A részecskemegmaradás (az energiamegmaradás helyett) meg azt jelenti, a Maxwell elméletbe be kell a kvantált elektromos töltéseket is építeni.
Ez sem történt meg a 20. századikai fizikában, de elkezdték az energiát kvantálgatni és tévesen a kvantumelektrodinamikát szülték meg!
A részecskemegmaradás, a kvantált e-töltések q(k) megmaradása mellett, azt is jelenti, hogy kvantált gravitációs töltések g(k) is léteznek és ezek is megmaradnak.
Én feltételeztem tehát a négy stabil elemirészecskét KÉT fizikai tulajdonsággal, q(k)-val és g(k)-val, kell jellemezni, és mivel a gravitáció egy egyetemes törvény, az elemi g-töltéseknek így kell
|g(k)| = g m(k)
kinéznie, az egyetemes gravitációs állandóval
G(grav.) = g^2/4pi
és az elemi tömegekkel
m(P) és m(e).
Az elemi gravitációs töltések elöjelét onnan vettem, hogy az elektromosan semleges és 'tömegnélkülinek' tünö neutrínók léteznek, az (e,p)-neutrínó és a (P,E)-neutrínó. Egy konvenció miatt úgy döntöttem, hogy a proton és a pozitron elemi g-töltésének pozitív elöjelet, az elektronénak és az eltonénak meg negatív elöjelet adtam. A részecskék különbözö nagyságú tömegei miatt (m(P)/m(p) = 1836.1 ) tehát összesen négy különbözö elemi gravitációs töltés létezése következik, ez megfelel a négy stabil elemirészecskék létezésének.
Aurora11, az egész atom- és részecskefizika alaposan el lett cseszve, mert a részecskemegmaradás helyett a (nemlétezö) energiamegmaradást vették a 20. századbeli fizikus kutatók alapul. Az elektrodinamika kimutatja, hogy az e.m.-mezöben mozgó töltött részecskék energiája nem marad meg. Ezt Einsteinnek is tudni kellett volna!
Az Új Fizika a részecskemegmaradásra, az anyagmegmaradásra alapul, nem az energiamegmaradásra. Ezért lényegben különbözik az Új Fizika Einstein teóriáitól.
Aurora11: "Például a neutrinok létezését is az energiamegmaradásban való hit miatt jósolhatta meg előre Pauli."
Jobb lett volna, ha Pauli a részecskemegmaradásra épített volna:
Ha az instabil neutronból, N, egy proton (P) és egy elektron (e) ki jön, akkor ezek bent is voltak a neutronban. Mivel az elektron energiája a bomlásnál folytonos, kell még egy elektromosan semleges részecskekombinációt is tartalmaznia az instabil neutronnak.
Pauli feltételezésénél meg nem, de röviddel késöbb már tudni lehetett volna, hogy ez csak az (e,p) lehet. Ezért az instabil neutron szerkezete és bomlása
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p)-neutrínó.
És akkor az is nyílvánvalóvá vált volna hogy stabil neutronok is léteznek
N0 = (P,e)
és hogy a magok részecske-szerkezete protonból, elektronból és pozitronból áll.
Palulinak is tudni kellett volna az elektrodinamikából, hogy a neutron bomlásánal az energia nem marad meg: töltött részecskék mozgásánál energiakisugárzás mindig van.
Általánosan NEM érvényes az energiamegmaradás az elektromosan töltött részecskék mozgásánál.
Aurora11: "És mindezt a szabadesésen alapuló Brémai kísérletből következtetted ki?"
Nem, az izotópösszetételtöl függö nehézségi gyorsulás az elméletem egy prognózisa volt.
A részecskefizikából következtettem ki, onnan, hogy a kvark modell nem fele meg a kísérleteknek, hogy az atomok fénykibocsátása hullámféle jelenség és hogy a neutron bomlásánál fellépö neutrínó az (e,p) kötött állapota.
Az UFF kísérleti cáfolásával mindent cáfoltam az eddigi fizikában, csak egyet nem, hogy az elektromágneses mezö c-vel terjed és hogy ezt a mezöt elemi elektromos töltések okozzák.
De azt is alátámasztotta az ejtökísérletem, hogy a gravitációt is elemi töltések okozzák (persze kétféle elöjellel ellátva, amit a fizika eddig nem vett észre) és ez a mezö is c-vel terjed.
Ki kell mondani a fizikában a hatások c-vel történö terjedését, mint egy alapvetö elvet, ami a természetben érvényes. A hatásokat meg nemváltozó elemi töltések okozzák!
Fizikai metódusokkal sohasem tudjuk pontosan a makroszkópikus testek, a részecskék, a galaxisok helyét, sebességét és gyorsulását megállapítani.
Elég együgyüség az 'inerciarendszerek létezése' feltételezése a fizikában, és az hogy ezek v-sebességgel vagy a-gyorsulással mozognak. Ezt tudomásul kell venni a fizikában.
A specrel cáfolásáról a szakirodalom informál: "95 Years of Criticism of the Special Theory of Realtivity (1908-2003)", The G.O. Mueller Research Project.
Arilou: "Szerinted az a millió közvetett bizonyíték se ér semmit, ami a relativitást támasztja alá, mert arra is csak egy bizonyíték létezhet, a szabadesés megmérése."
Egyetlen-egy 'bizonyíték' nincs, ami az einsteini relativitást alátámasztja.
Arilou: "De hát te is mindig arra hivatkozol, hogy a szabadesést csak közvetlenül szabad mérni, azt is lehetőleg csak Brémában, és csak a te módszereddel, és csak neked."
Én erre soha, sehol nem hivatkoztam.
