Egyre melegebb nyarakkal számolnak amerikai klímakutatók az Egyesült Államok keleti részén. Egy tanulmány szerint a század végére a napi maximumok nyaranként több mint 5 fokkal meghaladhatják az eddigi átlagot, és egyes területeken akár 43 Celsius-fokos csúcshőmérsékletre is lehet számítani.
A klímaváltozást a globális modellek a földi átlagértékekre jelzik előre. A lokális változásokat egy-egy földrészre vagy akár kisebb régiókra már nehezebb meghatározni. Éppen ezért a nemzeti és regionális klímakutatások középpontjában a klímaváltozás területi lebontása, illetve az adott térségben megjelenő tényleges változások meghatározása áll.
Az Amerikai Meteorológiai Társaság egyik folyóiratának áprilisi számában a kontinensnyi ország éghajlatának alakulását elemezték századunk második felére vonatkozóan. A kutatás arra az eredményre vezetett, hogy az USA keleti vidékének jelenlegi 27-29 oC-fokos átlagos nyári maximumai 32-35 oC fokra emelkednek 2080-ra. Rendkívüli nyarakon, mikor az átlagosnál jóval kevesebb a csapadék, az olyan városokban, mint Chicago, Washington vagy Atlanta, 38-43 oC-fokos csúcshőmérsékletekre lehet számítani a század végén.
A fenti következtetésekre az utóbbi 30 év felszíni hőmérséklet- és csapadékadatainak elemzésével jutottak. Az adatok összefüggéseit felhasználva talajállapotot, légköri és óceáni paramétereket tartalmazó időjárás-előrejelző modellt alkalmaztak, melyet a NASA Goddard Űrkutató Intézete által kifejlesztett globális modellel kapcsoltak össze.
A globális modell - amelyet az idei IPCC- (az ENSZ klímaváltozással foglalkozó testülete) jelentések elkészítéséhez is felhasználtak - az üvegházgázok különböző koncentrációi mellett meghatározta a nagytérségű cirkuláció, a ciklonok és anticiklonok jövőbeni változásait. Mivel az időjárás-előrejelző modellek futtatásához különböző mérési adatokra lenne szükség, a jövőbeni állapotok modellezését úgy oldották meg, hogy a mérési adatokat az IPCC jelentéshez is használt globális klímamodell előrejelzett értékeivel helyettesítették.
A módszer legfontosabb előnye, hogy a globális modellek által szolgáltatott átlageredmények helyett a kisebb földrajzi területeken tényleges hőmérsékleti értékek megbecsülésére is alkalmas. Így meg lehet vizsgálni, milyen különbségek adódnak a jövőben a felszíni hőmérsékletekben a nedvesebb és szárazabb nyarak között.
A több évtizedes mérések alapján erős összefüggést találtak a Csendes-óceán nyári félévben mért felszíni vízhőmérséklete és az Egyesült Államok keleti vidékének azonos időszakban regisztrált léghőmérséklete között. Az átlagosnál hidegebb víztömeg esetén ugyanis gyakran épül fel anticiklon az USA keleti felén, ami megakadályozza a frontok betörését, így végső soron száraz időjárást eredményez. A száraz nyarakon pedig a nappali hőmérsékletek magasabbak az átlagosnál.
A globális modellekben a nagy átlagolásoknak köszönhetően nem jelenik meg az óceán vizének hőmérséklete és az extrém hőség közötti összefüggés, következésképpen a szélsőséges értékek jövőbeli alakulása almodellek beépítése nélkül nem modellezhető.
A hőmérsékleti maximumok több mint 5 fokos növekedését egyébként a szén-dioxid évi kétszázalékos növekedése mellett jelezték a modellek. Ez a két százalék akkor áll fenn, ha a kibocsátás korlátozása nem történik meg.
