Keresés

Részletes keresés

_vs120_ Creative Commons License 2010.08.22 0 0 1313
A Pioneer- és fly-by-anomáliák csak akkor lesznek az elméleted bizonyításai, ha az elméleted segítségével ki is tudod számítani azok helyes pályáit !!! Nem láttam ezen számításaidat, és nagyon biztosan tudni vélem, hogy ilyenek nem is léteznek.

Mások közben dolgoznak, és nagyon is hihető dolgokkal állnak elő:

"Slava Turyshev, a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) munkatársa 15 évnyi kutatómunkája után úgy találta, hogy a fékező erőt az űrszondák hősugárzásának egyenetlen felszíni eloszlására lehet visszavezetni. Turyshev az elmúlt éveket az archív adatok előbányászásával töltötte. Nem volt könnyű dolga: a két Pioneer startjának idején még divatban voltak a lyukkártyák, a szondák túléltek programnyelveket és adatformátumokat. Régi, sokszor sérült mágnesszalagokat kellett újra kiolvasnia. Előkereste és tanulmányozta a Pioneer űrszondák 40 évvel ezelőtti részletes műszaki dokumentációját is.

A kutatócsoport megalkotta a Pioneer szondák számítógépes modelljét, és rájött, hogy eddig figyelembe nem vett melegebb és hidegebb foltok voltak rajtuk. Az űreszközöket elhagyó infravörös sugárzás fotonjai által elvitt lendület pedig folyamatosan lassította a szondát. Az előzetes számítások szerint a Pioneer-11 rejtélyes gyorsulásának legalább egyharmadát meg tudják így magyarázni. Továbbra sem világos, hogy az űrben töltött évtizedek alatt – például a porrészecskéknek, a napszélnek és a Nap sugárzásának a hatására – hogyan változhattak a szondák felületének hősugárzási tulajdonságai. Lehet, hogy ezek tovább erősítették az anomális gyorsulást, és akár a teljes megfigyelt jelenséget magyarázzák. A választ további számítógépes szimulációktól várják, amelyekbe 40 gigabájtnyi, a fedélzeti műszerek állapotára vonatkozó régi telemetriai adatot is be szeretnének vonni. Ezekből információ nyerhető a műszerek teljesítmény-felvételéről, s közvetve a hőleadásáról is."


zért is nagyon hihető, mert minden űrszonda kötelezően szendved ebben a hibában, mivel a stabil irányítás és a földdel való kapcsolat miatt megforgatják őket, ezért kialakul egy - a teljes utazás során igaz - nap felé lévő rész és egy kifelé néző rész. Ennek a két résznek óriási különbségei adódnak termikus szempontból...

Persze tudom, Slava Turyshev is egy fizetett együgyü bunkó csaló, aki minden igyekezetét összeszedve próbálja az éppen összedőlő fizikai elméletet még ideig-óráig megtartani Iszugyi elmélete előtt.
Előzmény: iszugyi (1307)
V.László Creative Commons License 2010.08.22 0 0 1312
" Megtennéd, hogy csak egy dologról beszélsz?"

Nem tenném meg, mert most elkezdtél egy értetlenkedési színjátékot.
Szólj, ha befejezted!
Előzmény: _vs120_ (1311)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.22 0 0 1311
Az előbb a szénről beszéltél, hogy gyorsul, most az ólom egyenletes. Megtennéd, hogy csak egy dologról beszélsz?

Régebben mindről állítottad, hogy egyenletes, illetve semmi sem látszik rajtuk.
Előzmény: V.László (1310)
V.László Creative Commons License 2010.08.22 0 0 1310
Már az élő fába is belekötsz.
:-)
Én egyenletesnek látom iszugyi videóján az ólom mozgását.
Iszugyi azt mondja, kicsit gyorsul. Lelke rajta, elvileg neki módja van pixelenként elemezni a képet, nekem ránézésre egyenletes a mozgás. Erre mondtam, hogy egy tárgynál kijöhet akár egyenletes mozgás is, mert minden az asztaltól történő eltávolodás ellen hat, kivéve az i.-effektust. A lényegen nem változtat: pixelek mérése nélkül is látszik, hogy a szén gyorsul, az ólom meg egyenletesen mozog (vagy kicsit gyorsul i. szerint). Mindez azután, amikor már mindkettő elhagyta az asztalt. Nem tudok többet mondani, csak amit látok a videón.
Iszugyi pontos méréseit meg úgy sem fogadja el senki, megadta már többször is, mindenki azt mondja, kozmetikázta az adatokat. Hát itt tartunk.

