Az elektronok keringenek a mag körül (a közös tömegközéppont körül) stacionáris pályákon az alapállapotban és nem sugároznak ki tovább e.m. energiát. A Hold is egy stacionáris pályán mozog és nem sugároz ki tovább energiát.
Tudom a Lagrange multiplikátorokhoz nem értessz, ezért nem érted miért?
Az elektron ha keringene az atom körül,akkor azért esne bele az atommagba,mert centripetális gyorsulása van,és a gyorsu töltés elektromágneses hullámot sugároz.És az energiáját elvesztve beesne az atommagba.Az égitesteket is sugároznak gravitációs hullámokat,de mégsem fenyegeti a Holdat a Földbe zuhanás,mert 1042-szer gyengébb kölcsönhatás a gravitáció,mint az elektromágnesség.A sugárzás a térerősség négyzetével arányos,így a gravitációs sugárás erőssége 1084-nel gyengébb,mint az elektromágneses sugárzás.Szóval sok nagyságrenddel hosszabb idő kellene a Holdnak a Földbe zuhanásához,mint amekkora a Világegyetem kora.Szóval emberi időben nézve elhanyagolható.
A fizikának az a tragédiája, hogy 400 év alatt sem a gravitáció mibenlétét nem tudta tisztázni, sem a 'tömeg' fogalmát. Nem is ellenörizte a kémai elemek eltérö szabadesését és még mindig azt hiszi, hogy a súlyos tömeg és a nyugvó tehetetlen tömeg azonos. Pedig ez nem így van:
A térnek egyféle szerkezetet tételezek fel. Meg sem kell adni hogy milyen.
Ennek a segítségével fel lehet építeni a világegyetemet"
Einstein is így tett,amikor lerakta az általános relativitáselmélet alapjait.De összhangban marad a Newtoni képpel,bár nagyon erős gravitációs tereknél általánosabb leírást tesz lehetővé,míg a Newtoni már nem érvényes."
Az áltrel alapjai nem helyesek, az UFF nem érvényes! A Newtoni kép sem helyes a gravitáció nem 'tömegvonzás'.
Különben is Einstein inkonzekvens volt, ha a gravitációról beszél, mint c-vel terjedö hatásról, akkor a tér-idö szerkezete Minkowski-féle kell hogy legyen, mint az e.m.-mezönél.
A négy stabil elemirészecskéböl e,p,P és E-böl kell felépíteni a világegyetemet a Minkowski-térben!
Én ajánlom Szász Gyula könyvét "Physics of Elementary Proccesses", amiböl kiderül a gravitáció nem 'tömegvonzás'!
A Hold hasonló okokból nem esik a Föld felé, mint az elektron nem esik a proton felé a hidrogén atomban. Ebböl az okból kiindulva nem tudnak az elemirészecskék e,p,P és E egymásba esni, pár annihiláció nem létezik!
"Ha valóban hat a tömegvonzás, miért nem ütközik össze a Hold a Földdel?"
A Hold folyamatosan a Föld felé esik!Hogy miért nem ütköznek mégis össze?Mert a Holdnak van egy olyan vízszintes írányú sebessége,ami miatt a folyamatos Föld felé zuhanás sohasem fog ütközéssel járni,mert a vízszintes előre mozgása miatt pont annyit távolódik a Földtől a Föld görbülete miatt,mint amennyit közeledik a Föld felé esés által.Eredőben ellipszispályán fog mozogni.Ha a Holdnak nem lenne meg a vízszintes írányú mozgása,és a Föld nem lenne gömb alakú akkor csak a Föld középpontja írányában mozogna,és összeütközne a Földdel.
"Vagy miért nem távolodik el a pálya érintőjén egyenes vonalban?"
Azért nem távolodik el a Hold a pálya érintőjének írányában egyenes vonalban,mert a tömegvonzás miatt folyamatosan a Föld felé esik(csak ehhez a vízszintes írányú mozgása hozzáadódik,így lesz a ellipszispálya).Ha kikapcsolhatnánk a Föld gravitációs vonzóerejét,akkor a Holdnak csak a vízszintes írányú(vagyis a pálya érintőjének írányába eső) mozgása maradna meg,és valóban egyenes vonalban kirepülne a Hold a Föld kötelékéből.Mint amikor egy madzagra kötött golyó érintő írányban kirepül,amikor a túlgyors pörgetés miatti centripetális erő elszakítja a fonalat.
"Gondoljunk csak bele, ha eltávolodik az elnyújtott körpályán, kisebb lesz a köztük lévő hatóerő a tömegvonzás törvénye szerint. Miért jön vissza, ha gyengül a vonzás, ha pedig visszajön, miért hagyja abba a közeledést?"
Igen az elnyúlt pályának a fókusztól távolabbi pontjában kisebb lesz a gravitációs vonzóerő,mint a közelebbi pontokban.A bolygók ellipszispályán mozognak,amikre érvényesek a Kepler-törvényei.
