Monitor, szkenner, nyomtatas, levilagitas a szinek oldalarol. Mivel, hogyan, hol, miert (,mennyiert) es mit kalibraljunk. Elmélet, gyakorlat, szoftverek, hardverek, kelvinek, gammak, gorbek... Ez egy eleg nagy es fontos tema a képfeldolgozásban, egy haladobb szint felett mar nem lehet megkerulni.
"They are basically the same within round-off error bounds. The Nikon profile has 4096 data points vs the 1024 data points in the IEC profile. Therefore, the Nikon profile is a straight 12-bit look up table and the IEC profile interpolates to handle 12-bit data."
Olyan nincs, hogy Nikon sRGB... csak síma sRGB van, vagy aRGB. De legtöbbször utóbbit nem fogadják el (csak előzetes egyeztetés után). RAW-ot senki nem fogad el (nem is lenne értelme).
Köszönöm, a mostani célokra a digilabort talaltam en is kozben, akkor megtesztelem. (13x18ak, kepkeretbe). A nagyobbakra akkor majd a tobbi, Nikon srgb-ben vannak a kepek. Esetleg raw-t elfogad valamelyik? :)
Nem rossz, és valóban tesco-gazdaságos az én módszeremhez képest. És mivel nem is állítottam, hogy a leírt módszerem tökéletes, örömmel veszem az enyéménél pontosabbat. (Olyan voltam mint a jó angol szabó: hozott anyagból...)
Bár hiába, a Pantone Color Bridge-t is meg kell vegyem, mert nem vihetem el a megrendelőhöz Bivalypuruttyára a monitoromat, hogy színt válasszon a könyve borítójához...
Csak még annyit: nekem annyira nem lényeges a színhűség, hogy ragaszkodnom kellene a precíz műszeres megoldáshoz ( mondjuk félévenként, vagy évenként, mert az is elmászik)
A Pantone színei meg számozottak, és mind a Color Bridge-ben, mind pedig a PS-ban pontosan ugyanarra a számozott színre lehet rákeresni.
Ja, hogy a szemem téved 20%-ot? Vagy igen, vagy nem. Ha a monitorra teszem a megfelelő színt a Color Bridge-ből, talán van esélyem, hogy ne szokjam meg olyan hamar...
Figyelembe véve a mai nyomdai állapotokat (és az eszközök ottani kalibrációs viszonyait), nyugodtan tévedhetek annyit, amennyit a monitorra helyezett Color Bridge után a szemem téveszt. Még mindig elfogadhatóan jó lesz a végeredmény.
Legalábbis a saját gyakorlatomban, nem elméletileg, mérnöki precizitással.
Lenovo TFT-m van, és az OnScreen Managernél el lehet menteni profilként. De ha nem is lehetne, akkor is itt megjegyezhetem a beállításokat, és hosszabb idő után ez a beállítás rögzü a gépen. Ha nem, leírom (néhány sor az egész), és minden bekapcsoláskor beállítom. (jelenleg is ez a helyzet)
Mint mondtam, házi megoldás, nem is akar lenni más. Ez a megoldás a nyomdai előkészítés gyakorlatából jött elő, ugyanis mindig volt gondom a könyvek borítójának színmegjelölésénél. A hardveres kalibráció is elévül (elavul), egy ismerősömnek rövid egymás után kétszer is beállították, mégsem lett jó. Ha azt vesszük, akkor számomra a lényeg, hogy (nagyjából) ugyanazt lássam a monitoron (nyomtatásban) mint a valóságban.
A hardveres kalibráció cirka 20 ezer. Ha megveszed a Pantone Color Bridge-t, az 27 ezer, a szürkelap 3 ezer. Összesen harminc ezer, ráadásul ezeket az eszközöket máskor is használhatod.
Tudom, hogy az általam javasolt módszer nem helyettesítheti a hardveres kalibrációt. Azt is tudom viszont, hogy több ismerősömnél mást mutat a képnézegető, a Ps, és a valóság. Ha ezeket egy kicsit is egymáshoz közelíti, már jobb eredménnyel dolgozhat.
Szeretném, ha véleményt mondanátok a következő házi kalibrálásról
1.) PS-ban beállítani a monitor színterét 2.) PS-ban a színeknél megnyitni valamelyik Pantone színt 3.) A monitor előtt ugyanezt a színt kikeresni pl a Pantone color bridge-ben (itt van a CMYK mellett RGB is) 4.) Addig állítani a monitort, amíg a színek megegyeznek 5.) elmenteni az eredmény ICC-profilként, és ezt használni
Egy problémára keresek választ, a topik címe alapján leginkább itt kaphatom meg.
A kérdés tömören: Hogyan van nálatok a softproof és milyen értékekre kalibráljátok a monitorokat.
A kérdés nem tömören:
Szóval azt szeretném elérni hogy a monitoron megjelenő szín olyan legyen vagy legalább hasonlítson ami későbbiekben nyomdában nyomtatásra kerül. Állítólag valami ICC technológia a megoldás. Amit akarok az a pontos softproof.
