én úgy látom, hogy a tudomány erdeje - a természet pusztított erdeivel ellentétben - csak egyre növekszik, ahol csak nekiáll fát vágni az ember 1000 újabb hajtás sarjad
gondoljunk csak a genetika, vagy a nanotechnológia kimeríthetlennek lehetőségeire
de nem ez a lényeg, hanem hogy a megfelelő problémákat a megfelelő helyen kezeljük
Edison korában, azért kicsit más volt. A tudomány erdejében egy fejszével haladva kevésebb csapkodásra volt szükség, hogy kivágjanak egy fát. Mostanában sokkal kevesebb a fa is, meg ami van az is igen vastag, ezért kevesebb az olyan favágó aki önmaga kidönt egy-egy nagy fát.
Habár már kezdedérteni a problémát , ha veszel 1000 db hőellemet akkor annak az ellenálása 1000 szeres lessz az egydarabhoz képest , azt meg nem mondtam hogy egy ellemet 1m2-re rakj hanem rá pakolhatsz annyit amennyi gazdaságosan ráfér .
A másik lemezt elvileg bárhová teheted le a hűvos pincébe is , ez megint az ellen állást növeli , ha közelteszed egymáshoz a lemezeket akkor meg a huzalok hővezetése miatt csökken a hőkülönbség .Az 1m2 felületett rakhatod viszont egy napkövető parabola tükőr fókuszába is .
Szerintem érdemesebb lenne meg csinálni mint a szélerőművet házilagosan..
Én elhiszem, persze. De hiányolom, hogy hőátadási összefüggések nincsenek bernne. Illetve, nem értem nélkölök.
A kiskazánokban égésbiztosítása is igen vastag huzalból készül, nyilván, hogy ne legyen nagy az omikus ellenállás. De ha 1 m2 -es lapokhoz csak 1 db hőelemet illesztek, illetve 1000 akár sorba is, mégse kapok 100 W teljesítményt, ebbe majdnem biztos vagyok. Egy termoelem, még jó hatásfokkal is nyilván csak kis felületet szolgálhat ki. Ez érdekelne. Mert csak így lehetne méretezni. Azt mondani, hogy veszek 10000 db, hőelemet, minden centiméterre egyet egyet. Most még tíz ilyet sorba is kapcsolok valahogy. És akkor 1 m2 ad 100 W--ot, ha az utcán -15 oC,. belül +20 oC van. De elvezet 1000 W hőt, úgyhogy a szoba gyorsabban hűl ki, mint egyébként, de legalább látjuk, hogy didergünk, mert a lámpa ég. Valamiféle ilyen összefüggésekre gondolnék.
Nos fogsz egy nagyon-nagy siklapott , legyen 1 m2 alulemez egyik oldalára felragasztod a váltakozva össze hegesztet drótokat , tudod a sorozat ugy néz ki mint a fűrész foga , meg ugy hogy egy vas egy konstantán.
A másik csomó pontokra szintén megteszed ezt a merényletett egy másik lemezzel .
Ezek után bármelyik lemezt napoztathatod bátran nem fogg panaszkodni a másikat viszont hűtened kell .
A végeredmény egy alacsony belső ellenállású feszültség forrás . aminek a feszültsége a hőfok különbségtől és a csomópontok számától függ .
Nem is lehet tul drága összedobni egy próba panelt , a vas elégé olcsó a konstantánt most nemtudom mi pénzbekerül .
Az ipari hőellemek kb:3 mm huzalból készülnek , szaknyelven azt mondják nagy a termoelektromos ereje , más szóval kicsi a belső ellenállása .
A hőellemek a forditott dolgot is tudják , hűteni is lehet velük :-)))
A probléma a táblázatokban látható alacsony termo feszültség , megoldás erre a sorba kapcsolás , mint a cerka ellemeket .
Gyártanak is ilyen energia cellákat valamilyen izotóppal fűtik és műhódra is raktak belőle. A lényeg a melegpontokat fütöd a másik oldalaikat viszont hütened kell hogy legyen delej.
Nemrég olvastam, hogy már ilyen elven működő aktiv procihűtőket is lehet kapni, hát nem érdekes a fizika.
Azt tudom, hogy P=V^2/(omega). Csak az ellenállástól függne? Ez nem lehet igaz! És hgy veszi át, és vezeti el a hőt, ami ehhez kell? Ez eddig nem érdekelt, így nem is tudok róla semmit.
Nem bánnám, ha jobban hozzáértő magyarázná el, hogy a keletkező feszültségkülönbség hatására (amiről sok adat van) mekkora áram folyhat, mekkora teljesítménnyel? Hogyan növelhető az? Hiszen Bember szerint 100W- is lehet.
Sok hasznos dolgot láttam, még egy áramlástani szótár is van. De a TELJESÍTMÉNYÜKRŐL még nem találtam semmit. Pedig az a felülettől, és a hőátadási tényezőtől stb kellene valahogy még fügjön. Különben honnyan lehet megtudni, hány darab kell, hogy helyezhető el?
