varhun: "Einstein is csak hitt Mileva elméletében."
Teljesen mindegy hogy ki csinálta, Albert Einstein 'Zur Elektrodyamik bewegter Körper' Ann. Physik 891 (1905) cikkében több alapvetö (fizikai és matematikai) hiba van, amit sokan már Eistein idejében észre is vettek. Az ilyen levezetés eleve már magában hordja azt, hogy a specrel a fizikába egy haszálhatatlan elmélet a mozgó töltések leírására az elektromágneses mezöben. Sem a Lorentz trafót nem tudta Einstein a levezetésével definiálni (a levezetése csak v = 0-ra érvényes), sem a tömeg jelentöségét nem törekedett megmagyarázni.
A tömeget BECSEMPÉSZTE a cikke 10. részlegébe, a 'Dynamik des (langsam bescheunigten) Elektrons'. Einstein átvette Newton felfogását, hogy az elektron helyét és sebességet pontosan meg lehet állapítani és Newton második törvényét: tömeg x gyorsulás = erö. Aztán 'nyugalomban álló rendszerröl' beszél Einstein, az elektronra ható erö összevetésénél, (ami maga már elletmond a specrelnek) és két nagyságú tömeget kap ki, a longitudinális és a transverzális tömeget a mozgó elektronra. A mi (az Új Fizika) mostani értelmezéssünkben Einstein észrevette, hogy kétféle 'mozgó' tehetetlen tömeg létezík, de az elektron nyugalomban létezö tömegénél egy árva szót sem szól, hogy ez honnan ered! Még arról sem szól Einstein, hogy miért egyezik meg (ha megegyezik) az elektron súlyos és nyugvó tehetetlen tömege.
Egy szó elég: Einstein 'Mozgó testek elektrodinamikájából' ki van csapva a gravitáció!
Mert akik csak "hisznek" benne, azok nem is érthetik. A relativitás niylván nem hit kérdése, vagy megérted, és akkor elfogadod, vagy nem érted, és akkor hiszel benne vagy cáfolod :)
Arilou: "Miért van az, hogy akik könyveket meg cikkeket írnak a relativitáselmélet cáfolatáról, azokról mindig kiderül, hogy alapvetően meg se értették"
Miért van az, hogy akik hisznek a relativitáselméletben, azokról kiderül, hogy nem értik!
"Lehet ugyanis, hogy jelenleg az Andromeda csillagrendszer tőlünk távolodó széléről figyelve, Olvasóm éppen a fény terjedési sebességének a többszörösével halad, és kis szerencsével így is meg fogja érni a 70. életévét."
Miért van az, hogy akik könyveket meg cikkeket írnak a relativitáselmélet cáfolatáról, azokról mindig kiderül, hogy alapvetően meg se értették.
Hogy lehet cáfolni valamit, amit az ember nem ért?
a relatív tömeghiány delta() innen tehát kiszámítható.
De a tehetetlen tömeget ki lehet így is fejezni,
m(A-izotóp;i) = A (m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2,
az (e,p) elektronneutrínók M számával és a magot képzö (P,e,p) részecskék kötési energiájával. Az M-et és a kötési energiát meg egy variációs elv segítségével ki lehet modellezni.
Arilou: "Ha a különböző minőségű anyagokra másképp hat a gravitáció, akkor azok más pályákon is kell mozogjanak egy keringő űrhajóban, nem? És ez jól megfigyelhető lenne sok ezer kilóméteren át. "
Elöször is egy kis kijavítás: Nem a gravitáció hat másképp, hanem a testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömege különbözik
m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test))
és a különbség függ az izotópösszetételtöl, ami megjelen a nehézségi gyorsulásban
Neked csak az a zuhanás, ami egyenes vonalú függőleges?
Ha a különböző minőségű anyagokra másképp hat a gravitáció, akkor azok más pályákon is kell mozogjanak egy keringő űrhajóban, nem? És ez jól megfigyelhető lenne sok ezer kilóméteren át. Ha mégsem, akkor azt mivel magyarázod?
De ezzel visszatudod adni olyan elektordinamikai jelenségeket,mint a Faraaday-törvény,Biot-Savart törvény,Coulomb-törvény,stb.A kvantált töltések léte nem sérti a kontinuitási törvényt?