Előzmény: _vs120_ (1309)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.22 0 0 1309
"könnyű utólag okosnak lenni."

Kérlek, a tudományos kutatásban és méréstechnikában nem utólag okoskodik az ember, hanem előre. Hübelebalázsok itt nem rúgnak labdába.

Egyébként Te már mondtál mindent, nem is olyan régi hszedben azt taglaltad Te is, hogy csak egyenletes sebességeket látsz. Most ismét azzal jössz, hogy voltak különböző gyorsulások. Egyszerűen nincs semmi konzekvencia és következetesség abban, amit mondasz.
Előzmény: V.László (1305)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.22 0 0 1308
Ez

m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)

a testek mozgásegyenlete, a baloldalon a test tehetletlen tömeg m(test:i) áll.

A tömegspektrométerekböl, ha F(grav.) << F(e.m.), ez lett az eredmény,

m(A izotóp;i) a(A izotóp) = F(e.m.)

m(A izotóp;i) = A (m(P) - m(e)) (1 - delta(A izotóp)).

A nehézségi gyorsulásnál, ha F(e.m.) << F(grav.), meg ez

m(elem;i) a(elem) = - G(grav.) m(Föld;g)/R^2 x m(elem;g) = - a0 N(P) (m(P) - m(e)).

A gyorsulás

a(elem) = -a0 (1 + delta(elem))

tehát nem egyetemes, hanem összetétel függö.

Nedves lett a kezetek, meg csorog az izzadtság az arcotokon, mert eddig csak sz@rt tanultatok a fizikában. Einstein meg pörög a sírjában, mert az egész fizikája rossz.
Előzmény: iszugyi (1307)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.22 0 0 1307
Épp ez

m(elem;i) = m(elem;g) (1 - delta(elem))

cáfolja Newton "tömegvonzásos" gravitációs elmélet és elutasítja Einstein relativitáselméletét.

A gravitációt is invariáns elemi Maxwell-töltések

g(k) = { - vagy +} g m(k), k= e,p,P,E

okozzák, és taszító a gravitáció a részecskék között, ha az elektromos kölcsönhatás vonzó. A testek kétfajta tömege a Földön, a súlyos tömeg

m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e)),

a nyugvó tehetetlen tömege meg

m(test;i) = N(P) (m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(kötés)/c^2 = m(test;g) (1 - delta(test)),

és a testek protonokból (P), elektronokból (e) és pozitronokból (p) állnak. A stabíl elemirészecskéknek e,p,P,E kétfajta invariáns töltése van, ezek tömegét nem lehet energiává átalakítani, és csak ezeknél azonos a nyugvó tehetetlen és a súlyos tömeg.

A Pioneer- és fly-by-anomáliák is az új gravitációs elmélet bizonyításai.

Előzmény: iszugyi (1306)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.22 0 0 1306
"Tehát van a mérésnek szűk másfél másodperce, amikor mindkét darab elvileg zavartalanul esik, mégis különbözik a gyorsulásuk. Nyilván erre is lehet magyarázatokat keresni, de ezt újabb mérések nélkül úgy sem lehet tisztázni."

Nem szük másodperce, hanem t = 0.33 s -tól t = 2.63 (Li), t = 3.63 s (Pb) és t = 4.23 s (C), azok az idöszakaszok, ahol a gyorsulások különböztek.

A magyarázat is megvan:

m(elem;i) = F(e.m.) - G(grav.) m(Föld;g) m(elem;g)/R^2,

m(elem;g) = m(elem;i)/(1 - delta(elem)) ~ m(elem;i) x (1 + delta(elem)).

Meg kell az ejtökísérletet Brémában többször ismételni Li, Be, B és C-nel az Al-hoz viszonyítva, mégpedig ejtökaszulában és a nélkül, 1:100.000 pontosságú gyorsulás méréssel.



Előzmény: V.László (1305)
V.László Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1305
Bocsánat, én a hozzászólásod kéznedvességre, és letapadás részére mondtam, amit. De nem baj, legalább ismét van egy jó becslésünk a légellenállásról és grav. mértékéről.

Engem nem érdekel iszugyi jegyzőkönyve, mert mit kezdenék vele. A mérés eleve hemzseg az olyan hibáktól, amik itt már ezerszer ki lettek tárgyalva. Valószínűnek tartom, hogy ezekre a hibákra iszugyi nem számított, különben feltételezem, hogy megpróbál tenni valamit ellene. Könnyű utólag okosnak lenni. Egyébként egy mérés nem mérés, ezt is mindenki fújja.