Költözz északra! Finnország, Svédország, uniós államok. Járhatsz nyakig hóban, latyakban. Lefagyhat az orrod, füled. Ha neked ez kell, akkor.... tégy róla. De nekem tökéletesen megfelel a mostani időjárás, sőt a valamivel délebbi méginkább. De gustibus.....-:)
Valami okoska itt írogatta nekem múltkor,hogy ugyanmár semmi gond nincs itt az éghajlattal,hiszen mikor romániában volt a nagy fegyveres összetűzés,akkoris decemberhez képest pulcsis idő volt.Na,attól az okos embertől kérdezem,hogy melyik télen volt eddig olyan,hogy októbertől januárig egy nagy kalap okádék volt az idő?Merthogy eddig 4 hónapból 4 volt elcseszve ezzel a gyökér szargalacsin hőmérséklettel.El lett baszva az éghajlatunk.Nézzetek már körül.Minden nyáron megdől a rekord.Én már nem is akarom ezt a nyarat itt tölteni.Ki kíváncsi arra,hogy 3 hónapig aludni se lehet?MOCSKOS KÁNIKULA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Off Ha megnézed, a legtöbb hozzászólást én tettem ott is!
De ne froclizzuk egymást. Tegnap indítottam egy topikot "A tornádokról" címmel. Szivesen látnálak ott, de sajnos, valahogy törlődött . Arról lett volna szó benne, hogy milyen összetevőkből jöhet egy tornádó, egy ciklon óriási energiája, teljesítménye. Majd egyszer újra elinditom talán.
Van egy másik topik ötletem is. A föld védelme kozmikus katasztrófák ellen. Tele vagyok ötletekkel, tervekkel. Tudom persze-Ti is. Kiváncsi vagyok, van e ilyenekre vevő?
Rosenkrantz Már többször előfordult, hogy magyarázkodnom kellett neked. Megtisztelő a figyelmed irántam. Tényleg, alig érdekel valakit, amit írok, rajtad kivül. Pedig ott van pld, az árapály kérdése, naprendszerünk időbeli változásai. Most a tornádóról szeretnék irni, egy érdekes magassági kritériumról. A hatványösszegek elmélete, az is sok szempontból érdekes. Hogy a fényzárt Univerzumunkrat ne is említsem. Tettél fel már kérdést legalább? Nem emlékszem.
Rosenkrantz Az igaz, hogy sok minden van a neten. Az én kérdésem viszont a fórumnak szólt, és te nem válaszoltál rá. Miért melegszik, miért nem hűl a Föld a gázok miatt? Nem tudod? Akkor a kérdésem helyénvaló volt. Ha tudod, könnyű lett volna megválaszold. Pont azokért, akik most jönnek ide elsőre.
Ha pedig valaminek csak egy oldala van, az nem tudomány, hanem politika. A politika pedig a háború folytatása, csak aljasabb eszközökkel. :-(
Nem lehetne, hogy a politika topikok valamelyikében süssed el ezeket a kétségtelenül originális, de a tudományhoz túl közel nem álló nézeteidet?
Nem válna hátrányodra ha használnád az internetet a téged kínzó problémák (elnyelés, kisugárzás, ...etc) megoldása felőli tájékozódásra. Van pl. a Google. Meg a Wiki. Még az Enc. Brit. is fönn van a neten.
Nem cikizlek, de ez egy nyilvános fórum, sokan olvassák. Hátha van aki innen meríti az első információit. Nem kéne megszivatni.
A gázok sugároznak, elnyelnek, különböző hullámhossz tartományban eltérően. Van pld. ami az ibolyántúli sugárzást képes elnyelni, igen magasan- ezt csökkenti az "ózonlyuk". Így az ibolyántúli sugárzásnak eddig is csak kis része jutott a földre, aminek igen örülünk. Tehát a légkör összetétele, vastagsága, hőmérséklete, sűrűség és koncentráció elosztása számít.
