Keresés

Részletes keresés

iszugyi Creative Commons License 2008.09.19 0 0 222
Ezeket meg rágd át

http://www.magtudin.org/Gravitacio%201.htm

http://www.magtudin.org/Gravitacio%202.htm

Előzmény: iszugyi (221)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.19 0 0 221

Aurora11, ezt a beszélgetést is meghallgathatod

 

http://de.youtube.com/watch?v=iXHhfFa1Cgw

 

 

Előzmény: iszugyi (220)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.19 0 0 220
Az "Bizonyítsuk be fizikai érvekkel,hogy nincs gravitációs törvény,és hogy igaz az általános relativitáselmélet!" kísérletekkel már bebizonyított fizikai ostobaság megpróbálása!

Előzmény: iszugyi (219)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.19 0 0 219
És ne is beszélj többet a gravitációról mint 'tömegvonzásról', vagy mint a tér görbüléséröl!
Előzmény: iszugyi (218)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.19 0 0 218
Ezt meg "Hogyan tudtad egyes részecskék gravitációs tulajdonságairól kísérleti méréseket kapni?" ne kérdezzd többet!
Előzmény: iszugyi (217)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.19 0 0 217
Az experimentum crucis eredményét megnézheted videón is

http://de.youtube.com/watch?v=jkNjvCmsWOU

Előzmény: iszugyi (216)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.19 0 0 216
http://nmkt.extra.hu/szaszgyula.pdf

Előzmény: iszugyi (215)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.19 0 0 215

Amit "lenyeltetek" az szönyeg alá söprésre és érzékeny ellenörzö kísérletek (experimentum crucis) elmulasztására épül.

 

Hogyan lehetett elfogadni a gyenge ekvivalencia elv 10^-13-as kísérleti alátámasztását, amikor O. Karagioz már a nyolcvanas években kimutatta, hogy az F(e.m.) idöváltozása több mint 0.7%-a a statikus gravitációs erönek.

 

Az Eötvös-féle kísérletek rajongóinak és az ürhajós 10^-18-as UFF-et ellenörizni akarók /mint pl. a brémai gravitációs fizikusok/ margójára:

 

Hogyan tudják a mozgásegyenletben

 

m(test;i) a(test) = F(e.m.) - G(grav.) m(g) m(test;g)/r^2

 

az F(e.m.)-et mir nix dir nix elhanyagolni, akkor ha tudják, hogy a statikus gravitációs erö 10^42-nel nagyobb mint a statikus gravitációs erö?

 

"Hogyan tudtad egyes részecskék gravitációs tulajdonságairól kísérleti méréseket kapni?"

 

Az experimentum crucis elvézésével 2004-ben

 

http://nmket.extra.hu/szaszgyula.pdf

 

 

  

Előzmény: Aurora11 (214)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.19 0 0 214
Amiket "lenyeltünk" kísérleti tapasztalatokra épül.Hogyan tudtad egyes részecskék gravitációs tulajdonságairól kísérleti méréseket kapni?Hiszen az olyan pici.
Előzmény: iszugyi (213)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.18 0 0 213
Aurora11, olvasd el és probáld meg megérteni. Ne csodálkozz, hogy egész más fizikai alapfogalmakkal találkozol benne, mint megszoktál, amiket lenyeltél (mint a többiek).
Előzmény: iszugyi (212)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.18 0 0 212
Hogyne, a "Physics of Elementary Processes"-ben megadtam!
Előzmény: Aurora11 (211)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.18 0 0 211

Mit tartasz ebben horihorgas ostobaságnak?

Tudsz egy kis elméleti ismertetőt adni,a Lagrange multiplikátoros sugárzást gátoló jelenségről?

Előzmény: iszugyi (210)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.18 0 0 210

Aorora11: "A hullámkép matematikai szemléltetése az elektron bázisállapotainak.Nem ténylegesen fizikai hullám,mert egy transzverzális közegben a rezgéshez szilárd közeg kell!Márpedig az anyaghullám tranzverzális módon viselkedik.De a báisállapotok állapotfüggvényeinek szuperpozicióját mégis nagyon jól szemlélteti a cirkulárisan polarizált hullámkép.De fizikailag nincs hullám,mert egy hullám a vákuumban nem terjedhet."