1.A bolygók pályája ellipszis,melynek egyik gyújtópontjában van a Nap.
2.A Natól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területet súrol.
3.Az egyes bolygók keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz,mint az ellipszis pályák fél nagytengelyeinek köbei.
Ezek mind Newton mogástörvényeiből következnek,bár Kepler előbb felismerte őket,mint mielőtt ismert lett volna a gravitáció törvénye,és Newton-törvényei.
Biztos hallottál az ingamozgásról.Ott az inga potenciális energiájának és a mozgási energiájának összege,a súrlodás elhanyagolása esetén állandó,ezt az állandót hívják energiaállandónak.Ha az inga lefelé mozog a mozgási energiája nő,de mivel az összenergia állandó,ezért a potenciális energia csökken.Amikor felfele mozog,akkor a potenciális energiája nő,és a mozgási energiája csökken,úgy hogy összegük minden időpillanatban ugyanakkora legyen.
Ellipszispályán a bolygó mozgási energiájának(a sebessége a pálya érintőjének írányába mutat,az erő a fókuszpont felé) és a potenciális energiájának az összege minden időpillanatban ugyanaz az állandó,az energiaállandó.A világűrben a súrlodást teljesen el lehet hanyagolni,így tényleg állandó nem távozik el hőenergia formájában a teljes energia egy része.(az állandó teljes energia az energiaállandó).
Ha a Hold közeledik a Föld felé akkor nő a mozgási energiája,de csökken a potenciális energiája.És az érintőírányú sebessége olyan nagy lesz,hogy nagyobb lesz mint a lefelé zuhanás miatti Földhöz közeledés,ezért nemcsak hogy nem esik le,hanem eltávolódik a Földtől.Azért mert túl nagy a sebessége,kirepíti a pálya Földtől messzibb részébe.Ha a Hold a pálya Földtől messzibb részébe kerül,akkor a potenciális energiája megnő,de a mozgási energiája lecsökken.Ilyenkor e Földfelé zuhanás mértéke nagyobb lesz,mint a vízszintes írányú mozgás,ezérta Hold visszaesik a pálya Földhöz közelebbi tartományába.
A körpályán a Földfelé zuhanás mértéke és a vízszintes írányú mozgás mértéke aonos a pálya minden szakaszán,míg ellipszispályán Földtávolban a Földfelé zuhanás mértéke nagyobb,mint a vízszintes írányú mozgás(kirepítés) mértéke,míg Földközelben a Földfelé zuhanás mértéke kisebb,mint a vízszintes írányú mozgás(kirepítés) mértéke.
"n a tér szerkezetével magyarázom.
A térnek egyféle szerkezetet tételezek fel. Meg sem kell adni hogy milyen.
Ennek a segítségével fel lehet építeni a világegyetemet"
Einstein is így tett,amikor lerakta az általános relativitáselmélet alapjait.De összhangban marad a Newtoni képpel,bár nagyon erős gravitációs tereknél általánosabb leírást tesz lehetővé,míg a Newtoni már nem érvényes.
" tér a nagytömegű testek (bolygók) körül héj alakú, állapotú.
Ebben a héjban mozog pl. a Hold."
Olvastál régebben a szférákról,amit a görögök alkottak meg?
Ajánlom Neked:Sas Elemér:Beszélgetések a fizikáról.Ebben a Kopernikustól Newtonig.A tömegvonzás. téma amiről mi beszéltünk.
Ha valóban hat a tömegvonzás, miért nem ütközik össze a Hold a Földdel? Vagy miért nem távolodik el a pálya érintőjén egyenes vonalban? Gondoljunk csak bele, ha eltávolodik az elnyújtott körpályán, kisebb lesz a köztük lévő hatóerő a tömegvonzás törvénye szerint. Miért jön vissza, ha gyengül a vonzás, ha pedig visszajön, miért hagyja abba a közeledést?
Én a tér szerkezetével magyarázom.
A térnek egyféle szerkezetet tételezek fel. Meg sem kell adni hogy milyen.
Ennek a segítségével fel lehet építeni a világegyetemet
A tér a nagytömegű testek (bolygók) körül héj alakú, állapotú.
A két fundamentális mezöre (at elektromágneses és a gravitációs mezöre) érvényes amit írtam, mégpedig a legáltalánosabb formában. Az Egyesített Mezöelméletet állítottam fel.
Egy példa a fejlödésre: Voltak a közelmúltban olyan óceáni szigetlakók, akik nem tudták az összekötettést a nemzés és a gyermekszülés között. Azt hitték, hogy a babák az isten beavatkozásával jönnek a világra.
A fizikusok hasonló fejlödési fokon vannak a gravitációval, azt hiszik hogy a gravitáció 'tömegvonzás'. Nem tudják, hogy a gravitációt elemi gravitációs töltések okozzák.
