A "Magyar gyárak a millennium korában" című filmsorozatban is említették, hogy hol milyen munkáslakótelepeket, szociális és egyéb intézményeket építettek a gyárak tulajdonosai.
Aztán bő 40 éven keresztül be akarták dumálni nekünk, hogy ez volt a kizsákmányolás....
ON
Ez is de nagyon OFF
Ha nem a két szememmel, látom akkor nem is hiszem el, ha mondják.
Kb havonta egyszer az asszonnyal nagy bevásárlás a Penny Markt-ban liszt cukor stb. ami kell egy háztartásban. teli a tolokocsi, elöttünk a pénztárnál egy faszi, szintén tolókocsival de hárommal, egymást tologatva előre. Pénztár fizet a végösszeg 100000-en felül. Elő egy köteg étkezési jegy, és avval fizet, én meg nézzek mint nünü a moziban, a pénztáros megszámolja, majd a krepek a végén ÁFa-s számlát kér. Név kérdezz, a faszi válaszol, XY Kft. Magyarán a szociális háló abból adódik, hogy a melosoktól elvan véve a kaja jegy, az ÁfA-s számla pedig, hogy eltudjon számolni az dologról, hogy kifizette a dolgozoknak, illetve ez meg le az adóból. Legelején azt hittem, hogy maszek közértes, de amikor mondta a Kft nevét megrogytam mint a murányi ló.
> Ennyire nem ismerem a trianon utáni területek településeit.
hamár több szó esett Piskiről, Hunyad vármegyében van, Piski-telep néven keresd, Déva és Szászváros között kb. félúton. Nagymagyarország Hunyad vármegye
Félve merem megjegyezni, hogy az Indóház aktuáli számában pont van 1 cikk a 301esekről, amely szerint mindegyik 301es a Keleti ft.hez volt állomásítva, majd román barátaink ennek jelentős részét további felhasználásra magukkal vitték:-)
A félvét azért írtam le mert jómagam is néha kissé pejoratívan szoktam megjegyezni egye esetekben, hogy "mert levolt írva a Zindóházban akkor az már úgy is van?":-)
A "Magyar gyárak a millennium korában" című filmsorozatban is említették, hogy hol milyen munkáslakótelepeket, szociális és egyéb intézményeket építettek a gyárak tulajdonosai.
Aztán bő 40 éven keresztül be akarták dumálni nekünk, hogy ez volt a kizsákmányolás....
A Piski főmühelyt az EEV 1870-ben építette, amelyet 1884-ben szintén átvett a MÁV, amely szintén 1919-után a CFR-hez került
Idézet "A Magyar vasutasság oknyomozó története" című könyvből:
"A keleti vasutak arad-gyulafehérvári vonalán, a vonal középpontján, Déván (Hunyad vm.) akartak műhelyt létesíteni 1868-ban. De az ottani intéző körök, mindent elkövettek, hogy ezt - félve a szociális mozgalmaktól - megakadályozzák. Ez sikerült is nekik, s így minden népesebb helységtől, agy Piski nevű faluban, az állomásépülettel szemben állították fel 1868-ban a műhelyt. 1869 január havától kezdve egy féligmeddig összetákolt helyiségben 20 munkással dolgoztak. A műhely építését 1870-ben felyezték be teljesen és a fokozódó forgalomra tekintettel 1878-ban átépítették. Az első erdélyi vasútat 1884-ben államosították és a műhelyt a M.Á.V. vette kezelésbe. 1896-ban 3 drb. régi gőzkazán helyett 2 drb. Steinmüller-Egyenberger-féle vízcsöveskazánt helyeztek el és a gépészeti berendezéseket is kiegészítették. Mindhogy a piski-i állomás és műhely pusztaságban épült a felügyelő személyzet részére lakásról kellett gondoskodni. Így ott két lakóházat is építettek. A földszinten 4-4 az emeleten 3-3, a padláson 2-2 lakás épült. 1873-75-ben két nagyobb méretű emeletes házat is építettek a hivatalnokok számára, ettől nyugatra két hosszú utcán lassanként, egy-két család befogdására alkalmas kertes házakat építettek. 1899-ben már 100-nál több ház volt készen. A munkások szívesen költöztek bele, mert egy szoba konyháért havi öt forint, 2 szobás lakásért havi 8 frt. bért fizettek. A nőtlenek pedig ha családos munkásnál laktak, 1 frt. 20 krc-ért kaptak száálást.