 

Ez meg nem emésztett nézetek mixtúrája. Magyarul: horihorgas ostobaság!

Előzmény: Aurora11 (206)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.18 0 0 209
Nézd meg a "Physics of Elementary Processes"-ben!
Előzmény: Aurora11 (208)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.18 0 0 208
Langrange multiplikátorokkal a kényszereőkkel kapcsolatban hallottam.Miféle variációs elv tiltja meg a keringő elektronnak,hogy gyorsulás közben ne sugározzon alapállapotban?
Előzmény: iszugyi (207)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.17 0 0 207

"Milyen mehanizmus biztosítaná az Új Fizika,hogy egyes pályákon az elektron sugározna,míg egy különleges pályán nem."

 

A KÜLÖNÖS pályákat stacionáris pályáknak nevezzük, egy variációs elv által rögzített stacionáris pályáknak, amiket Lagrange multiplikátorok rögzítenek. (Az L.m.-hez nem értessz, én meg hagyom a további korrepetálás!)

Előzmény: Aurora11 (202)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.17 0 0 206

A hullámkép matematikai szemléltetése az elektron bázisállapotainak.Nem ténylegesen fizikai hullám,mert egy transzverzális közegben a rezgéshez szilárd közeg kell!Márpedig az anyaghullám tranzverzális módon viselkedik.De a báisállapotok állapotfüggvényeinek szuperpozicióját mégis nagyon jól szemlélteti a cirkulárisan polarizált hullámkép.De fizikailag nincs hullám,mert egy hullám a vákuumban nem terjedhet.

Előzmény: Aurora11 (203)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.17 0 0 205

Nézzünk egy molekulát statikus elektromos térben.Egy energiaállapota két részre bomlik:

W1=W0+gyökalatt(A2+mü2E2)

W2=W0+gyökalatt(A2+mü2E2)

 

Ha müE sokkal kisebb,mint az A akkor sorba lehet fejteni a kifejezéseket:

W1=W0+gyökalatt(A2+mü2E2)=W0+A(1+1/2 mü2E2/A2)+...=W0+A+mü2E2/2A+...

W2=W0-gyökalatt(A2+2E2)=W0-A(1+1/2 mü2E2/A2)+...=W0-A-mü2E2/2A+...

F=mü2/2A grad E2+...

A többi tag az adott közelítésben elhanyagolható.Így kapjuk a klasszikus mechanika erőképletét.De általános esetben,például egy elektronra,ami az atom erőterében tartozkodik a sorfejtés többi tagja összemérhetők az első taggal.Egy részecskegyorsítóban,vagy az antennában használhatod a keringő elektron képét,mert a klasszikus erőképlet nagyon jó közelítés mert müE sokkal kisebb,mint A,de az atom belsejében az elektron állapotát az erőkifejezés többi végtelensok tagja is szerepet játszik.Így erőképletet nem is lehet pontos formában felírni ehelyett a Schrödinger egyenletet kell alkalmazni.

 

 

Előzmény: Aurora11 (204)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.17 0 0 204

Fx=-dU/dx+d3U/dx3+d5U/dx5+...

Fy=-dU/dy+d3U/dy3+d5U/dy5+...

Fz=-dU/dz+d3U/dz3+d5U/dz5+...

Előzmény: Aurora11 (203)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.17 0 0 203

Miért érthetetlen?Az elektron elkenődik az atommag körül,a határozatlansági relációnak megfelelően.Míg amikor az elektron kilép az elektronfelhőből,akkor a hullámcsomag burkolója közelítőleg gömb alakú.A hullámcsomag a elektron különböző frekvenciájú síklámainak szuperpoziciója,a burkoló alakja az ezekre épülő moduláció.Az síkhullámjainak sebessége a klönböző frekvenciákhoz tartozó fázissebsség,míg a moduláció,vagyis a hullámcsomag burkolójának a sebessége a csoportsebesség,ami a klasszikus sebességfogalommal azonosítható.