Csak arra hivatkoztam, hogy a testek különbözö szabadesését a brémai ejtötorony 110 m-es vákuumcsövében kitünöen ki lehet mutatni és én ki is mutattam. Én végeztem el az elsö ejtökísérleteket különbözö próbatestekkel, 10^-5-ös pontossággal és evvel az eredménnyel
a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li).
Én végeztem el evvel az ejtökísérlettel az eddigi legpontosabb szabadesés mérést. Úgyebár a fizika ezt eddig ELMULASZTOTTA.
Az ejtökísérletem minden részlegbe alátámasztotta, hogy ez a testek helytálló klasszikus mozgásegyenlete
(1) m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)
kétféle nagyságú tömeggel
m(test;i) = m(test;g) (1- delta(test)).
És azt is kifejtettem, hogy az együgyü brémai gravitációs fizikusok akadályoztak meg, maffiaféle metódusokkal, az ejtökísérleteim folytatásában és a mérési eredményeim leközlésébe a fizikai szakfolyóiratokban. Az ilyen hozzáállásnak semmi keresnivalója nincs a fizikában, ez megsérti a tudományos etika, legalapvetöbb értelmezését.
Természetese mindenki, mindenhol ellenörizni tudja a különbözö nehézségi gyorsulást, ha az (1)-re vigyáz.
De hát te is mindig arra hivatkozol, hogy a szabadesést csak közvetlenül szabad mérni, azt is lehetőleg csak Brémában, és csak a te módszereddel, és csak neked. Még az űrhajókban megfigyelt mozgásokat se fogadod el szabadesési kísérletnek, mert szerinted az nem szabadesés (pedig bizony az, ezért kérdeztem rá annyiszor, hogy szerinted mi a szabadesés, de nem tudtál válaszolni).
Szerinted az a millió közvetett bizonyíték se ér semmit, ami a relativitást támasztja alá, mert arra is csak egy bizonyíték létezhet, a szabadesés megmérése.
És akkor most azzal jössz, hogy a te elméletedre meg jók lesznek a közvetett bizonyítékok is? Nem. Akkor te is mérd ki, mutasd ki közvetlenül a negatív gravitációt.
Az a gravitációs töltésre bizonyíték lenne,de arra hogy lehet-e negatív gravitációs töltés arra vannak kísérleti bizonyítékaid?Vagyis a gravitációs taszítást közvetlenül észlelted-e?
Aurora11: "Te tapasztaltad a taszító gravitációt?Te nem a négydimenzióós Minkovszki térre gondolsz,ahola Loerntz geometria érvényes?"
Mi az hogy tapasztaltam-e a taszító gravitációt?
Két gravitációs töltés között ez a statikus gravitációs erö lép fel
F(grav.;g(j), g(k),r) = - g(j) g(k)/4pi r^2.
Ez meg taszító, ha a g-töltések elöjele NEM egyzik meg.
A négy stabil elemirészecskék négyféle elemi g-töltése
g(k) = {+ g m(e), + g m(e), + g m(P), - g m(P)}, k= e,p,P,E.
A gravitáció csak akkor vonzó, ha a g-töltések elöjele megegyezik. Az egytemes gravitációs állandó meg
G(grav.) = g^2/4pi.
'Tömegvonzásról' a gravitációnál szó sincs!
A négydimenziós Minkowski-tér meg onnan jön, hogy mindakét fundamentális mezö, az elektromágneses és a gravitációs mezö is, c-vel terjed. A tér meg nincs meggörbítve!
Vannak még olyan erők,amik hasonltanak a gravitációs erőkhőz,abban az értlemben,hogy mindig egyfélék,nincs külön vonzó és taszító változat belőlük,és nincsen az erőhőz tartozó töltésük.Szóval nem kölcsönhatáshoz tartoznak,mind például az elektromágneses- vagy magerő.Ezek az erők a tehetetlenségi erők,mint például a centrifugális-,Corolis-,Euler-,és transzlációs-erő.Ezek pszeudoerők,mert a gyorsuló vonatkoztatási rendszerünknek az inerciarendszerben érvényes mozgástörvényekből adódó erőnek az gyorsuló rendszerben megfigyelt erőtől való eltérései.Nem kölcsönhatáshoz tartoznak.A gravitáció a téridő görbületéből adódó transzlációs erő.A görbületmentes inerciarendszerből nézve az egyenesvonalú gyenletes mozgásnak,a mi rendszerünkben szabadoneső test mozgása felel meg.Ami a mi rendszerünkben egyenesvonalú egyenletes mozgásnak felel meg,az valójában gyorsul,csak a téridő görbülete ezt elrejti elölűnk a gravitációval,mint transzéációs erővel.
Ideje van megtanulnotok Szász Gyula Imre új gravitációs elméletét, ami kvantált gravitációs töltésekre épül, c-vel terjed és leváltotta Newton 'tömegvozását' és Einstein 'áltreljét'. A testek nehézségi gyorsulása függ az izotópösszetételtöl, tehát NEM EGYETEMES.
A taszító gravitációs hatás a gravitációs fizikusok orra elött volt, csak nem vették észre: Az elektromosan semleges test súlyos tömege
m(test;g) = N (m(P) - m(e)).
A gravitációs mezö mozgásegyenlete a véges Minkowski-térben
Azt is meg lehet magyarázni miért (P,e,p) felépítésü a mi anyagunk.
Ez avval függ össze hogy az (e,p) elektronneutrínó 0.703 x 10^-13 cm-es, a (P,E) protonneutrínó meg 3.83 x 10 ^-17 cm-es nagyságü. Ha befekülne egy elton az atommagban az kiesne onnan és eltávolodna.
