> Ennyire nem ismerem a trianon utáni területek településeit.
hamár több szó esett Piskiről, Hunyad vármegyében van, Piski-telep néven keresd, Déva és Szászváros között kb. félúton. Nagymagyarország Hunyad vármegye
Félve merem megjegyezni, hogy az Indóház aktuáli számában pont van 1 cikk a 301esekről, amely szerint mindegyik 301es a Keleti ft.hez volt állomásítva, majd román barátaink ennek jelentős részét további felhasználásra magukkal vitték:-)
A félvét azért írtam le mert jómagam is néha kissé pejoratívan szoktam megjegyezni egye esetekben, hogy "mert levolt írva a Zindóházban akkor az már úgy is van?":-)
A "Magyar gyárak a millennium korában" című filmsorozatban is említették, hogy hol milyen munkáslakótelepeket, szociális és egyéb intézményeket építettek a gyárak tulajdonosai.
Aztán bő 40 éven keresztül be akarták dumálni nekünk, hogy ez volt a kizsákmányolás....
A Piski főmühelyt az EEV 1870-ben építette, amelyet 1884-ben szintén átvett a MÁV, amely szintén 1919-után a CFR-hez került
Idézet "A Magyar vasutasság oknyomozó története" című könyvből:
"A keleti vasutak arad-gyulafehérvári vonalán, a vonal középpontján, Déván (Hunyad vm.) akartak műhelyt létesíteni 1868-ban. De az ottani intéző körök, mindent elkövettek, hogy ezt - félve a szociális mozgalmaktól - megakadályozzák. Ez sikerült is nekik, s így minden népesebb helységtől, agy Piski nevű faluban, az állomásépülettel szemben állították fel 1868-ban a műhelyt. 1869 január havától kezdve egy féligmeddig összetákolt helyiségben 20 munkással dolgoztak. A műhely építését 1870-ben felyezték be teljesen és a fokozódó forgalomra tekintettel 1878-ban átépítették. Az első erdélyi vasútat 1884-ben államosították és a műhelyt a M.Á.V. vette kezelésbe. 1896-ban 3 drb. régi gőzkazán helyett 2 drb. Steinmüller-Egyenberger-féle vízcsöveskazánt helyeztek el és a gépészeti berendezéseket is kiegészítették. Mindhogy a piski-i állomás és műhely pusztaságban épült a felügyelő személyzet részére lakásról kellett gondoskodni. Így ott két lakóházat is építettek. A földszinten 4-4 az emeleten 3-3, a padláson 2-2 lakás épült. 1873-75-ben két nagyobb méretű emeletes házat is építettek a hivatalnokok számára, ettől nyugatra két hosszú utcán lassanként, egy-két család befogdására alkalmas kertes házakat építettek. 1899-ben már 100-nál több ház volt készen. A munkások szívesen költöztek bele, mert egy szoba konyháért havi öt forint, 2 szobás lakásért havi 8 frt. bért fizettek. A nőtlenek pedig ha családos munkásnál laktak, 1 frt. 20 krc-ért kaptak száálást.
1873-75-ben zene és dal egyesület, 1891-ben 60 tagú tűzőrség létesűlt. 1899-ben 265 munkás, 40 inas dolgozott. Fedett helyen 12 mozdony, 42 kocsi, nyitott helyen 12 mozdony és 120 kocsi volt tárolható."
Erről volt szó korrában wrn3060 kollega részletesen kifejtette a Soproni fütőház történetét nem olyan rég, sajnos a hozzászólása számát nem tudom, de szerintem 200-on belül van, egy ideig csendes volt ez a topik.
Na most, hogy mondod így el sőt esetleg a Grete adatait is eltudom olvasni. Azért mégis szeretném ezeket nagyobban! Te sem jársz majd rosszul az én adataimmal.
"Jajj nekem:))) A fűtőházas topikban mozdonyozunk, miközben a gőzös topik elcsendesedett...."