 

Az atom belsejében az elektronhullám körbeveszi az atommagot.Vagyis az a baj,hogy a atom belsejében az Ehrenfest-tétele értelmében nem alkalmazható a pontmechanikai,mert az erőtér kifejezésében nem csak a potenciális energia első rendű

deriváltjával van kapcsolatban(gradU),hanem magasabb hely szerinti deriváltak is szerepelnek benne.Míg a klasszikus mechanikában(pontmechanika) csak az elsőrendű hely serinti deriváltja alkotja az erőteret:F=-gradU.Ezért nem gondolkozhatsz a pontmechanikai Naprendszer modellre,emiatt tünik el a kvantummechanikában a pálya fogalom.

Fx=-dU/dx+d3U/dx3+d5U/dx5+...

Fy=-dU/dy+d3U/dy3+d5U/dy5+...

Fz=-dU/dz+d3U/dz3+d5U/dz5+...

A magasabb tagokból tünik látszik az alagúthatás.Mert a pozitív előjelű tagok legyőzhetik bionyos valószínűséggel a -gradU "klasszikus értelmű" erőt,és ilyenkor a részecske átmehet olyan magas potenciálfalon,ami a klasszikus fizika szerint lehetetlen lenne.A kvantummechanika általánosabb,mint a pontmechanika.Makroszkópikus méretekben a potenciális energia hely szerinti magasabb deriváltjai elhanyagolhatóan kicsinyek,ezért visszakapjuk a klasszikus mechanikát(pontmechanikát).Például a rézecskegyorsítok makroszkópikusan változó erőtere miatt,a részecskékre fel lehet írni klasszikus mechanikai összefüggéseket.De az atommag belsejében olyan mikrozkópikus erőtér van,ahol a potenciális energia hely szerinti magasabb rendű deriváltjai összemérhetőek az első deriválttal,így nem használható a klassikus erőkifejezés.Mivel a hatványsor végtelen tagot tartalmazz,ezért a kvantummechanikában kerülik az erők használatát,mindig csak energiákkal számolnak.

Előzmény: iszugyi (201)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.17 0 0 202

Milyen mehanizmus biztosítaná az Új Fizika,hogy egyes pályákon az elektron sugározna,míg egy különleges pályán nem.Ott is gyorsulna az elektron,mert folyton változna a sebességének az íránya.Mégsem sugározna?Hogy lehet,hogy az antennában ide-oda regő elektron bármilyen frekvencián sugározhat,míg az alapállapotban keringő elektron nem sugározz?Válasz:Nem kering elektron az atommag körül,az atommag körül nyugvó elektronfelhő van.Alapállapotban nem sugározz,míg magasabb energiájú állapotából visszaesik egy vagy több lépésben az alapállapotú pályájára.Miért csak diszkrét pályán keringhetnének az elektronok?Válasz:Nincsenek keringő elektronok,csak elektronfelhő van,amit az elektron hullámfüggvénye jelllemez.

A Schrödinger-egyenletben differenciálegyenlet szerepel,amiből bármely állapot kijönne,ha nem lenne az a határfeltételtron hullámfüggvényeinek r=0-nál és r=végtelennél nulla amplitudójúnak kell lennie.Ezt a feltételt csak diszkrét energiájú(és sugarú)pályák tudják kielégíteni,ezért csak ezek jöhetnek létre.Az alapállapotban a töltéseloszlás stacionárius,nem gyorsul ezért nem sugározz.A magasabb főkvantumszámú gerjesztett állapotokban az elektroneloszlás nem stacionárius,gyorsul ezért sugározz.

 

 

 

 

 

Előzmény: iszugyi (199)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.17 0 0 201

"Az atom körül körül a kvantummechanikai modell szerint nem kering az atom körül,hanem elkent elektronfelhőt alkot."

 

Öszintén mondva, ez érthetetlen!

Aurora11 Creative Commons License 2008.09.17 0 0 200
Az atom körül körül a kvantummechanikai modell szerint nem kering az atom körül,hanem elkent elektronfelhőt alkot.És alapállapotban az elektronfelhő gömbszimmetrikus és ezért nem sugároz elektromágneses hullámokat.Csak gerjesztett állapotban sugároz az elektronfelhő,de nem kering az elektron a mag körül,mint a Föld a Nap körül.Nincs atommag körül keringő elektron,ami a centripetális gyorsulása miatt folyamatosan sugározna.A kvantummechanikában nem használható a pálya fogalma,csak valószínűségi eloszlást lehet használni.Ha megnézed a Schrödinger egyenletet,ez nem olyan pontmechanikai összefüggés,mint a Newton-gravitációs törvénye,vagy az ingamozgás.
Előzmény: iszugyi (199)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.17 0 0 199

Ostobaság!