A légkör különböző magasságában ezek különbözőek. Így nem mindegy, hogy milyen magasságban mi változik, mitől és hogyan. Legalább is, így gondolom. Én csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ezekkel a földfelszín hőmérséklete is szabályozható, úgy , hogy egyik pillanatban Gröndlandon, a másikban meg nagy Szaharában legyünk. Ilyen változatokról pedig nem hallok, csak "üvegházról", amit egyébként közepesen ismerek... Ha pedig valaminek csak egy oldala van, az nem tudomány, hanem politika. A politika pedig a háború folytatása, csak aljasabb eszközökkel. :-(
Emellett a háromatomos gázok sugárzása az infra tartományban jó. És persze az elnyelésük is. Így a légkör mindkét irányba sugároz, és elnyeli az érkezőt. Azt kérdezem tehát, ha ezeknek a gázoknak a hőmérséklete nő, nő a sugárzásuk is, vagy nem? Másik kérdésem. Ha a gázok hőmérséklete 3 k-t nő, ami 1 %. Hány %-al nő a lesugárzott hő? kb 4%-al!
Én nem állítok semmit. Csak foglalkoztam szelektiv bevonatokkal, és sejtelmem szerint ez az egész üvegházhatás kicsit bonyolultabb, minthogy ez elnyel, az tükröz. Ha egy kazán tüzterét méretezem, mert csináltam ilyet is, elég bonnyolult összefüggések adódnak. Nehéz rávágni, hogy melyik hullámhossz tartományban melyik közeg hogyan fog viselkedni. Változó összetétel, vastagság és hőmérséklet esetén.
És különösen a legkülső rétegek viselkedése a döntő. A molekulák hőmérséklete, és sebessége. Mert nemcsak hő, hanem anyagegyenleg, kilépés-belépés is van. Amitől a Föld légköri vastagsága, és nyomása is függ.
A kisugárzással az űr felé nem történik semmi? Valahogy nem értem, most visszatartják, vagy kisugározzák?
Az üvegházhatás szelektív folyamat, arról szól, hogy a Napsugárzás eléri a földet, azt felmelegíti, de infraformában távozni nem tud olyan jól.
De mi van, ha el se éri a Földet, és már előbb visszasugárzódik? Akkor meg a Földnek hűlnie kellene... Szégyenlem magam... de kiváncsi is vagyok, még jobban.
Jelenleg 0.038%. Hogy a duplaja mivel jar a klimara nezve tobbek kozott azt kutatjak a klima kutatok, linkeletem a predikciokat lent. Igen a napsugarzas a foldet meleigti, az infra tartomanyban kisagarzodo hot pedig az uveghazgazok verik vissza. Pozitiv visszacsaolasu folyamatok vannak (CO2 novekszik->homerseklet novekszik->vizpara novekszik->homerseklet novekszik stb). Ezek a folyamatok laboratoriumban is reprodukalhatok es pontos modellekkel le vannak irva. Sajnos jelentos negativ visszacsatulasu folyamatrol egyenlore nem tudunk.
Az hogy az elolenyekre milyen hatassal van ez, hat melyikre milyen. Eltek elolenyek akkor is a foldon amikor meg a CO2 szint a mainak tizszerese volt. Az algak el vannak 50% szendioxidban is:) A Hollanidaban elo emberekre viszont mar drasztikusabb hatassal lesz valoszinu majd el kell koltzniuk. Kanadaban meg Sziberiaban lehet hogy orulnek majd egy kis melegedesnek. Florida meg felig megszunik. Ezek igy 100 eves tavlatban.
De szenbol sajnos meg van jo sok, USA-nak meg tobb szaz evre van szentartaleka. Ha azt tenyleg mind betuzeljuk a legkorbe akkor nem duplajara noveljuk a szintet hanem sokszorosoara, akkor a valtozasok meg drasztikusabbak lesznek. Mondjuk en bizakodo vagyok, sok uj alternativ technologa van amik lecsokkenthetik a kibocsajtast ugyanakkor biztosithatjak a szukseges energiat.