Ami bizonyosnak látszik:
A színek megfelelő kezeléséhez minden résztvevő színábrázolásáról lennie kell egy azt leíró állománynak. Ez lenne az ICC profil. Alapvetően két profilra lenne szükségem, egyik a nyomdai cmyk színprofil, a másik a monitorom színprofilja. Praktikus okokból az www.eci.org weboldalról letölthető nyomdai profilokat használom. Ezeket profik készítették, szigorú szabványokhoz igazodva. Ha egy magyar nyomda szépen, színhelyesen akar nyomtatni ugyanezen szabványokhoz próbál igazodni.
A másik oldal a monitor. Műszerrel próbálom bekalibrálni és színprofilt készíteni. Csak bizonytalan milyen értékekre kalibráljam többek közt mert az is bizonytalan hogyan konvertáljam át a nyomdai cmyk színteret a monitor színterébe. A photoshop alapértelmezés szerint relatív kolorimetrikus eljárást alkalmaz feketepont kompenzációval. Ekkor a cmyk színtér fehér pontja leképeződik az monitor színtér fehérpontjába, a cmyk fekete pontja (vélhetően a 400%-nyi festékkel) pedig a feketepontjába. Választható még kétféle eljárás, az egyik ugyanaz mint az előbb vázolt csak a fekete megmarad ugyanazon feketének mint a cmyk színtérben. A harmadik – az abszolút kolorimetrikus – esetén a cmyk fekete, fehér és az összes közbenső árnyalat változatlanul kerül át a célszíntérbe. Elvileg. Az a szín ami nem ábrázolható a célszíntérben levágódik a színtér határára mindhárom eljárás esetén.
Az interneten kutakodva úgy tűnik a legtöbben a photoshop alapértelmezett ejárását használják. Így a monitor fehér színét próbálják azonosra kalibrálni a papír fehér színével, amelyet átlagos megvilágítás vagy kifejezett megvilágító eszköz fénye ér. A monitor feketéjét pedig úgy állítják hogy olyasmi kontrasztarányt kapjanak mint ami nyomtatásban várható. Sokaknak a 90 cd/m2-es fényerő, 5500 kelvines színhőmérséklet és 0,3 cd/m2-es fekete a bejövős. Jómagam kipróbáltam ezen beállítást is, azután megnéztem az abszolút kolorimetrikus megoldást is.
A monitort úgy kalibráltam hogy a cmyk papírfehér 90 Cd/m2-el ragyogjon miután abszolút kolorimetrikus eljárással a monitor színterébe kerül. Ekkor a monitor rendes fehér színe 105 cd/m2. A színhőmérséklet érdekes módon közel ugyanaz volt mindkét fehéret mérve. A cmyk fekete 1 cd/m2 körül van, miután a monitor színterébe került. A használt cmyk színprofil az iso coated v2. A kontrasztarány 90:1, ez reális? Eltérő fényerőt beállítva ez a kontrasztarány változatlan maradt. Külföldi fórumon sokkal nagyobb kontrasztarány állítottak.
Az abszolút kolorimetrikus módszerrel határozottan színhelyesebb a monitoron lévő kép ha összehasonlítom a kinyomtatott változatával (megvilágítás: napfény ~4500K és ~80 lux)
A kérdés tömören: Hogyan van nálatok a softproof és milyen értékekre kalibráljátok a monitorokat.
Bocs a hosszú és bonyolult szövegért, remélem kivehető mire vagyok kíváncsi.
Igen ránézésre állítom, de lehet hogy ezek után elgondolkodom rajta hogy CustomWBzek inkább beltérben. (Igen, a gép valóban egy 40D volt, ám semmi Canon-világuralom-kép nincs bennem :)
a raw alaexpot meg lehet itelni a hisztogramrol de annak nem sok koze a monitor fenyerejehez (sot akkor az a termeszetes hogy a monitor is sotetnek mutatja hisz az is).
da ha nem foglalkozol a wb-vel akkor hogy allitod be utolag, hasrapacsival? ilyenkor azert nem art egy custom wb-t nyomatni, es/vagy expozni egy feher lapot is. persze lehet a fal feherjevel meg a csempevel pipettazni de hat az azert megsem az igazi...
a jpg nekem jo volt (leszamitav az irtozatos szinzajt, meg a sargasagot) a raw meg szamomra ertelmezhetetlen. de hat mivel nem irtad oda hogy mivel keszult, felteteleztem hogy canonos vagy (azok gondoljak ugy a vilagrol hogy mas nincs is) igy megnezni azt nem tudtam. de ha raw alexpos akkor az a fotogep (fenymeres) hibaja nem a monitore.
Ha hazaértem összevetem a képeket. (A raw azért úszik sárga izében mert nem szoktam a WB-vel foglalkozni, minden esetben a raw-ot dologzom fel jpg-vé, és utólag állítom be a fehéregyensúlyt.)
