Köszönöm,hogy át tudtátok rakni ezt a rovatot a Tudomány topicba.Bár én nyitottam ezt a topicot,de nem ismerem az általános relativitáselméletét.Bár a klasszikus Newton-féle gravitációs törvény alkalmazásáról,a bolygómozgásokról,és a perturbációszámításról vannak ismereteim.Egy nagyon jó oldal:
"Kérlek segítsetek!!!Rakjátok ki ti is,aki olvassa!
Ignéczi Jani*** (846) Üzenek VALAKI SEGÍÍÍTSEN NEM TUDTOK VKIT AKINEK VAN OLYAN ANYA KUTYÁJA AMEIK JELEN PILLANATBAN IS NEVEL KISKUTYÁKAT???? VAN 4 GYÖNYÖRÜ AMSTAFF KISKUTYA AKIK MA ESTE FÉL 12 KOR SAJNA ÁRVÁN MARADT MERT MEGHALT AZ ANYJUK SÜRGÖS LENNE MERT IGY NEM BIRJÁK 1-2 NAPTOL TOVÁBB..........."
Ha valaki tud segíteni,akkor legyen szíves írjon erre az oldalra és továbbitom Neki!Aki nincs regisztrálva az a jozmaat@freemail.hu emailcímre.
De a berendezés elég nagy sebességre tesz szert amikor zuhan a Brémai toronyban.Ezzel a sebességgel zuhan a próbatest is.Elég könnyen elérheti a végsebességet,ha sokáig zuhan a test.
Egyrészt jól ki van szivattyúzva a levegő. A maradék levegő nagyságrendekkel kisebb hibát okoz, mint magáé a mérésé. Másrészt ha levegőben esnének normál nyomáson, akkor is az üvegcsőben a próbadarab néhány mm/sec sebessége hol van még attól, hogy a légellenállás számottevő legyen, ne adj Isten végsebességet okozzon.
Ezt hogyan tudtad a Brémai kísérletből kikövetkeztetni?Buborékkamrát is leejtettél,és vizsgáltad a részecskeátalakulásokat?A részecskeátalakulások olyan rövid idő alatt következnek be,hogy abba amúgy sem szól bele a gravitáció.Meg 1042-szer gyengébb a gravitáció,mint az elektromágneses kölcsönhatás.Lehetetlenség,hogy elemi résecskék gravitációs tulajdonságait méréssel megálapítsd,amikor makroszkópikus méretű testeknél is csak nagyon nehezen sikerül.
A kísérleti berendezés szabadon esik.De a benne levő testek is így esnek,kívétel ha elérik a végsebességüket,mert nincs kiszivattyúzva a levegő.Ekkor már széntabletta egyenesonalú egyenletes mozgással fog lefele esni,míg a kísérleti berendezés(amihez a kamera van rögzítva) továbbra is g-vel zuhan.Ezért beelőzi a kísérleti berendezés a széntabletát,így a kísérleti berendezéshez képest a széntabletta felefele végez gyorsuló mozgást.
Jól mondod, csak az irányt nem. Az asztalhoz képest nem felfelé kellene mozognia a széntablettának, hanem éppen lefelé. Vagyis nem volna szabad elmozdulnia az asztalról.
Mert ha egy test eléri a végsebességét akkor már egyenesvonalú egyenletes mozgást végez.Ami szabadon eő rendszerből nézve gyorsulónak látszik.Szóval a levegő nem lett teljesen kiszivattyúzva.
"hogy Brémai ejtőtoronyban nem volt teljesen kiszivattyúzva a levegő" Éppen ez az a hiba, ami az ellen hat, hogy a próbadarabok felemelkedjenek az ejtőasztalról. A videón a középső darabot, a szenet figyeld. Az egészen jól mutatja azt, amit iszugyi várt a kísérlettől. Nem kellene semmi mást tenni, csak magyarázatot találni ennek az egy próbadarabnak a viselkedésére. Nem kell ide bevonni mást a magyarázatba, hogy akkor űrhajóbabn miért nem, stb, mert az nem a kísérlet része. Egyetlen kérdésre kellene választ találni: miért emelkedik el (gyorsulva) a szén próbadarab i. kísérletében? A válasz eddig (iszugyién kívül) az, hogy mérési hiba. Hát, vannak kétségeim....! Voltak már kisebb "hibák" is a történelemben, amik nagy fordulatot hoztak.
