minden ember piszkosul jó (valahol legbelül), de főleg idealista egy kis ákombákom tele tévedéssel és érzékiséggel, és elképesztő Istennekláccani-akarással. Nézzetek magatokba drága hitesek(akár Gy nélkül is), de őszintén!!! Nem kéne ennyit hablatyolni a szentírásból se, csak SZERETNI a másikat. Egy picike szó: szeretni. Mindenkit, és feltétel nélkül, és főleg a tévedéseivel együtt..Sőt tovább megyek: a saját hibáinkat is szeretni, mert ha már föl ismertük őket, jóvá tehetjük őket. Lehet ízes az alma, mert kukac rágja, sőt...annál finomabb is!Most azt gondolhatjátok: "Nna a kiscsávó asszitte odarakta most.." Nem, mindezt Ti sokkal jobban is tudjátok nálam, csak a nagy "Isten-kérődzésben" a LÉNYEG sikkad el!: Szeretni IGAZ alázattal. Ja, és ehhez qrvára nem kell egy "akólhoz" sem tartozni, csak Önmagadhoz legfeljebb. Isten egy tökéletesültebb Te (is) vagy!De ez már Nektek biztos meredek. Vissza is húzok a gyehennára:)
Kedves luyo57, a Te hitedet tisztelem, s a világért meg nem bántanálak, ám szó nélkül sem hagyhatom gondolatodat... vedd úgy, mint véleményt, de le kell írnom...
Amerika kapcsán egyetértünk...
Magad válaszoltad meg a kérdést.
Nem, én másképp látom, de a bújtatott szándék eleve bennem volt az utolsó kérdéssel: a felelősség nélküli 'mindenhatás' nem logikai, hanem erkölcsi ellentmondás, s tarthatatlan...
megkülönböztetésül az állatvilágtól - mármint úgy, hogy az állatok nem ölnek szórakozásból, nincs érdekükben csak a táplálkozás, erre gondoltál???
Hát abban az országban többmillió elmebajos futkározhat szabadon, ezt jól tudjuk. A még szomorúbb az, hogy ezt a kormányzat egyes vakhitű tagjai még szítják is, és bizony nagy tetszéssel a "földszintes" Amerikában.
"...jó? ...mindenható? ...szabad akarat?
Akkor ilyenek hogy történhetnek meg? "
Magad válaszoltad meg a kérdést. Isten valóban mindenható, és ennek következtében minden bizonnyal jó is, bár minden bizonnyal nem úgy jó, ahogy egy őszkontyos nagymama.
Viszont épp abból eredhetnek az ilyen dolgok, hogy Isten az embernek szabad akaratot adott -megkülönböztetésül az állatvilágtól- , és bizony ezt a szabad akaratot az ember bármire használhatja (hisz azért hívják szabadnak), még akár Isten törvényei ellenében is.
...mindent emberek csinálnak...
...ha valami nem olyan, minta amit elvárnak az általauk vágyott istentől, akkor vagy nem az isten tehet róla vagy terhet adott...
...nem jó érvelés...
Ördögűző szertartás áldozatául eshetett egy hatéves kislány Georgiában - közölte a CNN. A gyermek Bibliából kitépett lapokkal borított holttestére egy atlantai motelban bukkantak rá a rendőrök. A nyomok ellenére a rendőrség kizárja a vallásos szertartás lehetőségét.
