Aurora11: "Ha az égitestek mozgását vizsgálod akkor szerintem éppoly jól kéne látszodnia a súlyos és a tehetetlen tömeg különbségének."
Hát persze hogy látni lehet: a Mars és az Uránusz R^3/T^2-ja kb 1.5 ezrelékkel különözik a Nap tömege kiszámítás után is, a különbözö összetételük miatt.
Pedig a kvantummechanika rengeteg jelenséget jól leír.Nem hiszem,hogy a kvantummechanikával baj lenne.A kvantummechanika speciális esete az elektrodinamika.
Ha az égitestek mozgását vizsgálod akkor szerintem éppoly jól kéne látszodnia a súlyos és a tehetetlen tömeg különbségének.Sőt a világűrben az anyag sokkal ritkább,mint amit a Földön valaha is vákuumszivattyúval elő tudtak állítani.
A pulzároknak nagyon erős gravitációs erőtere van,és a puzár még nagyon gyorsan forog is.És erős mágneses tere is.Valami összefüggés van a pulzár fényjelenségei és a pulzár gravitációs tere között(a vöröseltolódáson kívül)?Arra gondolok,hogy a pulzár elektromágneses erőtere,mint F(e.m.) befolyásolja-e a pulzár gravitációs terét?
Aurora11: "És a Te elméletedben a magban nem létezik neutron?Elektron van az atommagban?Chadvick(a neutron felfedezője) előtt hitték azt és Heisenberg ezt rögtön megcáfolta,a határozatlansági reláció segítségével.egy atommag méretű helyre zsúfolva az elektronnak akkora impulzushatározatlansága lenne,hogy hamar kirepülne a magból."
Hülyeséget csinált Heisenberg! Az atommagban a h-nak semmi keresnivalója nincs, ott a h(0)=h/387 uralkodik. Nem is lehet Heisenberg határozatlansági relációját, a h-val. az atommagra alkalmazni! A Planck állandó csak az atomhéjra érvényes, csak ott határozza meg az elektronok mozgását!
Az instabil neutron négy elemirészecskéböl, N = (P,e,p,e) a stabil neutron meg kettöböl N0=(P,e) áll. A neutron tehát nem önálló elemirészecske!
A magban nem létezik 'neutron', az (e,p,e)-képzödmény köti össze a protonokat. A deuterium, héjelektronnal
D = {e,(P,e,p,e,P)}
hat elemirészecskéböl áll!! Ha úgy akarod látni, az atommagban jelenlevö (e,p)-neutrínó okozza a magkötést!
A torziós inga mérések nem tudják helyettesíteni az ejtökísérleteket! Nem is tudtak semmit kimondani a testek súlyos és a nyugvó tehetetlen tömege arányáról!
Az ingás kísérleteknél könnyelmüségböl az F(e.m.)-et mindig meggodolás nélkül kinullázták a fizikusok, amit nem lett volna szabad megtenni.
És a Te elméletedben a magban nem létezik neutron?Elektron van az atommagban?Chadvick(a neutron felfedezője) előtt hitték azt és Heisenberg ezt rögtön megcáfolta,a határozatlansági reláció segítségével.egy atommag méretű helyre zsúfolva az elektronnak akkora impulzushatározatlansága lenne,hogy hamar kirepülne a magból.
Azt értem!De azt kituttátok mutatni,hogy az elketromágneses erők hogyan modosítják a Ti elméletetek gravitációs törvényét,hogy mindig PONTOSAN 1-et kapjanak a torziós ingás kisérleteknél a súlyos és tehetetlen tömeg arányára.Mert Eötvös korában még nem volt annyi villanyvezeték,meg minden.Míg Dicke korában is TV is volt,rádióadók is léteztek.A technikai fejlődés miatt nyilván megnőtt volna az F(e.m.) és ez megváltoztatta voln Dicke eredményét és mondjuk a súlyos és tehetetlen tömeg arányára 0,999-et kapot volna egy helyett.Ennél mégis sokkal nagyobb volt a mérési pontossága,mint amennyi Eötvösé volt.
Írtál az oldaladon arról,hogy a gázbolygóknak más a mozgásuk a nap körül,mint a Föld típusú bolygóknak.Ugyanis a gázbolygók a könnyebb elemekből:hidrogén,hélium,nitrogén,szén állnak,mint a Föld típusú bolygók:vas,nikkel,kobalt,szilicium.
Igenám,de akkor ha mondjuk a Szaturnusz súlytalanul kering a Nap körül évmilliárdok óta,akkor miért nem vált benne szét a pálya haladási írányára merőleges rétegekbe külön a gáz alkotó elemei?Legelől a legnezebb szén,nitrogén elemek és leghátul a hélium és a hidrogén?
