Nem lényeges ugyan, de eszembe jutott erről az egészről egy másik elmélet, a Sarkadi-Bodonyi féle gravitációelmélet. Ez olyan 10 éve kavart vitákat különféle fórumokon, levelezőlistákon.
Ennek az volt a lényege, hogy a gravitáció nem a tömegekkel arányos, hanem a tömegek különbségével. Ezt találta ki Sarkadi. Az elméletet pedig Bodonyi mérése támasztotta alá, aki iszugyihoz hasonlóan szintén "kimérte", hogy valóban így van, két azonos tömegű test pl egyáltalán nem vonzza egymást :)
Ez az egész topiccsoport kísértetiesen emlékeztet arra a vitára. Sarkadi számára is csak egyetlen fizikai tény létezett, az ő mérési eredménye, amit soha senki más nem erősített meg. A vita szintén hasonló volt: a kínos kérdéseket egyszerűen meg se hallotta, nem reagált rájuk, mindenki együgyű volt és ostoba :)
iszugyi, neked ez a Sarkadi véletlenül nem rokonod? :)
Hogy lehet,hogy nem léteznek?Jó halszálpontosan sohasem,de azért az űrben lévő állapot ezt nagyon jól megközelíti.
Hogy lehet,hogy nincs súlytalanság?Az űrhajósok többezer kilométert esnek szabadon,és nem vették észre a tárgyakon azt,amit Brémában 140 méteren észrevettek.Hogy a különböző anyagi minőségű testek különböző gyorsulással esnek.
Mert igazából az inerciarendszerre legjobb közelítés az űrhajó,ami súlytalan állapotban kering a Föld körül.Ha hat is rá valamekkora erő akkor egy szerkezet észreveszi és beindít egy korrigáló hajtóművet,amely visszaállítja az rhajó eredeti inerciális mozgását,ez a hajtómű az űrhajó "lelkiismerete".Az általános relativitáselmélet azonállítása,hogy egy gravitációs erőtér helyettesíthető egy gyorsuló rendszerrel,a súlytalanság állapotának megmentését vonta maga után.Mert,ha a gravitáció nemcsak a testek tömegétől,hanem anyagi minőségtől is függne,akkor a súlytalanság állapot nem lenne inerciarendszer,mert az eltérő anyagú testek egy szétválasztó erő hatna.
De akkor amikor az űrhajóban súlytalan állapot uralkodik,akkor a sűrűbb anyagok szétválnak a ritkábbaktól az űrhajóban?Szóval a súlytalan állapot kitüntett inerciarendszer lenne?
Felénél tartok.Nagyon érdekes.A könyvekben tényleg ott van a minusz előjel a gravitációs törvényben.Az az ejtőtorony durva?Építettetek hozzá liftet,hogy feljussatok,vagy fel kell lépcsőzni?
Kemény az a rajz,amin newton Szász felíratú sállal elcsodálkozik,hogy a vasalma gyorsabban esik le,mint a sima alma.
De mi a véleményed a torziós ingás mérésekről?
És mi a véleményed arról,hogy az űrhajókban a súlytalanság állapotában a vastárgyak ugyanúgy lebegnek a kabinban,mint az űrhajósok,vagy a vízcsepp?Ha az elméletednek igaza lenne,akkor a vastárgyak önálló útra indulnának a kisebb sűrűségű űrhajosokhoz képest.És az űrhajóban akkor szétválasztodnának a különböző anyagi minőségű tárgyak.Mert ilyenkor is szabadesés van.
A testek tömegét, mégpedig mindakét fajtát, az elemi tömegekkel m(P) és m(e) és az elemirészecskék számával, meg lehet magyarázni, meg persze a kötési energia is kell még a tehetetlen tömeghez. Erre az összefüggésre az eddigi fizika nem jött rá! Hiányzott neki az elemi gravitációs töltések |g(i) = g m(k) ismerte.
A kisérleti eredmények alapján alapvetö tévedés volt a fizikában a gravitációt tömegvonzásnak nézni.
De tévedés is volt a gravitációt a tér görbülésével magyarázni a tömegek körül, ha még a testek szabadesését sem ellenörizték, hogy az egytemes, vagy függ az izotópösszetételtöl....
"Tévedsz az analógia kifejezve két töltéssel így néz ki
F(Coulomb) = + q1 q2 /4pi r^2
F(grav.) = - g1 g2 /4pi r^2.
És a gravitáció csak akkor vonzó, ha a két gravitációs töltés azonos elöjelü
g1 = + g m(1;g), g2 = + g m(2;g).
Az egyetemes gravitációs állandó
G(grav.) = g^2/4pi
az m(1;g) és m(2,g) két test súlyos tömege. "
F=gamma m1 m2/r2.Nincs benne negatív előjel.Nem is lehet:
F=-grad V(r) miatt.Mert kötött állapot csak negatív potenciális energia esetén lehet.
V(r)=-gamma m1 m2/r
F=grad abszolútérték(V(r))=gamma m1 m2/r2.
