Egy fordítógéppel (amelyik sajnos, csak szavanként fordít lényegében) lefordíttattam az egyik Tesla-turbinás angol nyelvű lapot, és megragadta a figyelmemet az a mondat, amelyben valaki leírja, hogy Tesla valami táskányi szerkezettel, amely egyértelműen a Tesla-turbina volt egyébként, ez kiderült a szövegből, szóval egy mindössze táskányi méretű Tesla-turbinából vagy 30 lóerőnyi mozgási energiát csiholt ki, és azzal hajtott, úgy emlékszem, valami autó-félét.
Tehát ráadásul kis helyigényű a szerkezet, vagy másképpen szólva, nagy teljesítmény-sűrűséget lehet vele megvalósítani. Ez sem mindegy, bár mi nem járműhöz használnánk, de sosem lehet tudni, mot hoz a jövő...
Ennek a Doktornak írtam e-mailt, de sajnos még nem írt vissza :(
A Pannóniákban nincsen véletlenül ilyen fogazott tengely a váltóházban? Sajnos a szüleimnél vannak még a motorjaim meg az alkatrészek így nem tudom megnézni. Arra gondoltam, hogy azt fel lehetne használni a Tesla tengelyéhez. Bár nem humánus a szegény motorokkal szmben :) Nagy veteránozós korszakomban az ilyen vétek volt :)
Gőznél 0.75 ill. 1.00 mm közöket szoktak hagyni gőznél. A lemezvastagság nem számít annyira, az lehet vastagabb is. A teljesítményt alapvetően a lemezek közötti rés és a lemezek darabszáma határozza meg. Gőz halmazállapotban nem számít, hogy milyen anyag van befúvatva. Csak a Tesla-szivattyúknál fontos. A tárcsaátmérőt még nem igazán értem. De vagyünk egy nagyon apró, mondjuk 5cm átmérőjű turbinát! Ebbe engedjünk 500fokos gőzt! SZerintem a turbinából nem kondenzvíz fog kicsöpögni. Mégha iszonyatosan is fog pörögni. Mondjuk 300fokos gőz jön ki belőle. Fordítva, ha nagyot, mondjuk 50cm átmérőjűt csinál az ember és 150 fokos gőzt enged be, akkor énszerintem már a spirálút vége előtt lekondenzál és nincsen kihasználva a turbinában rejlő lehetőség.
Szumma szummárum. Kell építeni egyet és megállapítani azt a nyomás/hőmérséklet intervallumot ami arra a turbinára optimális. Ja még valami: 150 fokos gőz 6 bar. Innen 8 fokonként +1 bar.
Nagyon jó kérdés, de nem tudom. Azt kellene tudni (többek közt, a Tesla turbinával kapcsolatban), hogy hogyan ragadja magával a gőz (víz, gáz, bármi) a tárcsákat.
Lehet, hogy a folyadékfeltapadás (adhézió?...), lehet, hogy a tárcsáknak olyan közel kell lenniük, hogy a képződő folyadékgyűrű szinte két tárcsa közt feszül.
Lehet, hogy a kondenzálódás miatt azonnal folyadék keletkezik a gőzből, igaz, akkor mi van a gázoknál?... :-(((
Most már tényleg megkeresem azokat a linkeket a Műegyetemi vmelyik villamos tanszékhez, ahol ennek az elvi alapjait megfogalmazták.
12 Volt-on 1500Watt -> 125 Amper -> 1250 Ah Iszonyat :) De ha 24 Volt-os akkor is annyi 12 Volt-os akksi kell. Kéne szerezni valami bazinagy 24 -es akkut.
