Az kb. olyan lesz, mint a kéz melegétől elinduló modell-Stirlingek...
Szóval, ez csak afféle előtanulmány az előtanulmányhoz, de arra nagyon jó!...
De komolyra fjordítva, én magam is sandítottam arrafelé, hogy egy Tesla-turbinát elkészítsek, és most, hogy a garázs mögött már szépen készül a külső műhelyem (mert bent a lakásban már van, de az kicsi és csak a műszerész-elektronikai munkákra jó), komolyan megfontolom.
De továbbra is nagyon komoly aggályaim vannak, hogy akár csak 1-2 kW-os, de valóban megbízhatóan működő turbinát lehet háztájiban készíteni.
Nagyon kíváncsi leszek, mit tudtok, mit tudunk elérni e tárgyban.
Mindenesetre azt a gőz-sugár-hajtóművet azért megkísérlem beszerezni, de ezt itt csak zárójelben említem.
Sőt, már rajzokat készítettem ahhoz, hogy a feltaláló-cég metszeti rajzát és a működési elvet megkísérelve megérteni, egy otthoni gőzsugár-hajtóművet készítsek, mert meggyőződésem, hogy (ha valóban sikerülne rájönni a működési elvre, a lényegre, ) sokkal, valójában százszor egyszerűbb egy ilyen mozgó alkatrész nélküli reaktort elkészíteni, mint egy 15.000/perc-cel pörgő, száguldó forgógépet...
Ha offolhatok egy kicsit még: szerintem a gőzsugár-hajtóműnél az adja a tolóerőt, hogy a levegő, amit szintén adagolnak a gőzön kívül, üres teret hoz létre egyrészt, másrészt pedig a gőz, amikor a reaktorba belép, kondenzálódik, hatalmas vákuum keletkezik, amely beszívja a beszívó oldal felől a vizet, és ehhez képez megfelelő helyet, férőhelyet a levegő által létesített szabad tér. Ez egyidejűleg zajlik, és valahogy így működik, de még nem egészen tiszta...
én úgy látom, hogy a tudomány erdeje - a természet pusztított erdeivel ellentétben - csak egyre növekszik, ahol csak nekiáll fát vágni az ember 1000 újabb hajtás sarjad
gondoljunk csak a genetika, vagy a nanotechnológia kimeríthetlennek lehetőségeire
de nem ez a lényeg, hanem hogy a megfelelő problémákat a megfelelő helyen kezeljük
Edison korában, azért kicsit más volt. A tudomány erdejében egy fejszével haladva kevésebb csapkodásra volt szükség, hogy kivágjanak egy fát. Mostanában sokkal kevesebb a fa is, meg ami van az is igen vastag, ezért kevesebb az olyan favágó aki önmaga kidönt egy-egy nagy fát.
Habár már kezdedérteni a problémát , ha veszel 1000 db hőellemet akkor annak az ellenálása 1000 szeres lessz az egydarabhoz képest , azt meg nem mondtam hogy egy ellemet 1m2-re rakj hanem rá pakolhatsz annyit amennyi gazdaságosan ráfér .
A másik lemezt elvileg bárhová teheted le a hűvos pincébe is , ez megint az ellen állást növeli , ha közelteszed egymáshoz a lemezeket akkor meg a huzalok hővezetése miatt csökken a hőkülönbség .Az 1m2 felületett rakhatod viszont egy napkövető parabola tükőr fókuszába is .
Szerintem érdemesebb lenne meg csinálni mint a szélerőművet házilagosan..
Én elhiszem, persze. De hiányolom, hogy hőátadási összefüggések nincsenek bernne. Illetve, nem értem nélkölök.
A kiskazánokban égésbiztosítása is igen vastag huzalból készül, nyilván, hogy ne legyen nagy az omikus ellenállás. De ha 1 m2 -es lapokhoz csak 1 db hőelemet illesztek, illetve 1000 akár sorba is, mégse kapok 100 W teljesítményt, ebbe majdnem biztos vagyok. Egy termoelem, még jó hatásfokkal is nyilván csak kis felületet szolgálhat ki. Ez érdekelne. Mert csak így lehetne méretezni. Azt mondani, hogy veszek 10000 db, hőelemet, minden centiméterre egyet egyet. Most még tíz ilyet sorba is kapcsolok valahogy. És akkor 1 m2 ad 100 W--ot, ha az utcán -15 oC,. belül +20 oC van. De elvezet 1000 W hőt, úgyhogy a szoba gyorsabban hűl ki, mint egyébként, de legalább látjuk, hogy didergünk, mert a lámpa ég. Valamiféle ilyen összefüggésekre gondolnék.
Nos fogsz egy nagyon-nagy siklapott , legyen 1 m2 alulemez egyik oldalára felragasztod a váltakozva össze hegesztet drótokat , tudod a sorozat ugy néz ki mint a fűrész foga , meg ugy hogy egy vas egy konstantán.
A másik csomó pontokra szintén megteszed ezt a merényletett egy másik lemezzel .
Ezek után bármelyik lemezt napoztathatod bátran nem fogg panaszkodni a másikat viszont hűtened kell .
A végeredmény egy alacsony belső ellenállású feszültség forrás . aminek a feszültsége a hőfok különbségtől és a csomópontok számától függ .
