Monitor, szkenner, nyomtatas, levilagitas a szinek oldalarol. Mivel, hogyan, hol, miert (,mennyiert) es mit kalibraljunk. Elmélet, gyakorlat, szoftverek, hardverek, kelvinek, gammak, gorbek... Ez egy eleg nagy es fontos tema a képfeldolgozásban, egy haladobb szint felett mar nem lehet megkerulni.
foveon linkjén írják, h teljesen kompatibilis, csak finomabban definiált: 1024 lépcső helyett 4096-al
másrészt ott írják azt is, h pl. "Adobe RGB"-nek nem szabad elnevezni egy színteret, arra csak az Adobe-nak van joga, így azt meg azért hívják "Nikon Adobe RGB"-nek
Ha nem IEC szerint dolgoznak, akkor igen. Akkor használják az nRGB-t vagy amit akarnak. Tudtommal nem szabványosították a megoldásukat eddig... Az Adobe megtette, aRGB lett a neve a megoldásának. Az meg szép dolog tud lenni, amikor viszed előhívatni a képeid, és az előhívó rendszer szabvány sRGB szerint dolgozik, és nézel ki a fejedből, hogy miért nem úgy néz ki az eredmény, mint ahogy kellene...
RAW-ban még egyáltalán nincsenek színek, így csatornák sem! (ezért lenne értelmetlen RAW-ban átadni a képeket nyomtatásra: fogalmad sem lehetne róla, mi lesz az eredmény, milyen feldolgozás történne)
Elég komolyan szabályozva van a HP és Microsoft által, mert ők fejlesztették ki. Ha a Nikon készített magának saját színteret az más kérdés, de az már nem sRGB.
Az sRGB mindenképp kevés, ha komolyan akarsz nyomtatni. Ezt viszont előre kell egyeztetni. Ugyanis a default: 8 bites JPG + sRGB, és sokan nem is tudnak mást fogadni (TIFF-et még igen, de általában azt is 8 biten).
Ha komolyabb szándékaid vannak, akkor a NEF 16 bites TIFF-be kibontva, aRGB vagy méginkább ProPhotoRGB-ben. Na ez az a terület, amit egy mezei kislabor nem vállal el...
Pedig van neki sajat Nikon sRGB profilja, persze lehet, hogy ugyanaz, de mind1 is. :) RAWnal ha csatornankent van 12 bitem egy tomoritett nefnel, mar az is tobb mint amit egy tiffbe bele birok csomagolni nem? Persze lehet, hogy az srgb maga jelenti a szukebb keresztmetszetet. :)
"They are basically the same within round-off error bounds. The Nikon profile has 4096 data points vs the 1024 data points in the IEC profile. Therefore, the Nikon profile is a straight 12-bit look up table and the IEC profile interpolates to handle 12-bit data."
Olyan nincs, hogy Nikon sRGB... csak síma sRGB van, vagy aRGB. De legtöbbször utóbbit nem fogadják el (csak előzetes egyeztetés után). RAW-ot senki nem fogad el (nem is lenne értelme).
Köszönöm, a mostani célokra a digilabort talaltam en is kozben, akkor megtesztelem. (13x18ak, kepkeretbe). A nagyobbakra akkor majd a tobbi, Nikon srgb-ben vannak a kepek. Esetleg raw-t elfogad valamelyik? :)
Nem rossz, és valóban tesco-gazdaságos az én módszeremhez képest. És mivel nem is állítottam, hogy a leírt módszerem tökéletes, örömmel veszem az enyéménél pontosabbat. (Olyan voltam mint a jó angol szabó: hozott anyagból...)
Bár hiába, a Pantone Color Bridge-t is meg kell vegyem, mert nem vihetem el a megrendelőhöz Bivalypuruttyára a monitoromat, hogy színt válasszon a könyve borítójához...
Csak még annyit: nekem annyira nem lényeges a színhűség, hogy ragaszkodnom kellene a precíz műszeres megoldáshoz ( mondjuk félévenként, vagy évenként, mert az is elmászik)
A Pantone színei meg számozottak, és mind a Color Bridge-ben, mind pedig a PS-ban pontosan ugyanarra a számozott színre lehet rákeresni.
Ja, hogy a szemem téved 20%-ot? Vagy igen, vagy nem. Ha a monitorra teszem a megfelelő színt a Color Bridge-ből, talán van esélyem, hogy ne szokjam meg olyan hamar...
Figyelembe véve a mai nyomdai állapotokat (és az eszközök ottani kalibrációs viszonyait), nyugodtan tévedhetek annyit, amennyit a monitorra helyezett Color Bridge után a szemem téveszt. Még mindig elfogadhatóan jó lesz a végeredmény.
Legalábbis a saját gyakorlatomban, nem elméletileg, mérnöki precizitással.
Lenovo TFT-m van, és az OnScreen Managernél el lehet menteni profilként. De ha nem is lehetne, akkor is itt megjegyezhetem a beállításokat, és hosszabb idő után ez a beállítás rögzü a gépen. Ha nem, leírom (néhány sor az egész), és minden bekapcsoláskor beállítom. (jelenleg is ez a helyzet)
Mint mondtam, házi megoldás, nem is akar lenni más. Ez a megoldás a nyomdai előkészítés gyakorlatából jött elő, ugyanis mindig volt gondom a könyvek borítójának színmegjelölésénél. A hardveres kalibráció is elévül (elavul), egy ismerősömnek rövid egymás után kétszer is beállították, mégsem lett jó. Ha azt vesszük, akkor számomra a lényeg, hogy (nagyjából) ugyanazt lássam a monitoron (nyomtatásban) mint a valóságban.
A hardveres kalibráció cirka 20 ezer. Ha megveszed a Pantone Color Bridge-t, az 27 ezer, a szürkelap 3 ezer. Összesen harminc ezer, ráadásul ezeket az eszközöket máskor is használhatod.
Tudom, hogy az általam javasolt módszer nem helyettesítheti a hardveres kalibrációt. Azt is tudom viszont, hogy több ismerősömnél mást mutat a képnézegető, a Ps, és a valóság. Ha ezeket egy kicsit is egymáshoz közelíti, már jobb eredménnyel dolgozhat.