Ebben pl. az egyik kérdés az, hogy a a hőelemek termelnek -e annyi áramot, mint amennyi a hőszivattyú forgatásához kell. Ki kell számolni. Ez kicsit arra emlékeztet engem, mikor hőerégép hajtja a hőszivattyút és a hőszivattyú által termelt hő hajtja hőerőgépet. Itt tényleg bejön a Carnot hatásfok, azaz nem működik. Hőelemmel is ki kell számolni. Az az érzésem ugyanez jön ki.
szerintem az a gond hogy elméleti alapon sokmindent ki lehet agyalni de gyakorlatban mindig mindenhol technológiai korlátok közé kényszerülnek az elméletben üde és igéretes folyamatok
pl van egy hőelem hőszivattyú .. motor az nem úgy működik a gyakorlatban ahogy az elméleti max azt lehetővé teszi ... hanem ezen keretek között úgy ahogy technológia engedi és a technológia áltaban képtelen az elméleti lehetőségek határáig elmenni , jóval az előtt megáll, és araszol előre pl nem lehet akármilyen nagy hőterhelésnek kitenni az anyagokat egy gépben akármilyen igéretes hatásfokkal is járna , vagy a hőlelemednél 1m2 re megvan a gyakorlatban elérhető max hőkülönbségre is , meg termelt áramra is
Például a hőelemeknek nyilván van valamiféle hatásfoka, hogy az átfolyó hőből mennyi lesz áram? Hiszen ezek nem affle összedrótozott valamik, hanem nagy felületet beborítók.... Fogalmam sincs- milyenek. Neked van?
Bember A nyilak már kicsit segítettek, de nem értem még a hőszivattyút. Fel kell írni egy energiamérleget.
- Mennyi áram kell a hőszivattyúhoz. - Milyen forrásból mennyit áramot kap - Mennyi áramot lehet a folyamatból elvezetni. - Mennyi hő lép be és honnan hová tart.
Megvallom, most én vagyok úgy, ahogy sokan vannak velem- szeretném megérteni, de nem tudom. Pedig csak itt vázoltam fel egy hasonló trükkös körfolyamatot, csak természetes áramlásra. Tehát alapból nem állok ehhez se ellentétesen.
Bember A hőszivattyú sokféle lehet, legismertebb változata a kompresszoros hűtőciklus "fordítottja. Pontosan mugyanaz, csak így mondják, mert a kondenzátorhőt hasznosítjuk, nem az elpárologtatóét. A séma, amit rajzolsz, sazt jelenti, hogy a kompresszorba áramot vezetsz, energiát. Ha ezt sokáig teszed, a következő alakul ki: - Nagyon meleg lesz legbelül. - Kevésbé meleg, de a környezetnél melegebb lesz a külső gömbben. A külső gömb hőmérséklete pont annyi lesz, hogy az árammal bevezetett hő eltávozhasson a környezetbe. Ha ehhez jól leszigeteled, elégne a kompresszor egy idő után! Vagyis a környezetből nem hőt nyersz, hanem oda leadsz. Pont annyit, amennyit áram formában bevezetsz. Stacioner állapotot feltételezve. De ha az a célod, hogy legbelül legyen a legmelegebb, azt természetesen eléred. De elérheted egy jó cekasszal, és szigeteléssel is, hőszivattyú nélkül.
Tehát rajzold be nyilakkal az áramvezetést, és a hőáramokat is! Akkor jobban látszik!
Nevem Teve. Először is kellene tudni, hogy nincs olyan, hogy semmi. Legalább is a mi univerzumunkban nincs egyetlen olyan pont sem. Mindenütt legalább fény tölti ki. Az pedig nem semmi! (Amúgy "az egység nem minden, a nulla nem semmi")
Másodszor, írtam már ÖNFENTARTÓ ÁRAMLÁSOKRÓL- amelynek tartom a tornádót is. Mert ki magyarázza meg, hogy egy 5-ös erősségű óriás tornádó hosszú ideig képes volt legelni a szárazföld egyetlen szerencsétlen kisvárosa felett? (Bár nem voltam még az USA-ban, de úgy képzelem, az ott is olyasmi, mint itt.)
Én gyakorló, hithű mérnök vagyok, de mindig fennakadok egy a butus levezetésen: Nézze meg már valaki, hol a hiba benne? És addig el nem megyek...!
A természetes felhajtóerő (mondjuk valamely folyadékra): dP=H*d(ró) =H* (gamma)*dt Pa
H= magasság ró kg/m3 sűrűség dt K hőmérséklet különbség
Teljesítménye W=dP*V Pa*m3/s (Watt) ahol V m3/s a természetes áramlású közeg térfogatárama
MÁSFELŐL
W= V* dt*c c= fajhő
Ezek az egyenletek rendezhetők úgy, hogy a felhajtóerő és a melegedés éppen azonosak legyenek.
És akkor kiadódik egy KRITIKUS MAGASSÁG, (Hkrit), ahol ez az áramlás ÖNNFENNTARTÓVÁ válik! Pont anyi teljesítmény keletkezik, mint felhasználódik.
Sajna, de igaz, mert a tornádókban EZ VAN!
A kerengő tömeg megtermeli saját energiáját, úgymond...
Csak ehhez HATÁROLT TÉRBENI ÁRAMLÁS KELL, (mindig az a határolt tér) hogy nyomáskülönbség léphessen fel!
Ezért épít a tornádó maga körül FALAT! vagyis TORNÁDÓTÖLCSÉRT!
A benne lévő relatív vákuumot a centrifugális erő egyensúlyozza ki!
Ha pedig a légkör VASTAGSZIK, nő ennek a lehetősége! NÖVEKSZIK IS! Az USA az-, ahol a szelep először lefúj... De néha már itt is...Láttam már én is- itthon is, pesti gyerek vagyok.
Úgyhogy mosolyoghattok ezen is. Én is mosolygok.
Mert én ezt látom- régóta- KOZMIKUS MÉRETBEN is.
És ha azt mondom, hogy UNIVERZUMUNK határolt terű, azt tekintsétek Újévi jó kivánságomnak... hogy mindig úgy legyen. BUÉK