Nem is lehet tul drága összedobni egy próba panelt , a vas elégé olcsó a konstantánt most nemtudom mi pénzbekerül .
Az ipari hőellemek kb:3 mm huzalból készülnek , szaknyelven azt mondják nagy a termoelektromos ereje , más szóval kicsi a belső ellenállása .
A hőellemek a forditott dolgot is tudják , hűteni is lehet velük :-)))
A probléma a táblázatokban látható alacsony termo feszültség , megoldás erre a sorba kapcsolás , mint a cerka ellemeket .
Gyártanak is ilyen energia cellákat valamilyen izotóppal fűtik és műhódra is raktak belőle. A lényeg a melegpontokat fütöd a másik oldalaikat viszont hütened kell hogy legyen delej.
Nemrég olvastam, hogy már ilyen elven működő aktiv procihűtőket is lehet kapni, hát nem érdekes a fizika.
Azt tudom, hogy P=V^2/(omega). Csak az ellenállástól függne? Ez nem lehet igaz! És hgy veszi át, és vezeti el a hőt, ami ehhez kell? Ez eddig nem érdekelt, így nem is tudok róla semmit.
Nem bánnám, ha jobban hozzáértő magyarázná el, hogy a keletkező feszültségkülönbség hatására (amiről sok adat van) mekkora áram folyhat, mekkora teljesítménnyel? Hogyan növelhető az? Hiszen Bember szerint 100W- is lehet.
Sok hasznos dolgot láttam, még egy áramlástani szótár is van. De a TELJESÍTMÉNYÜKRŐL még nem találtam semmit. Pedig az a felülettől, és a hőátadási tényezőtől stb kellene valahogy még fügjön. Különben honnyan lehet megtudni, hány darab kell, hogy helyezhető el?
Ebben pl. az egyik kérdés az, hogy a a hőelemek termelnek -e annyi áramot, mint amennyi a hőszivattyú forgatásához kell. Ki kell számolni. Ez kicsit arra emlékeztet engem, mikor hőerégép hajtja a hőszivattyút és a hőszivattyú által termelt hő hajtja hőerőgépet. Itt tényleg bejön a Carnot hatásfok, azaz nem működik. Hőelemmel is ki kell számolni. Az az érzésem ugyanez jön ki.
szerintem az a gond hogy elméleti alapon sokmindent ki lehet agyalni de gyakorlatban mindig mindenhol technológiai korlátok közé kényszerülnek az elméletben üde és igéretes folyamatok
pl van egy hőelem hőszivattyú .. motor az nem úgy működik a gyakorlatban ahogy az elméleti max azt lehetővé teszi ... hanem ezen keretek között úgy ahogy technológia engedi és a technológia áltaban képtelen az elméleti lehetőségek határáig elmenni , jóval az előtt megáll, és araszol előre pl nem lehet akármilyen nagy hőterhelésnek kitenni az anyagokat egy gépben akármilyen igéretes hatásfokkal is járna , vagy a hőlelemednél 1m2 re megvan a gyakorlatban elérhető max hőkülönbségre is , meg termelt áramra is
Például a hőelemeknek nyilván van valamiféle hatásfoka, hogy az átfolyó hőből mennyi lesz áram? Hiszen ezek nem affle összedrótozott valamik, hanem nagy felületet beborítók.... Fogalmam sincs- milyenek. Neked van?
Bember A nyilak már kicsit segítettek, de nem értem még a hőszivattyút. Fel kell írni egy energiamérleget.
- Mennyi áram kell a hőszivattyúhoz. - Milyen forrásból mennyit áramot kap - Mennyi áramot lehet a folyamatból elvezetni. - Mennyi hő lép be és honnan hová tart.
Megvallom, most én vagyok úgy, ahogy sokan vannak velem- szeretném megérteni, de nem tudom. Pedig csak itt vázoltam fel egy hasonló trükkös körfolyamatot, csak természetes áramlásra. Tehát alapból nem állok ehhez se ellentétesen.
Bember A hőszivattyú sokféle lehet, legismertebb változata a kompresszoros hűtőciklus "fordítottja. Pontosan mugyanaz, csak így mondják, mert a kondenzátorhőt hasznosítjuk, nem az elpárologtatóét. A séma, amit rajzolsz, sazt jelenti, hogy a kompresszorba áramot vezetsz, energiát. Ha ezt sokáig teszed, a következő alakul ki: - Nagyon meleg lesz legbelül. - Kevésbé meleg, de a környezetnél melegebb lesz a külső gömbben. A külső gömb hőmérséklete pont annyi lesz, hogy az árammal bevezetett hő eltávozhasson a környezetbe. Ha ehhez jól leszigeteled, elégne a kompresszor egy idő után! Vagyis a környezetből nem hőt nyersz, hanem oda leadsz. Pont annyit, amennyit áram formában bevezetsz. Stacioner állapotot feltételezve. De ha az a célod, hogy legbelül legyen a legmelegebb, azt természetesen eléred. De elérheted egy jó cekasszal, és szigeteléssel is, hőszivattyú nélkül.
Tehát rajzold be nyilakkal az áramvezetést, és a hőáramokat is! Akkor jobban látszik!
