Felénél tartok.Nagyon érdekes.A könyvekben tényleg ott van a minusz előjel a gravitációs törvényben.Az az ejtőtorony durva?Építettetek hozzá liftet,hogy feljussatok,vagy fel kell lépcsőzni?
Kemény az a rajz,amin newton Szász felíratú sállal elcsodálkozik,hogy a vasalma gyorsabban esik le,mint a sima alma.
De mi a véleményed a torziós ingás mérésekről?
És mi a véleményed arról,hogy az űrhajókban a súlytalanság állapotában a vastárgyak ugyanúgy lebegnek a kabinban,mint az űrhajósok,vagy a vízcsepp?Ha az elméletednek igaza lenne,akkor a vastárgyak önálló útra indulnának a kisebb sűrűségű űrhajosokhoz képest.És az űrhajóban akkor szétválasztodnának a különböző anyagi minőségű tárgyak.Mert ilyenkor is szabadesés van.
A testek tömegét, mégpedig mindakét fajtát, az elemi tömegekkel m(P) és m(e) és az elemirészecskék számával, meg lehet magyarázni, meg persze a kötési energia is kell még a tehetetlen tömeghez. Erre az összefüggésre az eddigi fizika nem jött rá! Hiányzott neki az elemi gravitációs töltések |g(i) = g m(k) ismerte.
A kisérleti eredmények alapján alapvetö tévedés volt a fizikában a gravitációt tömegvonzásnak nézni.
De tévedés is volt a gravitációt a tér görbülésével magyarázni a tömegek körül, ha még a testek szabadesését sem ellenörizték, hogy az egytemes, vagy függ az izotópösszetételtöl....
"Tévedsz az analógia kifejezve két töltéssel így néz ki
F(Coulomb) = + q1 q2 /4pi r^2
F(grav.) = - g1 g2 /4pi r^2.
És a gravitáció csak akkor vonzó, ha a két gravitációs töltés azonos elöjelü
g1 = + g m(1;g), g2 = + g m(2;g).
Az egyetemes gravitációs állandó
G(grav.) = g^2/4pi
az m(1;g) és m(2,g) két test súlyos tömege. "
F=gamma m1 m2/r2.Nincs benne negatív előjel.Nem is lehet:
F=-grad V(r) miatt.Mert kötött állapot csak negatív potenciális energia esetén lehet.
V(r)=-gamma m1 m2/r
F=grad abszolútérték(V(r))=gamma m1 m2/r2.
A Coulomb-törvénynél is ugyanez van.Kötött állapot csak negatív potenciálnál lehet.Csak ott lehet elektromos töltés,és az azonos előjelüek taszítják az ellentétesek pedig taszítják egymást.A gravitációs erőtörvényben a tömegek nem lehetnek töltések,mert akkor taszítaniuk kellene egymást.
g=gamma M/r2.Ennek az elektrosztatikai erőtörvény elektrmágneses térerőssége tartozni:E=k Q/r2.De két különböző dolog,mert g-ből csak pozitív lehet,de E-hez tartozhat negatív érték E=-k Q/r2,abban az esetben ha Q<0,vagyis negatív előjelű.Ezért a vonzó elektrosztatiks erő negatív előjelű,míg a taszító elektrosztatikus erő pozitív előjelű.De a gravitációs erő csak pozitív előjelű lehet,és az mégis vonzó.Pedig,ha stimmelne az elektrosztatikus erővel való analógia,akkor gravitációs taszítóerő lehetne csak.Negatí előjelű nem lehet,mert nincs negatív tömeg.
"Tévedés! A gravitációs állandó nem függ az anyagi minöségtöl, de a súlyos m(test;g) és nyugvó tehetetlen tömeg m(test;i) különbsége függ
és a kétfajta tömeg különbsége a mozgásegyenleten keresztül mutatkozik meg."
Akkor,hogy tudod megkülönböztetni a súlyos és a tehetetlen tömeget?
Honnan származik a negatív előjel?Ez az Új fizika egyik posztulátuma?
Mennyi a testek súlyos és tehetetlen tömegének aránya az ejtőkísérleted szerint?Mási reprodukálták-e a kísérletedet?Mekkora a berendezésed mérési hibája?