 

Az elektronok keringenek a mag körül (a közös tömegközéppont körül) stacionáris pályákon az alapállapotban és nem sugároznak ki tovább e.m. energiát. A Hold is egy stacionáris pályán mozog és nem sugároz ki tovább energiát.

 

Tudom a Lagrange multiplikátorokhoz nem értessz, ezért nem érted miért?

Előzmény: Aurora11 (198)
Aurora11 Creative Commons License 2008.09.17 0 0 198

Szia!

 

Az elektron ha keringene az atom körül,akkor azért esne bele az atommagba,mert centripetális gyorsulása van,és a gyorsu töltés elektromágneses hullámot sugároz.És az energiáját elvesztve beesne az atommagba.Az égitesteket is sugároznak gravitációs hullámokat,de mégsem fenyegeti a Holdat a Földbe zuhanás,mert 1042-szer gyengébb kölcsönhatás a gravitáció,mint az elektromágnesség.A sugárzás a térerősség négyzetével arányos,így a gravitációs sugárás erőssége 1084-nel gyengébb,mint az elektromágneses sugárzás.Szóval sok nagyságrenddel hosszabb idő kellene a Holdnak a Földbe zuhanásához,mint amekkora a Világegyetem kora.Szóval emberi időben nézve elhanyagolható.

Előzmény: iszugyi (193)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.17 0 0 197

Ez a felfogás a tömegröl

 

http://de.youtube.com/watch?v=CC7Sg41Bp-U&feature=related

 

meg kimondott ostobaság!

Előzmény: iszugyi (196)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.17 0 0 196

A gravitáció az Új Fizikában

 

http://de.youtube.com/watch?v=iXHhfFa1Cgw

 

Előzmény: iszugyi (195)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.17 0 0 195

A fizikának az a tragédiája, hogy 400 év alatt sem a gravitáció mibenlétét nem tudta tisztázni, sem a 'tömeg' fogalmát. Nem is ellenörizte a kémai elemek eltérö szabadesését és még mindig azt hiszi, hogy a súlyos tömeg és a nyugvó tehetetlen tömeg azonos. Pedig ez nem így van:

 

http://nmkt.extra.hu/szaszgyula.pdf

Előzmény: iszugyi (194)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.17 0 0 194
""n a tér szerkezetével magyarázom.

A térnek egyféle szerkezetet tételezek fel. Meg sem kell adni hogy milyen.

Ennek a segítségével fel lehet építeni a világegyetemet"

Einstein is így tett,amikor lerakta az általános relativitáselmélet alapjait.De összhangban marad a Newtoni képpel,bár nagyon erős gravitációs tereknél általánosabb leírást tesz lehetővé,míg a Newtoni már nem érvényes."

 

Az áltrel alapjai nem helyesek, az UFF nem érvényes! A Newtoni kép sem helyes a gravitáció nem 'tömegvonzás'.

 

Különben is Einstein inkonzekvens volt, ha a gravitációról beszél, mint c-vel terjedö hatásról, akkor a tér-idö szerkezete Minkowski-féle kell hogy legyen, mint az e.m.-mezönél.

 

A négy stabil elemirészecskéböl e,p,P és E-böl kell felépíteni a világegyetemet a Minkowski-térben!

Előzmény: iszugyi (193)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.17 0 0 193
Én ajánlom Szász Gyula könyvét "Physics of Elementary Proccesses", amiböl kiderül a gravitáció nem 'tömegvonzás'!

A Hold hasonló okokból nem esik a Föld felé, mint az elektron nem esik a proton felé a hidrogén atomban. Ebböl az okból kiindulva nem tudnak az elemirészecskék e,p,P és E egymásba esni, pár annihiláció nem létezik!
Előzmény: Aurora11 (192)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!