A háborúban halmozódik össze a legtöbb pénz,mert igazából a háborúk mindig is a tőkés,pénzesek üzlete. Embereket küldenek a halálba,hogy ők méggazdabbak legyenek,és ezért cserébe vagyonuk jelentősebb részét is képesek belefegtetni a fegyverek fejlesztésébe,annak érdekében,hogy háborúik sikeres legyen(vagyis a további gazdagodásuk útja biztosítva lesz).
Példa erre az első és a második világháború,ahol a repülőgépek sohasem látott fejlődése következett be. Illetve a Vietnami háborúban a harci helikopterek fejlődtek nagyon. Úgy tudom az űrhajózás a hadiipar melléktermékeként született.
"A háborús fenyegetettség viszont kitűnően motivál."
Tehát ha esetleg valamelyik "emberbarát" kormány elkezdene azzal foglalkozni, hogy célzottan megváltoztasson bizonyos aszteroida pályákat, hogy azok egy célzott területbe csapódjanak (a tömegük korlátozva, hogy a károkozás, csak lokális legyen).
Ebben az esetben érdekelté válnának a védekezés kidolgozására. :o)
A motiváció nagyon fontos. A kisbolygók fenyegetése gyenge, távoli és személytelen - ezzel nehéz belelkesíteni az embereket. Pedig ez kell ahhoz hogy összedobják a pénzt és keményen hajtsanak a kutatásokban.
A háborús fenyegetettség viszont kitűnően motivál.
Igazad van,de az ölés adja a fegyverkereskedelemnek a legtöbb pénzt. Ameddig hőssé avatnak tömeggyilkosokat,dicsőségnek számít katonának menni,és végtagok nélkül vagy holtan hazatérni,addig nincs is miről beszélni. A fegyverkereskedők emberei szerintem azok,akik például az Afrikai országokban is lázítják a lakosságot,és hozzák nekik a fegyvereket. Afrikaiaknak házuk sincs,éheznek,és mégis mindegyiknek van fegyvere.
Igazad van,csak a kisbolygó mozgási energiájához képest a legnagyobb hidrogénbombák is iszonyú pici energiájúak.
Ha esetleg az évi sok milliárd dollárt nem arra a fejlesztésre költenék, hogy minél hatékonyabban lehessen embert ölni, hanem minél hatékonyabban kisbolygót eltéríteni, megsemmisíteni, akkor több esélyünk lenne.
"Lehet majd az emberiség is utólag fog rájönni, hogy erre többet kellett volna költeni."
Szerintem nem a pénzen múlik a védekezés lehetősége. Ha egy kisbolygó repülne a Föld felé,akkor az erőviszonyok mindenképpen a kisbolygónak kedveznének,nem az atomfegyvereknek.
Szerinted a Hold utazások sorozata leginkább a Szovjet-USA hidegháborús versengés erőfitogtatás volt. Olyan nagy tudományos újdonságot már annyira nem hozna,hogy megint óriási pénzeket beleemésszenek(legalábbis így látom). Asztrofizen is azt hallottam,hogy az asztrofizikusok is az űrtávcsővek fejlesztését szeretnék,nem pedig Hold vagy Mars utazásokat.
De azért többséget azért előre tudják jelezni. Amúgy mindegy,mert nem sokat tehetnek. Ha egy nagy hidrogénbombával felrobbantanák,akkor is a darabjai a Föld felé tartanának. Sajnos vannak olyan dolgok,amik terén mindig a természet az Úr,nem pedig az emberiség. Ez a meteorbecsapodásos eset arra példa,hogy a természet dönti el,hogy mikor legyen vége,mikor kell lehúzni a függönyt.
Nem sürgős - az albán légvédelem sokkal ütőképesebb mint az emberiség egy nagy meteor ellenében. Jelen technológiai szinten semmit se tudnánk csinálni. Ahogy a dolog kinéz, ez így is marad még legalább 100 évig. Ha azt veszem, hogy 40 éve nem járt senki a Holdon, lehet az sokkal több is.
A csillagászok előrejelzésre vagyunk utalva. Ha a Földbe becsapódna egy 10 km-es meteorit akkor szerintem először óriási földrengés lenne,aztán óriási nagy cunami,illetve a vulkáni hamuk miatt sötétség,fagy.
Igen,sajnos megtörténhet,hogy a Földet eltalálja egy meteorit. De ez geológiai időskálán fontos,nagyon pici az esélye annak,hogy egy óriási meteor eltalálja a Földet(persze kisebbek mindig eltalálják,de azok mindegyike vagy teljesen eég,vagy olyan pici marad,hogy különösebb kárt nem okozhat,esetleg tűzvészt okozhat házakban,erdőkben). Hallottam olyan elméletről,hogy az Özönvízet egy Antarktiszba belecsapodott óriási meteorit okozta,ami elolvasztott nagyon sok jegyet,ezért emelkedett meg a tengerek szintje. És emiatt figyelhető meg szinte minden kúlturában az Özönvíz legendája.
De a lakosságot szeretik rémizgetni,főleg a világvége sztorik miatt. És a meteorbecsapódás egy jó téma erre,de nem kell komolyan venni.
Tartani persze hogy tartanak, csak meg kell nézni Hold krátereit, látszik hogy jó pár hatalmas meteor eltalálta. A Földön is megtalálhatóak hatalmas meteor becsapódások nyomai.
Más kérdés, hogy mi a valószínűsége annak, hogy mondjuk az elkövetkező ezer évben egy km-es méretű meteor elkapja a Földet. Ez viszont elég kicsi ahhoz, hogy túlzottan azért ne kelljen aggódni miatta... :-)
Mivel olyan konkrét nagyméretű objektum nem ismert ami ütközési pályán lenne, konkrét becsapódástól nem kell tartani, csak valószínűségekről lehet beszélni. Az meg nagyon kicsi.
Igazából nem tudom,hogy mennyi egy darab hidrogénbomba által felszabauló energia.Ezzel tudnám össze hasonlítani a 10 km-es meteorit által felszabadult energiát.szerintem biztos,hogy pár ezer hidrogénbomba energiájával egyenértékű.És ez pillanatok alatt szabadul fel,vagyis óriási az energiafelszabadulás teljesítménye.
Bár én nem látom realitását ekkora meteorit becsapódását,tudva hogy mekkora térbeli arányok vannak a világegyetemben.
Szerintem meg inkább a helyes reprezentáció megválasztásának kísérlete, melynek során az egyik reprezentációban 'nem értelmezhető', de fizikailag létező esemény/jelenség egy másik reprezentációban már 'belefér' a reprezentáció értelmezési tartományába (mivel a félegyenes 'beforgatása' a 45 fokos szöghöz már nem jelenti az értelmezési tartomány hiányát).
Ráadásul az adott fizikai interpretáció sem vezet ellentmondásra a tapasztalattal.
Vannak helyzetek amikor még ennél 'trükkösebb' reprezentációkra is ragadtatja magát a fizika, hogy fizikai tartalommal rendelkező események ábrázolását és következtetések levonását tegye lehetővé (lásd pl. Penrose diagram).