1873-75-ben zene és dal egyesület, 1891-ben 60 tagú tűzőrség létesűlt. 1899-ben 265 munkás, 40 inas dolgozott. Fedett helyen 12 mozdony, 42 kocsi, nyitott helyen 12 mozdony és 120 kocsi volt tárolható."
Erről volt szó korrában wrn3060 kollega részletesen kifejtette a Soproni fütőház történetét nem olyan rég, sajnos a hozzászólása számát nem tudom, de szerintem 200-on belül van, egy ideig csendes volt ez a topik.
Na most, hogy mondod így el sőt esetleg a Grete adatait is eltudom olvasni. Azért mégis szeretném ezeket nagyobban! Te sem jársz majd rosszul az én adataimmal.
"Jajj nekem:))) A fűtőházas topikban mozdonyozunk, miközben a gőzös topik elcsendesedett...."
Na ebben a tekintetben van igazsága K.novotny-nak, hogy csak jobb lenne ha nem lennének szét darabolva a topikok. De engem érdekelnek a Fűtőházak, a gőzmozdonyok, hát mindkettőt látogatom, az anyában ezen témák mára kihaltak és jobb is így szerintem. (Szerintem) Ettől függetlenül nem idegen a fűtőházaktól a mozdonyok témaköre.
Igen nem csak ez a kettő került vissza az AcsEV-nek motorkocsija is, de még mielött vissza kellett volna adnia, sokat le is selejtezett ez ürügyön, a többi, hogy valójában mi is történt azt sajnos nem tudom. Szerintem náluk is volt valamilyen téren bizonytalanság, mert olyan mozdonyokat selejteztek a 30-as évek közepén, amely úgy nálunk, vagy akár a cseheknél megértr a II.vh. végét, sőr az ötvenes évek elejét.
Gondolom, hogy ezeknek a selejtezéseknek a legfőbb oka az volt, hogy alkatrész utánpotlást nem kaptak, igy egy egy mozdony bányának fellett használva, és aztán egyre több
Kettő mozdony egészen biztosan vissza került a Románoktól!
A Pécska és a Pankota!
A Pankota:
1889. 11.(10?) 05-től 1918.-ig Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Rt. Tulajdona. (4;10?)
1918.-ban a Román vasutakhoz kerül CFR 17 néven. (4)
1927.-ben Visszakerül az ACsEV utódjához a Szegedi-Csanádi Vasút Rt.-hez. (4) A bécsi Nagykövetek tanácsa döntésének megfelelően három éves huzavona után. (10)
A Pécska:
1893. 07. 25-től 1918.-ig Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Rt. Tulajdona. (4)
1918.-ban A Román vasutakhoz kerül CFR 21 néven. (4)
1927.-ben Visszakerül az ACsEV utódjához a Szegedi-Csanádi Vasút Rt.-hez. (4) A bécsi Nagykövetek tanácsa döntésének megfelelően három éves huzavona után. (10)
A mozdonyok további életútja is ismert és selejtezésükig még az ajkai szénbányákat is megjárták.
Egyet értek a gondolatmeneteddel, mely szerint nem véletlen került annyi és olyan mozdony az utódállamokhoz, mint ahogy az történt. Elgondolgodtató, hogy miért pont a Románokhoz került annyi 422-es, vagy 324-es. Mondjuk ennek ellent mond a 301-es sorozat...
Igen, mert sajnos elbirtak jönni egész Pestig és vittek mindent ami a kezükbe került, ezért jutott a 301-ből is belőlük nekik, amely közismerten nem erdélyi fütőházakhoz voltak állomásítva.
Talán az I vh. okán okult Magyarország amikor a II vh. során menekítették nyugatra a járműparkot, ellentétben az elhiresztelt szöveggel, hogy a fasiszták hurcolták el őket.
Az I vh. után semmi mozdonyt nem kaptunk vissza, sőt a békediktátum további mozdonyok átadását írta elő, nyugatra hurcolásnál pedig volt egy sanszunk