A Coulomb-törvénynél is ugyanez van.Kötött állapot csak negatív potenciálnál lehet.Csak ott lehet elektromos töltés,és az azonos előjelüek taszítják az ellentétesek pedig taszítják egymást.A gravitációs erőtörvényben a tömegek nem lehetnek töltések,mert akkor taszítaniuk kellene egymást.
g=gamma M/r2.Ennek az elektrosztatikai erőtörvény elektrmágneses térerőssége tartozni:E=k Q/r2.De két különböző dolog,mert g-ből csak pozitív lehet,de E-hez tartozhat negatív érték E=-k Q/r2,abban az esetben ha Q<0,vagyis negatív előjelű.Ezért a vonzó elektrosztatiks erő negatív előjelű,míg a taszító elektrosztatikus erő pozitív előjelű.De a gravitációs erő csak pozitív előjelű lehet,és az mégis vonzó.Pedig,ha stimmelne az elektrosztatikus erővel való analógia,akkor gravitációs taszítóerő lehetne csak.Negatí előjelű nem lehet,mert nincs negatív tömeg.
"Tévedés! A gravitációs állandó nem függ az anyagi minöségtöl, de a súlyos m(test;g) és nyugvó tehetetlen tömeg m(test;i) különbsége függ
és a kétfajta tömeg különbsége a mozgásegyenleten keresztül mutatkozik meg."
Akkor,hogy tudod megkülönböztetni a súlyos és a tehetetlen tömeget?
Honnan származik a negatív előjel?Ez az Új fizika egyik posztulátuma?
Mennyi a testek súlyos és tehetetlen tömegének aránya az ejtőkísérleted szerint?Mási reprodukálták-e a kísérletedet?Mekkora a berendezésed mérési hibája?
Nem tudok angolul,nem tudom azt az oldalt elolvasni!:(
Aurora11: "Tudjátok van egy analógiai hogy F= k (q1 q2)/r2 Columb-törvény hasonlít az F=gamma m1 m2/r2 törvényhez. Kézzel fogható,hát akkor a tömeg a gravitációs kölcsönhatás töltése."
Tévedsz az analógia kifejezve két töltéssel így néz ki
F(Coulomb) = + q1 q2 /4pi r^2
F(grav.) = - g1 g2 /4pi r^2.
És a gravitáció csak akkor vonzó, ha a két gravitációs töltés azonos elöjelü
g1 = + g m(1;g), g2 = + g m(2;g).
Az egyetemes gravitációs állandó
G(grav.) = g^2/4pi
az m(1;g) és m(2,g) két test súlyos tömege.
"A másik analógia az lenne,ha a gravitációs állandó függne az anyagi minőségtől. Mert az elektrosztatikus erőtörvényben a k állandó k=1/(4 pi epszilon). Amiben epszilon függ az anyagi minőségtől. Ha a gravitációs állandó értéke különböző lenne különböző anyagi minőségű testekre,akkor mondjuk egy platina rúd és egy másik azonos tömegű de aluminium rúd,más erővel vonzaná egymást,- mint két azonos tömegű platina rúd,vagy két azonos tömegű aluminium rúd-,mert lehet,hogy azonos a tömegük,de más az erőtörvényükben szereplő gravitációs állandójuk. "
Tévedés! A gravitációs állandó nem függ az anyagi minöségtöl, de a súlyos m(test;g) és nyugvó tehetetlen tömeg m(test;i) különbsége függ
Tudjátok van egy analógiai hogy F= k (q1 q2)/r2 Columb-törvény hasonlít az F=gamma m1 m2/r2 törvényhez. Kézzel fogható,hát akkor a tömeg a gravitációs kölcsönhatás töltése. Igen,de az elektrodinamikában az ellentétes töltések vonzák egymást,az azonosak pedig taszítják egymást. De a gravitációnál csak egyféle előjelű tömegek léteznek,és ha az analógia igaz lenne,akkor a testek között csak taszító gravitációs erő léphetne fel. Ehelyett pedig pont az ellenkezőjét tapasztaljuk,vagyis hogy minden test között CSAK gravitációs vonzóerő lép fel.
A másik analógia az lenne,ha a gravitációs állandó függne az anyagi minőségtől. Mert az elektrosztatikus erőtörvényben a k állandó k=1/(4 pi epszilon). Amiben epszilon függ az anyagi minőségtől. Ha a gravitációs állandó értéke különböző lenne különböző anyagi minőségű testekre,akkor mondjuk egy platina rúd és egy másik azonos tömegű de aluminium rúd,más erővel vonzaná egymást,- mint két azonos tömegű platina rúd,vagy két azonos tömegű aluminium rúd-,mert lehet,hogy azonos a tömegük,de más az erőtörvényükben szereplő gravitációs állandójuk. Ha ez így lenne akkor az anyagok gravitációja nem a tömeggel hanem a gravitációs töltéssel,és az atomok számával lenne arányos. És az egy atomra eső gravitációs töltés tömeg dimenziójú lenne,de nem lenne azonos a tehetetlen tömeggel. A mérések szerint(Eötvös,Dicke) kimutatták,hogy a gravitációs állandó független az anyagi minőségtől,szóval egy platina és egy aluminium rúd azonos erővel vonzza egymást,ha azonos a tömegük,mint két aluminium vagy két platina rúd,ha azonos a tömegük. Szóval a gravitációs erő csak a tömegtől függ,nem a részecskeszámtól,nincs gravitációs töltés. Az analógia a k(elektrosztatikus állandó) és gamma(gravitációs állandó) között sem áll fenn,mert k függ az anyagi minőségtől,gamma viszont nem függ az anyagi minőségtől.
Az általános relativitáselmélet szerint a gravitációt az anyag tömege által előidézet téridő görbülete okozza.