Én gyanítom, hogy leterhelve már nem fog annyit pörögni. Úgy kell méretezni, hogy elbírjon egy autógeneátort. Mondjuk 1000Watt. Ehhez mondjuk 2000Watt forgási energia kell. Amihez kb. 3333 Watt (~4-5 lóerő) gőz kell a turbinához. A tükröt meg ehhez méretezni. Jóval fölé, hogy akár holdfényben is működjön :))) Vagy mondjuk egy fele akkora generátorból is ki lehet indulni. Akár lehetne olyan turbinát is csinálni, amin változtatgatni lehet a lamellák közti távolságot. Így az éppen aktuális évszakhoz, vagy generátorhoz lehet igazítani a teljesítményét.
Az kb. olyan lesz, mint a kéz melegétől elinduló modell-Stirlingek...
Szóval, ez csak afféle előtanulmány az előtanulmányhoz, de arra nagyon jó!...
De komolyra fjordítva, én magam is sandítottam arrafelé, hogy egy Tesla-turbinát elkészítsek, és most, hogy a garázs mögött már szépen készül a külső műhelyem (mert bent a lakásban már van, de az kicsi és csak a műszerész-elektronikai munkákra jó), komolyan megfontolom.
De továbbra is nagyon komoly aggályaim vannak, hogy akár csak 1-2 kW-os, de valóban megbízhatóan működő turbinát lehet háztájiban készíteni.
Nagyon kíváncsi leszek, mit tudtok, mit tudunk elérni e tárgyban.
Mindenesetre azt a gőz-sugár-hajtóművet azért megkísérlem beszerezni, de ezt itt csak zárójelben említem.
Sőt, már rajzokat készítettem ahhoz, hogy a feltaláló-cég metszeti rajzát és a működési elvet megkísérelve megérteni, egy otthoni gőzsugár-hajtóművet készítsek, mert meggyőződésem, hogy (ha valóban sikerülne rájönni a működési elvre, a lényegre, ) sokkal, valójában százszor egyszerűbb egy ilyen mozgó alkatrész nélküli reaktort elkészíteni, mint egy 15.000/perc-cel pörgő, száguldó forgógépet...
Ha offolhatok egy kicsit még: szerintem a gőzsugár-hajtóműnél az adja a tolóerőt, hogy a levegő, amit szintén adagolnak a gőzön kívül, üres teret hoz létre egyrészt, másrészt pedig a gőz, amikor a reaktorba belép, kondenzálódik, hatalmas vákuum keletkezik, amely beszívja a beszívó oldal felől a vizet, és ehhez képez megfelelő helyet, férőhelyet a levegő által létesített szabad tér. Ez egyidejűleg zajlik, és valahogy így működik, de még nem egészen tiszta...
én úgy látom, hogy a tudomány erdeje - a természet pusztított erdeivel ellentétben - csak egyre növekszik, ahol csak nekiáll fát vágni az ember 1000 újabb hajtás sarjad
gondoljunk csak a genetika, vagy a nanotechnológia kimeríthetlennek lehetőségeire
de nem ez a lényeg, hanem hogy a megfelelő problémákat a megfelelő helyen kezeljük
Edison korában, azért kicsit más volt. A tudomány erdejében egy fejszével haladva kevésebb csapkodásra volt szükség, hogy kivágjanak egy fát. Mostanában sokkal kevesebb a fa is, meg ami van az is igen vastag, ezért kevesebb az olyan favágó aki önmaga kidönt egy-egy nagy fát.
Habár már kezdedérteni a problémát , ha veszel 1000 db hőellemet akkor annak az ellenálása 1000 szeres lessz az egydarabhoz képest , azt meg nem mondtam hogy egy ellemet 1m2-re rakj hanem rá pakolhatsz annyit amennyi gazdaságosan ráfér .
A másik lemezt elvileg bárhová teheted le a hűvos pincébe is , ez megint az ellen állást növeli , ha közelteszed egymáshoz a lemezeket akkor meg a huzalok hővezetése miatt csökken a hőkülönbség .Az 1m2 felületett rakhatod viszont egy napkövető parabola tükőr fókuszába is .
Szerintem érdemesebb lenne meg csinálni mint a szélerőművet házilagosan..