Nem törvény szerűségeken alapul a villágegyetem csak az emberifaj nagy képűsége és aroganciája teszi lehetővé azt hogy mindent meg akar magyarázni. S orra előtt van az erdő s csak a szálkát látja. Be járhatód a mindenséget de csak othon ülsz s figyeled a tv s ábrándozol mi lehet még. Keresd magadban a válasz t és megtalálod a gravitációra a választ ha nem lenne hogy állna össze a tested mi a válaszodrá vagy nem kell gravitáció a tesethez hogy olyen legyen amilyennel éljükmeg .
egy mutáns a 'Cáfoljuk a relativitáselméletet'-ben:
"Vegyünk fel egy inerciarendszerben egy síkon egy polárkoordinátarendszert, melyben a r sugár mentén az origótól mért távolság, és r*fi=s a kerület menti távolság, a fi szöget egy kiválasztott, az origón átmenő egyenestől mérve."
A v sebességel mozgó inerciarendszerek, és az egyenletes gyorsulással mozgó vonatkozási rendszerek, létezése alapfeltevése nem vezet a természet helytálló fizikai leírásához. Már ez NEM IS FIZIKA!
Aurora11 törekvése "Bizonyítsuk be fizikai érvekkel,hogy nincs gravitációs törvény,és hogy igaz az általános relativitáselmélet!" épp az ellenkezöjévé alakította át magát:
Az anyag atomisztikus felépítésére alapuló új gravitáció elmélet, a "Physics of Elementary Processes" (2005) könyv 8. fejezetéböl megtudtuk "A Model of the Universe Based on the Unified Field Theory"-t. Ez alapján az ürkutatók megmagyarázhatják a világmindenség asztrofizikai jeleségeit, és elvethetik Einstein áltreljét.
Hogy biztosak legyenek a kutatók az alapokban, ellenörizzék a gravitációs fizikusok a testek izotópösszetételétöl függö szabadesését ejtökísérletekkel, úgy ahogy azt Szász Gyula 2004-ben a brémai ejtötorony 110 m-es vákuumcsövében ellenörizte, különbözö izotópösszetételü próbatestekkel és evvel az eredménnyel
a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li).
E négy próbatest küzül az alumíniumból álló esett a leggyorsabban és a lítiumból álló a leglassabban.
"
Mágneses tér mozgatja a fekete lyukak részecskesugarait
Index - ugyelet@mail.index..hu
| 2008. május 8., csütörtök 20:23
Egy új vizsgálat szerint a nagytömegű központi fekete lyukakból kiinduló, közel fénysebességgel haladó részecskenyalábokat erősen felcsavarodott erővonalakkal jellemezhető mágneses terek mozgatják, írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala.
Az úgynevezett aktív galaxismagokban (AGN) található nagytömegű központi fekete lyukaknál sok esetben figyelhető meg egy nagyenergiájú részecskékből álló, ellentétes irányú nyalábpár. Az asztrofizika aktív galaxisokkal foglalkozó ágának egyik legizgalmasabb kérdése, hogy ezekben a nyalábokban milyen mechanizmus gyorsítja fel a plazma részecskéit közel fénysebességre. Egy új megfigyeléssorozat eredményeként a kérdéses objektumok egyik csoportja, az úgynevezett blazárok esetében a kutatók közelebb kerültek a kérdés megválaszolásához. "
Ez az ürkutatók véleménye, és a téves áltrel tanaiból van levezetve. Az áltrel tanai azért tévesek, mert már ez elmélet alapja sem stimmel: A testek nem esnek egyetemesen, az UFF-feltevés nem volt helytálló. A gravitáció magyarázatára felhozott 'térgörbülés' sem volt tehát helytálló -> fekete lyukak NEM LÉTEZNEK.
A gravitáció nem is tömegvonzás, ezt a kölcsönhatást is elemi gravitációs töltések okozzák, ahogy ezt a "Physics of Elemenary Processes" (2005) könyvböl megtudtuk.
Az aktív galaxmagokban található nagytömegü központi test nem lehet fekete lyuk! DE e nagytömegü testek tömegsürüségénak van egy felsö határa, amit ki lehet a (P,e)-neutronokból és (e,p)-neutrínóknól álló neutroncsillagoknál számítani. Ez a felsö határ kb.
rhó (max) = 10^+14 g/cm^3
Mivel a négy stabil elemirészecskének e,p,P,E, az elemi gravitációs töltéseik kívül, elemi elektromos töltései is vannak, a mágneses tér nyalábok mechanizmusa, ami a pazma részecskék fénysebesség közeli felgyorsítására vezet, a (P,e)-neutronok mágneses terére vezethetö vissza.
A 'legizgalmazabb kérdés' megválaszolás easy az Új Fizikában!