Mennyi is a CO2 százalékarány a levegőben? A duplája mivel jár az élőlényekre, a felmelegedésre? Mellesleg, a felmelegedés közvetett, mert a nap nem a levőgőt melegiti, ugyebár?
Szerintem a tudomany modelleket csinal amiknek van valamilyen igazoltsagi szintje.
A modellek josaganak egyik mutatoja a predikcios ero. A klima modellek predikcios erejet multbeli adatokon is lehet tesztelni. A jovobeli joslasnak persze van sok bizonytalan input paremetere, a legfontosabb ilyen pont az emberi tenyezo. Az hogy az emberi tevekenyseg hozzajarul a felmelegedeshez a klimakutatok koreben egy szeles korben elfogadot es alatamasztott dolog ma mar. Nem mondanam hogy teny (mert tudomanyos modellekre ilyet nem szokas mondani)
Abban teljesen egyetertek hogy a teljesen hozza nem erto ujsagirok (tisztelet a kivetelnek) mint mindenbol ebbol is szenzcihajhaszast csinalnak. Es tenyleg a legnagyobb retegekhez ez jut el. Ezert fontos szerintem hogy az ertelmisegi reteg minnel inkabb tisztaban legyen a helyzettel. A wiki persze nem teokeltes de fenyevekkel jobb mint a bulvarsjato ilyen kerdesekben. (Egyebkent egszen addig en is szekptikus voltam a kerdeben amig nem kezdtem tobb informaciot gyujteni a dologrol.)
Az Al Gore fele filemt ajanlom mindenkinek. Ez a tobb oras eloadas sorozat szinten temaba vag:
Háát ez a lökés, kb olyan mint a Föld kibillentése a helyéből/pályályáról egy földrengés vagy vulkánkitörés eredményeként. Aszteroidából is jókora kellene hozzá.
Alkalmazott tudományágakban nem illik hipotéziseket tényként beállitani! Az alapkutatásokban elmegy, mivel velejár a kutatás folyamatával. De ezek az alapkutatási hipotézisek csak reklámcélból vagy szenzációhajhászásként kerülnek a médiába s így a laikus közönség "asztalára"! Ha a tudomány "üzen" a társadalomnak, akkor csak a tényekkel operálhat s nem a feltételezésekkel: "mi lesz ha....". Hanem: 20.. -ben egy aszteroida megközeliti ennyire és ennyire a Földet, y vulkán kitörése ekkorra az intervallumra várható, földrengések előrejelzése, stb. Konkrétumok.
Es ha egy klimakutato becsulettel vegzi a dolgat es sok mas klimakutatoval osszhangban azt talalja hogy a homerseklet emelkedni fog, akkor vajon a felelosseg mit diktal? Elmondjuk ezt a jonepnek? Vagy tartsuk titokban?
A noveny anyagaban levo szen atomok a legkor szendioxidjabol szarmaznak. A fotoszintezis segitsegevel epiti be a szenet a noveny. Amikor elegeted a novenyt a szen visszajut a legkorbe CO2 formajaban. Pont annyi mint amennyit onnet az kivett a novekedes soran. Na jo kicsit kevesebb mert a noveny lelegzese soran is juttat vissza szenet, de a lenyeg hogy minden szen a legkrobol jut be a novenybe es aztan a novenybol vissza a legkorbe. Ha mindig elore megtermeled a novenyt amit elegetsz nem novelheted a legkori CO2-t. A szen igy kering a noveny novekedesenek sebbessegevel amit a napenergia korlatoz. Ezzel szembe ha sokmillio evig gyujtod a szenet a legkorbol aztan hirtelen visszanyomod par ev alatt (amikor mar egesz mas legkori viszonyok vannak) akkor ezzel lokhetsz egy nagyot az egesz rendszeren.