Számomra a videónak csupán az a része izgalmas, amikor látszik, hogy a szén elvált az asztaltól. Én azt mondom, hogy mérés nélkül is jól láthatóan elkezd gyorsulni, miközben az ólom rendületlenül halad a maga útján (iszugyi szerint kicsit gyorsul). Tehát van a mérésnek szűk másfél másodperce, amikor mindkét darab elvileg zavartalanul esik, mégis különbözik a gyorsulásuk. Nyilván erre is lehet magyarázatokat keresni, de ezt újabb mérések nélkül úgy sem lehet tisztázni.

A többi szerintem nem érdekes, akár van róla iszugyinak kozmetikázott jegyzőkönyve, akár nincs. Talán még a lítiumról lehet beszélni, de az meg túl "dinamikus" volt egy korrekt kiértékeléshez.


Előzmény: _vs120_ (1303)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1304
"0.0000006674 N Ez 11 nagyságrenddel kisebb " javítva: 7 nagyságrenddel, hiszen a 10 dekás próbatestre a föld 1N erővel hat.
Előzmény: _vs120_ (1303)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1303
Én speciel nem tudom miért beszélnék mellé!

Három dolgot írtam, mindhárom igaz:

1. A légellenállás nem befolyásoló tényező.
Egyszerű képlet: F=1/2*rho*c*A*v^2 ennél egyszerűbb nincs. A kapszuláról felületi információim nincsenek, de tekintsünk egy messze "legrosszabbat": c=1 A=1, jól tudjuk, hogy ez nagyon nem igaz, nagyságrendi különbségek vannak!
Ekkor a légellenállás ereje: F= 0.5*1.2/10000*1*1*50=0.003 N
A gravitációs erő a 300-500kg-os kapszulára minimum: 300*10 = 3000 N

Itt van egy szép 6-7 nagyságrendi eltérés, noha nagyon durván felülbecsültem a légellenállást.

2. Az "asztal", "kapszula" gravitációs szerepe
Ismét brutálisan becsüljük felül: legyen 1 tonnás test a próbatesttől 10 cm-re, számoljuk ki ennek grav. erejét! (10 dekás próbatestet feltételezve mondjuk)
F=G*m1*m2/d^2 = ~6.674*10^-11*1000*0.1/0.1^2 = 0.0000006674 N Ez 11 nagyságrenddel kisebb a föld gravitációs erejénél.

3. Nem tudunk semmit iszugyi kísérleteinek előkészítéséről
Egyszerűen cáfolható: mutasd meg, hol van a teljes dokumentáció!
Előzmény: V.László (1301)
V.László Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1302
Ez most mellébeszélés. Mindketten tudjuk.
Előzmény: _vs120_ (1297)
V.László Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1301
Azért azt mindketten tudjuk, hogy itt most mellébeszélsz.
Előzmény: _vs120_ (1297)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1300
Köszönöm kedvességed, Isten fizesse meg!
Előzmény: iszugyi (1299)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1299
Hazug, együgyü bunkónak ...
Előzmény: _vs120_ (1298)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1298
Kérlek ne hazudj, mert még nevetségesebbé teszed magad! Elsőként értékeltem ki a videódat, és valószínűleg sokkal pontosabban mint Te magad. A próbatesteket intelligens szoftverrel leválasztottam a háttérről és a képi formájuk alapján tömegközéppontot illesztettem, amivel bőven pixel alatti pontosságot értem el. Az összes kiválasztott (egyenletes) képkockára pontosan megadtam a pixelbeli elmozdulások értékét minden próbatestre, az eredményeket közöltem itt a fórumon, visszakereshetőek. Nagyon nagy pontossággal (az iszugyi effektus kimutatásához szükségesnél nagyságrendekkel pontosabban) az jött ki, hogy semmiféle gyorsulás nem tapasztalható, csak kezdeti sebességkülönbség.

Már nem tudom, hogy akkor épp együgyü bunkónak, vagy csalónak neveztél...
Előzmény: iszugyi (1296)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1297
Az általad említett hatásoknak 10^-10-nél is kisebb szerepe van. Ezekre szerencsére van igen pontos képlet. (Mind a gravitációs vonzásra, amely egyébként értelmezhetetlen, mivel a kapszula belsejében a kapszula tömegvonzása közel zéró, csak az inhomogenitásának értékével tudja vonzani a tömegközéppontja felé, ráadásul ez a tömegközéppont táján eleve nulla. Mind pedig a kapszulára ható légellenállásra, amelyre nagyon jó negyed- és hatodfokú képletek alkalmazhatóak, és 10 Pa nyomásnál ebben a viszonylatban zérónak tekinthetőek.)