"A test elektromosan töltött részecskékböl áll, amire a környezete elektromágnesesen is hat és ezt a hatást az F(e.m.) adja meg a test mozgásegyenletben. Az e.m. és a gravitációs statikus eröröl tudjuk, hogy óriási a külöbség köztük (kb. 10^42). De nem törödött a fizikában senki a mozgásegyenletben fellépö környezet e.m.-hatása F(e.m.) és gravitáció F(grav.)arányával. Az F(e.m.)-et meggondolás nélkül egyszerüen kinullázták! Hát ezt nem szabadott volna megtenni."
Arra gondolok,hogy azért mert az elektromágneses erők,(mégha a kvadrupol vagy oktupol momentumhoz tartoznak is)fajlagosan 1042-enszer erősebbek,mint a gravitációs erők.Hiába,a grvitációra nem nagyon befolyásolhatják az elektromágneses erők(ha feltételezzük,hogy bármi közük van egymáshoz),mert abban a fajlagos erőtartományban ahol a gravitáció fellép,nem lép fel elektromágneses kölcsönhatás.
Amikor nagyságilag összemérhetők a gravitációs erők az elektromágneses erőkkel,például a pulzáló neutroncsilagoknál,akkor sem vettek észre semmit.Pedig a neutroncsillag mágneses tere miatti fényjelenséget tutira befoyásolta volna a neutroncsillag iszonyatosan erős gravitációs térerőssége.
A STEP-projekt eddigi kudarzai abból álltak, hogy a bémai ejtötoronyban elvégzett 'nagyon pontos' mérések, mint elökísérletek, NEM TUDTÀK A TESTEK SZABADESÈSE EGYETEMESSÉGÉT IGAZOLNI!
De az együgyü gravitációs fizikusok nem is vették észre, hogy eddig a testek egyetemes szabadesése még 10^-5-ös potossággal sem igazolt. Ezt a fizika egyszerüen eddig elmulasztotta kimérni.
A brémai ejtötorony kinéz a sikságból és a vákuumcsö mérete 110 m hosszú és kb. 6 m átméröjü. Egy a csöben mozgó testtöl elég szép távolságban van a 'környezet'.
Jelenleg csak az alumíniumból álló ejtökapszulában lehet kisérletezni Brémában, de elvileg lehetne szabadon is ejtegetni a vákuumcsöben és a különbségeket méregetni. Én az Al-kapszulában végeztem el az ejtökísérletemet ezzel az eredménnyel
a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li),
10^-5-ös mérési pontosság mellett.
A kísérletemnél a gyorsulás különbségek csak kb. 1/6-a voltak a tömeghiányból kiszámítottakkal szemben. (A Be és a B próbatestek meg az adhézió miatt lent ragadtak.) De az ejtökapszulában elvégzett ejtökísérlettel már ki tudtam mutatni az izotópösszetételtöl függö nehézségi gyorsulást (!)
Jobb eredményt kapnánk ki, ha a vákuumcsöben szabadon ejtenénk le a különbözö kémiai elemekböl álló testeket. És az ilyen kisérletek jóval olcsóbbak lennének mint a 150 millió $-os STEP projekt az ürhajóban, ami eddigi kudarzok miatt 2012-re van eltolva és a péz legnagyobb része fuccs....
Szabadesés azt jelenti, hogy a környezet F(e.m.) hatása elhanyagolható a Föld gravitációs hatása 1/1000-ével szemben.
Aurora11: "Az űrhajósok többezer kilométert esnek szabadon,és nem vették észre a tárgyakon azt,amit Brémában 140 méteren észrevettek.Hogy a különböző anyagi minőségű testek különböző gyorsulással esnek."
A testek mozásegyenlete
m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)
ami egy közelités, definiálja a testek tehetetlen tömegét m(test;i). A test súlyos tömege m(test;g) (a gravitációt töltések keresztül) csak az F(grav.)-ban lép fel. Az
m(test;i) = m(test,g) (1 - delta(test))
a tömegmérésböl ismerve ezreléknyi nagyságrednben függ az izotópösszetételtöl. A test relatív tömeghiánya, a delta(test), nem csak az elektromosan töltött izotópok mozgásánál mutatkozik meg az elektromágneses mezöben (a tömegspektrumokban), hanem egy elektromosan semleges test minden mozgásánál.
A test elektromosan töltött részecskékböl áll, amire a környezete elektromágnesesen is hat és ezt a hatást az F(e.m.) adja meg a test mozgásegyenletben. Az e.m. és a gravitációs statikus eröröl tudjuk, hogy óriási a külöbség köztük (kb. 10^42). De nem törödött a fizikában senki a mozgásegyenletben fellépö környezet e.m.-hatása F(e.m.) és gravitáció F(grav.)arányával. Az F(e.m.)-et meggondolás nélkül egyszerüen kinullázták! Hát ezt nem szabadott volna megtenni.