A RAW erősen alulexponált, és a színhelyességgel is vannak gondok (főleg az eredetivel)... A JPG sem az igazi, az expó az egész jó, de a színek... az egész sárgás izében úszik.
Nálam ez a jó (monitor frissen kalibrálva, 130 cd/m2, D65, sRGB mód egy Eizo S2231-en, nem szokott gondom lenni az előhívással, pedig nagy tételben csináltatom :)): www.kttech.hu/msn/IMG_c0206.jpg
Valamiert nalam csak a jpg jelenik meg, de az a kep szinhelyes es az expoja jonak tunik. Nem sotet a kep. De en egy notebook monitoron neztem, bar kalibralva van. De nekem is hasonlo problemam volt a kalibralas elott. A kepeimre gyakran mondtak, hogy alulexponaltak, es az elohivatas soran nekem is sotet kepek jottek vissza. Bar nalam a monitoron jonak tunt. A kalibralas utan viszont nagysagrendekkel sotetebb lett a megjelenitett kep is. Most mar csak az a bajom, hogy a fenykepezogepen vissza nezve a kepet, joval vilagosabb mint a kalibralt monitoron..
Hívattam elő pár képet és meglepően sötétek lettek, most az előhívott papírképhez képest belőtem a laptopomat (a sötét papírképpel egyenlő szintbe hoztam a képernyő fényerejét). Ezután tényleg sötét volt a jpg is. Ezért rawban szemre expokorrekcióval előállítottam egy új, szemre jónak vélt képet.
Tudna nekem valaki segíteni akinek kalibrált monitora van, hogy ennek a képnek helyes-e az expo-ja illetve színhelyes-e? (beletettem a raw-ot is).
A segitsegetekre lenne szuksegem, mert egyelore nem igazan latom at teljes egeszeben a szinkezelest. Amator, csak a sajat oromomert kattintgato "fotoskent" szeretnem, ha az elohivott kepek legalabb kozeli koszonoviszonyban lennenek a kijelzon latottakkal. Adott egy Vista operacios rendszer, PS CS4, Adobe Lightroom, egy laptop es egy LCD monitor. Tudom, hogy a laptopok kijelzojevel nem lehet csodat tenni es a nem profi monitortol sem varok kulonosebbet, de azert megis szeretnem nagyjabol osszehozni a kettot. Egy baratom Pantone Huey kalibralojat fogom hasznalni. Kerdeseim a kovetkezok lennenek: 1. ossze lehet hozni a ket kijelzot, hogy kozel egyformak legyenek? 2. Ha igen, akkor ez a hardware-tol, a software-tol, vagy a kalibralotol fugg? 3. Ket kulonbozo szinprofil lesz keszitve, ugye? 4. Ha igen, akkor egy adott program, hogy fogja a ket kijelzot kulon kezelni? 5. A kalibraciot megelozoen van barmi, amit be kell allitanom (mint pl, balck es white point) vagy pedig mindent az eszkozre lehet bizni? 6. A kalibracio kovetoen a fent emlitett programokban miket kell beallitani? Jol gondolom, hogy a Lightroomban semmit, PS-ben pedig......? A forumban sokat olvasgattam eddig, de nem vagyok 100 szazalekig tisztaban a fentiek valaszaival, ezert, ha segitenetek egy kicsit... Elnezest, ha kicsit hosszura sikerult! :) Koszi elore is! -D-
Üdv Mindenkinek!.. Remélem jó helyre intézem kérdésem. Van egy acer 5315 laptopom. Sajnos tegnap vettem észre rajta hogy ha le akarok játszani egy filmet akkor a film lila-zöld színekben pompázik.Nincs más szín. Csináltam korábban egy videodriver frissítést gondoltam ez a hiba,de felraktam a régit de nem változott.Minden médialejátszónál ezt generálja. Fotók szine jó,és megnéztem egy youtubot az is ok. De a laptopon tárolt és lejátszott filmfájlok lila-zöldek.Minden szinész háromhetes vizihulla.....
Van egy eye-one display 2 kalibrátorom, photosoppal úgy érdemes használni ha kalibrált szinprofilt(monitor rgbbe) állítom be? Mer igazából így látom minden hol majdnem ugyan olyannak a képeket.(ps, windows képnéző és web).(egyébként jpgről van szó)
Csak ezzel az a problémám hogy szintén bekaribrál notbookomon sokkal szaturáltabbak lesznek a szinek.
Ha nagy gépen sima srgbbe szereztem a képet akkor szaturáltabb lesz a képnézővel, de notbookon(képnézővel) meg ugyan olyan mint nagygépen a psbe.
Kezdek beleőrülni :) Ja és spec előhívásra kellenek majd a képek. (mindig ez a szaturáltásg zavar be mert nagyon nagy a különbség ugyanazon képek között, és nem tom hogy melyik verzió lesz "hasonló" mint az előhívandó) Köszi előre is a segítséget!