Semmit nem jelent továbbá, hogy xy anyag elrugaszkodott az ejtés pillanatában, z pedig nem. Egyrészt bármely próbatestek és az alu ejtőkapszula között felléphetett tapadás, akár anyagi mivoltukból fakadóan, akár pl. közéjük szorult nedvesség formájában. (Nem lehet látni a kísérleti előkészületeket, ezek dokumentálva sincsenek, nem tudjuk hát, hogy Szász Gyula védőfelszerelésben volt-e a kísérlet előkészítése során, pl. puszta kézzel helyezte-e el a próbatesteket a kapszulában, vagy kesztyűben. Előbbi esetben a később lerakott próbatesteknek elegendő izzadság kerülhetett a felületére ahhoz, hogy a csekély indításkori lökés ellenében megtartsák a azokat.

Természetesen mindez nem lenne kérdés, ha a TELJES kísérlet dokumentálva lenne az elejétől a végéig, de úgy látszik ezt Szász Gyula nem tanulta meg több évtizedes munkássága során...
Előzmény: V.László (1294)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1296
Nem "megnézni" kell a videót, hanem KIÈRTÈKELNI kell a mozgást. Ezt nem csináltátok, csak pofáztatok.
Előzmény: _vs120_ (1295)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.21 0 0 1295
Rajtad kívül sokan megnéztük már a videódat, és senki nem látott gyorsulást. Egyenletes sebességet láttunk. Pontosan ezért kértem, hogy lég szíves ADD KÖZRE A MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYVET, amely a videó alapján készült, hogy ellenőrizhessük az állításaidat.
Továbbá még mindig érdekelne, hogy a természetes módon hibákkal terhelt mérés (kvantálási zaj, kerekítés, stb.) mennyire pontosan illeszkedik az elméleti relatív gyorsulási modellhez, azaz MIK A PONTOS HIBATAG ÉRTÉKEK.

Ezeket féltve őrzöd, vagy meg sincsenek, ergo az egész kártyavár csak a Te fejedben áll meg.
Előzmény: iszugyi (1291)
V.László Creative Commons License 2010.08.20 0 0 1294
Jó, a vidódról ezt nem lehet látni, én egyenletesnek vettem az ólom mozgását. De ha egyenletes is lenne (nem az, mint írod), a szén látható gyorsulásával összevetve csak egy következtetés lehet: a klasszikus fizikával a kétféle mozgás (egyenletes ólom, gyorsuló szén) egyidejűleg nem magyarázható meg. Ez a két eltérő mozgás illeszkedik az elméletedbe, akár pontosabb mérés nélkül is megállapítható.
Csak megjegyzem (már többször írtam is), hogy egy próbatestnél kijöhet egyenletes, vagy közel egyenletes mozgás, ugyanis az iszugyi-hatáson kívül minden abba az irányba hat, hogy az induláskor esetleg meglökött darab a továbbiakban az asztal felé tartson. Légellenállás, tömegvonzás amire gondolok. A légellenállás fékezi az asztalt, a csőben levő próbadarabot pedig nem. Valamekkora tömegvonzás is van az asztal és a próbadarab közt.
Esés közben az asztal felett lebegő vagy egyenletesen távolodó próbadarab téged erősít.
Előzmény: iszugyi (1289)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.20 0 0 1293
Kezdjük avval, hogy leírtam mi az "experimentum crucis"!
Előzmény: _vs120_ (1284)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.20 0 0 1292
Dittusék elfelejtették betenni a ZARM dokumentációjába, hogy ök sohasem tudták igazolni az UFF-et. Ezt kellett volna nekik a tudományos nyilvánosság elö hozni.

Azt meg nem ellenörizték a szakirodalomban az együgyüek, hogy az experimentum crucis soha sem lett elvégezve.

Előzmény: iszugyi (1291)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.20 0 0 1291
"Igen, de remélem a ZARM dokumentációját is végigolvastad az ejtőtoronyról. Abban pontosan le van írva és ki van mérve az ejtőkapszula indítási tranziense, ami felelős a tárgyak random megindulásáért és pontosan abba a nagyságrendbe esik, amibe iszugyi effektusa."