Mi történik az ürhajóban?
Ha egy kiválasztott test Uhu-val rá van ragasztva az ürhajóra, akkor a test ugyanolyan sebességgel mozog mint az ürhajó.
Ha a kiválasztott test érintkezik az ürhajóval, akkor adhézió lép fel közöttük. A test akkor ekkor is marad a helyén.
Ha a test libeg az ürhajó belsejében, akkor meg a száguldó ürhajó a kezdö feltételek ellenére magával huzza a libegö testet a közöttük utalkodó kétféle hatás miatt, és az F(e.m.) a nagyobb. Az ürhajók általában tele vannak tömve elektronikával, úgy hogy az F(e.m.)-et nem lehet elhanyagolni a Földröl kiinduló F(grav.) = - G(grav.) M(Föld;g) m(test;g)/r^2-el szemben sem. E mellett csak a mérési pontosság kérdése, hogy ki lehetne mutatni, hogy a különbözö testeknek, különbözö a mozgása. Persze pontosan kellene tudni a két erö hatását.
A brémai ejtötoronyban ezt kitünöen lehetne kikisérletezni: Az ejtökapuszulában szabadon egy elhelyezett testek (libegö) mozgását kellene összevetni a szabadon leejtett testek mozgásával.
Nem lényeges ugyan, de eszembe jutott erről az egészről egy másik elmélet, a Sarkadi-Bodonyi féle gravitációelmélet. Ez olyan 10 éve kavart vitákat különféle fórumokon, levelezőlistákon.
Ennek az volt a lényege, hogy a gravitáció nem a tömegekkel arányos, hanem a tömegek különbségével. Ezt találta ki Sarkadi. Az elméletet pedig Bodonyi mérése támasztotta alá, aki iszugyihoz hasonlóan szintén "kimérte", hogy valóban így van, két azonos tömegű test pl egyáltalán nem vonzza egymást :)
Ez az egész topiccsoport kísértetiesen emlékeztet arra a vitára. Sarkadi számára is csak egyetlen fizikai tény létezett, az ő mérési eredménye, amit soha senki más nem erősített meg. A vita szintén hasonló volt: a kínos kérdéseket egyszerűen meg se hallotta, nem reagált rájuk, mindenki együgyű volt és ostoba :)
iszugyi, neked ez a Sarkadi véletlenül nem rokonod? :)
Hogy lehet,hogy nem léteznek?Jó halszálpontosan sohasem,de azért az űrben lévő állapot ezt nagyon jól megközelíti.
Hogy lehet,hogy nincs súlytalanság?Az űrhajósok többezer kilométert esnek szabadon,és nem vették észre a tárgyakon azt,amit Brémában 140 méteren észrevettek.Hogy a különböző anyagi minőségű testek különböző gyorsulással esnek.
Mert igazából az inerciarendszerre legjobb közelítés az űrhajó,ami súlytalan állapotban kering a Föld körül.Ha hat is rá valamekkora erő akkor egy szerkezet észreveszi és beindít egy korrigáló hajtóművet,amely visszaállítja az rhajó eredeti inerciális mozgását,ez a hajtómű az űrhajó "lelkiismerete".Az általános relativitáselmélet azonállítása,hogy egy gravitációs erőtér helyettesíthető egy gyorsuló rendszerrel,a súlytalanság állapotának megmentését vonta maga után.Mert,ha a gravitáció nemcsak a testek tömegétől,hanem anyagi minőségtől is függne,akkor a súlytalanság állapot nem lenne inerciarendszer,mert az eltérő anyagú testek egy szétválasztó erő hatna.
De akkor amikor az űrhajóban súlytalan állapot uralkodik,akkor a sűrűbb anyagok szétválnak a ritkábbaktól az űrhajóban?Szóval a súlytalan állapot kitüntett inerciarendszer lenne?
Felénél tartok.Nagyon érdekes.A könyvekben tényleg ott van a minusz előjel a gravitációs törvényben.Az az ejtőtorony durva?Építettetek hozzá liftet,hogy feljussatok,vagy fel kell lépcsőzni?
Kemény az a rajz,amin newton Szász felíratú sállal elcsodálkozik,hogy a vasalma gyorsabban esik le,mint a sima alma.
De mi a véleményed a torziós ingás mérésekről?
És mi a véleményed arról,hogy az űrhajókban a súlytalanság állapotában a vastárgyak ugyanúgy lebegnek a kabinban,mint az űrhajósok,vagy a vízcsepp?Ha az elméletednek igaza lenne,akkor a vastárgyak önálló útra indulnának a kisebb sűrűségű űrhajosokhoz képest.És az űrhajóban akkor szétválasztodnának a különböző anyagi minőségű tárgyak.Mert ilyenkor is szabadesés van.
