szadt=szakadt, és nem a filmen, hanem a szállásomon. Egy másik helyen jó volt a háló csak valaki előzőleg 5 szúnyogot beengedett. Azok elfogása másfél órás idegjáték volt. aztán már megvolt a védettség és puszta kényelmi-élvezeti szempontok alapján vadásztam a szúnyogokra.
Filmen én is láttam már ilyet! Ott az ablakon a szúnyogháló is szadt volt. Én meg attól idegeskedtem, hogy a maláriagyógyszert még nem szedtem elég ideje.
Tudni kell persze, hogy nem a legjobb szállodákban laktam, mindamellett a jobbakban is, amely a hazai normál viszonyoknak felelne meg, ugyancsak nem volt moszkítóháló.
Ne játssz az AvP-vel. Nekem attól lett. :D Amúgy szerintem kezdj el rovarokat pókokat gyűjteni, tanulmányozni. Ha megismered őket, nem fogsz iszonyodni tőlük.
Gondolj arra, hogy te vagy a nagyobb. Rájuk taposol egy jó nagy bakanccsal, és annyi nekik :) Vagy nézd meg a Csillagközi inváziót: akkorára úgysem nőnek :)
Bavallom, hogy én gyerekkoromban, előszeretettel kergettem őrületbe a nővéremet azzal, hogy pókokat, meg mindenféle undorító bogarakat fogtam és egy váratlan pillanatban, meglengettem öt centivel az orra előtt, esetleg rádobtam a ruhájára, a kapálódzó lényt. Szegénykém ma is utál engem is, meg a bogarakat is. Szóval lehet, hogy nem jó az a módszer az iszony legyőzésére, hogy az iszonyod tárgyát magadra erőlteted. Ha ez feltétlenül igaz lenne, akkor a nővérem, ma már nagyon is szeretné ezeket a lényeket. (Engem akkor sem biztos.)
Pár éve Indiában kénytelen voltam megosztani szállásomat (vagy fordítva) csótányokkal, poloskákkal és midenre a korona, patkányokkal is. Legrémesebb az volt, persze a patkány mindent visz, amikor egy szálláson, okulva az előző éjjel poloskás tapasztalataiból "alaposan" körbenézte, elsősorban az ágybetét környékén. Minthogy semmit és senkit nem találtam, nyugodtan hagytam ott a holmimat és mentem városnézőbe. Este hazatérve a villanyt kapcsolva vagy harminc-negyven csótányt pillantotam meg szerte a szobában. És nem volt mit tenni, le kellett feküdnöm aludni, úgy, hogy jobbra a falon bogarak, balra az éjjeliszekrényen ugyancsak... és semmi garancia nincs arra, hogy rám ne másznának az éjjel folyamán.
Utálom én is az ilyen bogaraknak kitettséget, de India sokat erősített rajtam (sokkmechanizmus...).
Egyébként nagyon szépek az indiai csótányok, volt vagy négy-öt féle csíkos meg foltos, egy entemológusnak éjszakára nyúló örömforrást jelentettek volna.
Ugyancsak rettentő volt Poonában az állomáson a földön fekvő emberek közt látni egy hihetetlen nyugodtan ballagó hat-hét centis csótányt...
Egyébként tényleg az az ilyen fóbiák egyik leghatékonyabb kezelése, hogy sokkolják a pácienst, azaz kiteszik a fóbiájuk tárgyának. Elsőként javaslom a madárpókok meg a sziszegő óriás csótányok simogatását az állatkertben...
Sziasztok! Magyarországon úgy ahogy meg vagyok ezzel a problémámmal, mert itt el tudom kerülni ezt a problémát, mert a lakásomban nem nagyon van se bogár, se pók, ha néha akkor is csak kisebb pókok. Azonban volt, hogy már nyaralásomat tették tönkre a nagy méretű pókok, bogarak amelyek szerencsére nincsenek Magyarországon, volt hogy éjjel aludni sem mertem, mert mindig attól féltem, hogy arra ébredek, hogy rám mászik ilyen dög. Most úgy néz ki, hogy külföldön próbálok szerencsét, viszont ahova készülök, ott sok a nagy pók és a millió féle bogár és azt mondták, hogy ott ezek a lakásban élnek együtt az emberrel, nincs az a módszer amivel ki tudom írtani őket.
Segítségét szerentném kérni mindannak, aki ilyenben iszonyban/undorban szenvedETT, hogyan, milyen módszerrel sikerült neki legyőznie, és együtt tud élni ezekkel a dögökkel?