Paparapap!

Öt próbatest egyáltán nem mozdult el az alaptól, az 1.100.000 mérési pontossággal kimérve.

A két szélsö próbatest meg, a kezdeti sebessége 1.63(4) cm/s és 1.81(2) cm/s mellett, gyorsulva mozogtak az alaphoz viszonyítva, a Li t = 2.63 s-ig, a Pb meg t =3.63 s-ig.

Mit akarsz te itt az "indítási tranziens"-sel? Ennek semmilyen (misztikus) jelentösége nincs.

Mind a három lebegö próbatest Li, C és Pb egyenletesen gyorsult t = 0.3 s-tól egy kiszámítható ideig.


Ez már többször meg volt beszélve, hagyd az "indítási tranziens" mondókádat a fenébe.
Előzmény: _vs120_ (1285)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.20 0 0 1290
A Szász-effektus, a testek összetételétöl függö nehézségi gyorsulás, az experimentum crucis-szal kimutatható.
Előzmény: _vs120_ (1288)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.20 0 0 1289
Az ólom sem mozgott egyenletesen, t = 0.3 s és t=3.63 s között 0.0102(8) %-kal lassabban esett mint az Al-kapszula, a Pb kezdeti sebessége v0 = 1.81(2) cm/s volt az alaptól, amira rá ült a relatív gyorsulás.

A testek szabadesés egyetemessége kísérletekkel be nem bizonyított állítás, de nem is helytálló az UFF.
Előzmény: V.László (1287)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.19 0 0 1288
Nyugodtan, de ezt a megfelelő topikban tedd.

Válaszolok azonban itt is:
minden olyan hatás, ami a zajt növel, tökéletesen érdektelen mindaddig, amíg a mérendő jel (a szász-effektus) el nem veszik benne. Azt, hogy elveszik-e, pontosan látni fogjuk a méréssorozat adatainak várható értékéből és szórásából. Ezen kár is rugózni, nem befolyásolja a kísérlet elvégezhetőségét.

Arról pedig senkit nem lehet meggyőzni, hogy a "kaotikus jellemzők" mindig pontosan direkt a szász-effektus ellenében fognak dolgozni, hogy kimérhetetlen legyen az effektus. Ha az effektus kimérhetetlen annak ellenére, hogy a megfelelő mérési pontosságot elérjük, akkor az effektus nem létezik.
Előzmény: V.László (1286)
V.László Creative Commons License 2010.08.19 0 0 1287
A tranzienstől független, ahogy a szén elindult, illetve az ólom egyenletesen mozog.
Elvileg egyik sem tehetné.
Előzmény: _vs120_ (1285)
V.László Creative Commons License 2010.08.19 0 0 1286
Ez lett volna az első amit megszólok, az indítás. Nem lehet kétszer egyformán indítani, de legalább is nagyon nehéz.
A légellenállás meg a kindertojás forma végképp kaotikus jellemzőket visz a rendszerbe.
Iszugyi mérésénél még az is felmerült, talán csak nem az üvegcső statikus feltöltődése viszi oldalra a próbadarabokat? Na akkor itt mi lenne egy pvc-csőben?
Folytassam?
Előzmény: _vs120_ (1285)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.19 0 0 1285
Igen, de remélem a ZARM dokumentációját is végigolvastad az ejtőtoronyról. Abban pontosan le van írva és ki van mérve az ejtőkapszula indítási tranziense, ami felelős a tárgyak random megindulásáért és pontosan abba a nagyságrendbe esik, amibe iszugyi effektusa. A próbatestek és az ejtőkapszula érintkezéseinél lévő különböző rugalmasság, a különböző tömegek, különböző elhelyezések megjósolhatatlan eredményeket produkálnak.
Nem véletlen, hogy a tranziens olyan nagy mértékig dokumentálva van, ugyanis olyan jellegű ejtésekre a torony alkalmatlan, amire és ahogy azt iszugyi használni akarta.
Előzmény: V.László (1282)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.19 0 0 1284
Pont ezt szeretném! Minden kritikai észrevétel kell! Azok alapján, amik helytállóak, módosítjuk a kísérletet. Ez jó, mert akkor olyan mérést sikerül összeállítani, ami valóban megállja a helyét, mint "Experimentum Crusis".

Azért hagyjuk meg a mesternek az első kritikai hozzászólás jogát, mégiscsak őt illeti!
Előzmény: V.László (1283)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!