Mert nem 'szönyeg alá söprö' kisérleti eredmények interpretálásából és mulaszások ignorálásából, meg dogmákból kell kiindulni, hanem az invariáns gravitációs töltések g(k) = {+ g m(k), - g m(k)} létezéséböl, ahol az m(P), m(e) az elemi tömegek és az egyetemes gravitációs álladó G(grav.) = g^2/4pi.
Bign: "Két eset lehetséges. (a) a gravitáció úgy működik ahogy "megállapítottad" és kíséllettel kimutattad, Ebben az esetben bárhol, bármikor kimutatható lenne, mivel a kölcsönhatás úgy működne."
Csak egy eset lehetséges: Mindenhol és mindenki által ellenörizhetöen a gravitáció úgy müködik, mint ahogy én kimutattam!
Aurora11: "Az F(e.m.) törvényeinél a Maxwell-egyenleteket használja,ugyanakkor nem tartja igaznak az E=mc2 összefüggést.Meg a határozatlansági összefüggést.Pedig az elektrodinamikábó hoszták a speciális relativitáselméletet,és a fotonokra vonatkozó kvantummechanikát is."
B@szták az elektrodinamikából hozni a sepcrelt és a fotonoka, azokat hülye feltevések alapján hozták.
Az lett volna a helyes, ha beépítették volna a kvantált töltéseket Maxwell elektrodinamikájába.
Még ha ebben (78) igazad lenne is, ez nem állít semmit a (77)-tel kapcsolatban, illetve a kísérleteddel kapcsolatban.
Két eset lehetséges. (a) a gravitáció úgy működik ahogy "megállapítottad" és kíséllettel kimutattad, Ebben az esetben bárhol, bármikor kimutatható lenne, mivel a kölcsönhatás úgy működne.
(b) csak Brémában, stb és sehol másutt. Tehát máshol (az egész Nap redszerben, univerzumban) máshogy müködik, mert ha nem, akkor kimutatható lenne.
Bign, a 20. század 'nagy' kutatóinak sikerült mint a két fundamentális mezöt elcseszni. Az elektromágeses mezöt az E = hv kvantálással, a gravitációs mezöt meg a szönyeg alá söpréssel: ignorálták a gravitációs több ezreléknyi eltéréseit és a testek izotópösszetételtöl függö szabadesését nem ellenörizték
Az események lefolyását (idöbeli fejlödését) a két c-vel terjedö mezö (tehát a c-vel terjedö hatás) okozza. De a kezdöfeltételek sohasem ismertek pontosan. Ez történik minden esetben.
Ha valami (összes-1) esetben (a) lefolyású és 1 esetben (b), akkor természetesen (b) a normál lefolyása az eseményeknek, míg a többi az zavarás eredménye. :O)
Aztán adjátok fel azt az ostobaságot, amit több mint 46.000 hsz alatt a 'Cáfoljuk a relativitáselméletet'-ben rendeztek, mert nem tudjátok a fizikai alapfogalmait kibogozni.
Minden részecskerendszert a négy stabil elemirészecske, az elektron (e), a pozitron (p), a proton (P) és az elton (E) alkot, a stabil és az instabil részecskéket is.
Söt még a 'sötét anyagot' is ezek alkotják, ami nem is 'sötét', mert a 'sötét anyag' kitevöi egyenlöszámú elektron- és pozitronból és egyenlöszámú proton- és eltonból állnak, mint az (e,p)- és (P,E)-neutrínók. De a 'sötét anyag' kitevöi nem tudnak kondenzálódni, mert a kétféle töltésük semlegesítik egymást, ezek elektromosan semlegesek és tömegnélkülinek tünnek (nem hat rájuk a statikus gravitációs hatás sem).
A kondenzált (P,e,p) és (E,p,e)-felépítésü anyag között viszont taszító a gravitációs hatás. A gravitáció tehát nem is tömegvozás, mint ahogy azt a klasszkus fizikában a kutatók hitték. Nem is csoda, hogy gyorsulással távolodó galaxisokat figyelnek meg az asztrofizikusok. Ezt jó lenne a ma élö fizikusoknak belátni, mert semmi kedvem nincs kivárni, amig az ostoba fizikai oktatás alatt nevelkedett kutatók mind kihalnak.