Nem tudok angolul,nem tudom azt az oldalt elolvasni!:(
Aurora11: "Tudjátok van egy analógiai hogy F= k (q1 q2)/r2 Columb-törvény hasonlít az F=gamma m1 m2/r2 törvényhez. Kézzel fogható,hát akkor a tömeg a gravitációs kölcsönhatás töltése."
Tévedsz az analógia kifejezve két töltéssel így néz ki
F(Coulomb) = + q1 q2 /4pi r^2
F(grav.) = - g1 g2 /4pi r^2.
És a gravitáció csak akkor vonzó, ha a két gravitációs töltés azonos elöjelü
g1 = + g m(1;g), g2 = + g m(2;g).
Az egyetemes gravitációs állandó
G(grav.) = g^2/4pi
az m(1;g) és m(2,g) két test súlyos tömege.
"A másik analógia az lenne,ha a gravitációs állandó függne az anyagi minőségtől. Mert az elektrosztatikus erőtörvényben a k állandó k=1/(4 pi epszilon). Amiben epszilon függ az anyagi minőségtől. Ha a gravitációs állandó értéke különböző lenne különböző anyagi minőségű testekre,akkor mondjuk egy platina rúd és egy másik azonos tömegű de aluminium rúd,más erővel vonzaná egymást,- mint két azonos tömegű platina rúd,vagy két azonos tömegű aluminium rúd-,mert lehet,hogy azonos a tömegük,de más az erőtörvényükben szereplő gravitációs állandójuk. "
Tévedés! A gravitációs állandó nem függ az anyagi minöségtöl, de a súlyos m(test;g) és nyugvó tehetetlen tömeg m(test;i) különbsége függ
Tudjátok van egy analógiai hogy F= k (q1 q2)/r2 Columb-törvény hasonlít az F=gamma m1 m2/r2 törvényhez. Kézzel fogható,hát akkor a tömeg a gravitációs kölcsönhatás töltése. Igen,de az elektrodinamikában az ellentétes töltések vonzák egymást,az azonosak pedig taszítják egymást. De a gravitációnál csak egyféle előjelű tömegek léteznek,és ha az analógia igaz lenne,akkor a testek között csak taszító gravitációs erő léphetne fel. Ehelyett pedig pont az ellenkezőjét tapasztaljuk,vagyis hogy minden test között CSAK gravitációs vonzóerő lép fel.
A másik analógia az lenne,ha a gravitációs állandó függne az anyagi minőségtől. Mert az elektrosztatikus erőtörvényben a k állandó k=1/(4 pi epszilon). Amiben epszilon függ az anyagi minőségtől. Ha a gravitációs állandó értéke különböző lenne különböző anyagi minőségű testekre,akkor mondjuk egy platina rúd és egy másik azonos tömegű de aluminium rúd,más erővel vonzaná egymást,- mint két azonos tömegű platina rúd,vagy két azonos tömegű aluminium rúd-,mert lehet,hogy azonos a tömegük,de más az erőtörvényükben szereplő gravitációs állandójuk. Ha ez így lenne akkor az anyagok gravitációja nem a tömeggel hanem a gravitációs töltéssel,és az atomok számával lenne arányos. És az egy atomra eső gravitációs töltés tömeg dimenziójú lenne,de nem lenne azonos a tehetetlen tömeggel. A mérések szerint(Eötvös,Dicke) kimutatták,hogy a gravitációs állandó független az anyagi minőségtől,szóval egy platina és egy aluminium rúd azonos erővel vonzza egymást,ha azonos a tömegük,mint két aluminium vagy két platina rúd,ha azonos a tömegük. Szóval a gravitációs erő csak a tömegtől függ,nem a részecskeszámtól,nincs gravitációs töltés. Az analógia a k(elektrosztatikus állandó) és gamma(gravitációs állandó) között sem áll fenn,mert k függ az anyagi minőségtől,gamma viszont nem függ az anyagi minőségtől.
Az általános relativitáselmélet szerint a gravitációt az anyag tömege által előidézet téridő görbülete okozza.