Abból,hogy Brémai ejtőtoronyban nem volt teljesen kiszivattyúzva a levegő,és a különböző anyagi minőségű testek eltérő végsebességet értek el,és emiatt nem következik az,hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg eltér egymástól,és hogy létezik gravitációs töltés,méghozzá kétféle előjellel,és még gravitációs taszítás is.Különben az azonos előjelű töltések,miért vonzanák egymást?Mert az elektrodinamikában az ellentétes előjelű töltések vonzák egymást.Innen is látszik,hogy a gravitáció teljesen más kölcsönhatás,mint az elektrodinamika.Mert a gravitációnál csak vonzás van,pozitív értéket felvevő tömegek között.
Szerintem a Brémai ejtőtoronyban a vákuummal lehetett baj.A szabadon eső űrhajóban miért nem tapasztalható az eltérő anyagi minőségű testek szétválása.Mert az Új Fizika szerint az eltérő anyagi minőségű testek egy szabadon eső űrhajóban erőt fejtenének ki egymásra.
Mind a torziós ingás kísérletek,és mind az űrkorszak az ekvialencia-elvet igazolja.Elektromágneses zavarok csak olyan műszereket zavarnak meg,amik érzékenyek rá.Egy gravitációra érzékeny torziós ingát,miért zavarna meg elektromos hatás.És ha lenne is ilen zavar,ez nem korigálhatná,úgy a mérést,hogy mindig milliárdnyi pontossággal a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát tapasztaljuk.A zavar véletlenszerű.
arra a kézenfekvö következtetésre vezetnek, hogy a gravitációt is Maxwell-töltések okozzák, két elöjellel. Ez megmagyarázza a testek eltérö kétfajta tömegét
m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test))
is az elemi tömegekkel m(e) és m(P). Természetesen az elemi tömegek átváltozására energiáva nem tartozik az alapeltevésékhez.
Einstein sem kísérleti adatokra alapította az ekvivalencia elvét, tehát nem arra, hogy a testek súlyos és a nyugvó tehetetlen tömege ténylegesen azonos, hanem ö ez csak posztulálta.
Tömegvonzás nincs, a gravitációt kvantált gravitációs töltések |g(k)| = g m(k)okozzák. Az elemi g-töltéseknek g(k) kétféle elöjele van, tehát vonzó és taszító gravitációs hatás létezik. A statikus törvény két g-töltés között
F(grav.,g(j),g(k),r) = - g(j) g(k)/4pi r^2
Az áltrel érvénytelen, a testek szabadesése nem egyetemes, a tér nincsen meggörbítve. A gravitációs mezö A(grav.) c-vel terjed a véges Minkowski-térben
D D A(grav.) = - J(grav.).
Ezek az alapvetö kísérleti eredmények a gravitációval kapcsolatban
Renormálásra nincs szükség, a QED rossz elmélet volt. A mezök nincsenek kvantálva, csak az e.m.-mezö és a gravitációs mezö forrásai vannak kvantálva, a kétféle invariáns elemi töltésekkel q(k) és g(k), amiket a négyféle stabil elemirészecske e,p,P és E magával hordoz!
Megértettétek ezt végre ti együgyü fizikusok és megértetted-e te ezt, marha mmormota!
"Meglehet, hogy a részecskéknek van gravitációs töltése is ami csatolva van az elektromos töltéséhez. Igaz nagy a különbség a kettő között, de kozmikus méretekben lehet, hogy pont erre van szükség."
A négy stabil elemirészecske a két elemi töltés |q(k)| = q és |g(k)| = g m(k) horozója, a részecskéknek kétféle fizikai tulajdonsága van!