Na ebben a tekintetben van igazsága K.novotny-nak, hogy csak jobb lenne ha nem lennének szét darabolva a topikok. De engem érdekelnek a Fűtőházak, a gőzmozdonyok, hát mindkettőt látogatom, az anyában ezen témák mára kihaltak és jobb is így szerintem. (Szerintem) Ettől függetlenül nem idegen a fűtőházaktól a mozdonyok témaköre.
Igen nem csak ez a kettő került vissza az AcsEV-nek motorkocsija is, de még mielött vissza kellett volna adnia, sokat le is selejtezett ez ürügyön, a többi, hogy valójában mi is történt azt sajnos nem tudom. Szerintem náluk is volt valamilyen téren bizonytalanság, mert olyan mozdonyokat selejteztek a 30-as évek közepén, amely úgy nálunk, vagy akár a cseheknél megértr a II.vh. végét, sőr az ötvenes évek elejét.
Gondolom, hogy ezeknek a selejtezéseknek a legfőbb oka az volt, hogy alkatrész utánpotlást nem kaptak, igy egy egy mozdony bányának fellett használva, és aztán egyre több
Kettő mozdony egészen biztosan vissza került a Románoktól!
A Pécska és a Pankota!
A Pankota:
1889. 11.(10?) 05-től 1918.-ig Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Rt. Tulajdona. (4;10?)
1918.-ban a Román vasutakhoz kerül CFR 17 néven. (4)
1927.-ben Visszakerül az ACsEV utódjához a Szegedi-Csanádi Vasút Rt.-hez. (4) A bécsi Nagykövetek tanácsa döntésének megfelelően három éves huzavona után. (10)
A Pécska:
1893. 07. 25-től 1918.-ig Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Rt. Tulajdona. (4)
1918.-ban A Román vasutakhoz kerül CFR 21 néven. (4)
1927.-ben Visszakerül az ACsEV utódjához a Szegedi-Csanádi Vasút Rt.-hez. (4) A bécsi Nagykövetek tanácsa döntésének megfelelően három éves huzavona után. (10)
A mozdonyok további életútja is ismert és selejtezésükig még az ajkai szénbányákat is megjárták.
Egyet értek a gondolatmeneteddel, mely szerint nem véletlen került annyi és olyan mozdony az utódállamokhoz, mint ahogy az történt. Elgondolgodtató, hogy miért pont a Románokhoz került annyi 422-es, vagy 324-es. Mondjuk ennek ellent mond a 301-es sorozat...
Igen, mert sajnos elbirtak jönni egész Pestig és vittek mindent ami a kezükbe került, ezért jutott a 301-ből is belőlük nekik, amely közismerten nem erdélyi fütőházakhoz voltak állomásítva.
Talán az I vh. okán okult Magyarország amikor a II vh. során menekítették nyugatra a járműparkot, ellentétben az elhiresztelt szöveggel, hogy a fasiszták hurcolták el őket.
Az I vh. után semmi mozdonyt nem kaptunk vissza, sőt a békediktátum további mozdonyok átadását írta elő, nyugatra hurcolásnál pedig volt egy sanszunk
Nagyon elcsodálkoztam hozzászólásodon, azt azért elvártam volna Tőled hogy mielőtt elkezded keresni Piskit az 1932-es Almanachban, ezért veszed a fáradtságot, és felütsz egy korabeli térképet és megnézed, hogy hol is található Piski:)))"
Ezt megtudtam a topikon, minke nyitottam volna ki térképet? :-))))))
Megaztán 1932-es almanachom van! 1919 előtti térképem (restellem) nincs, gyanítom a mostani világatlaszban meg nem szerepel így, hogy Piski! De csak gondolom, meg aztán kellőképpen lusta is voltam térképészkedni inkább a kedvenc almanachomat lapozgattam...............
1916-ból nincs gépállomásításom... legalább is erdélyi...
Egyet értek a gondolatmeneteddel, mely szerint nem véletlen került annyi és olyan mozdony az utódállamokhoz, mint ahogy az történt. Elgondolgodtató, hogy miért pont a Románokhoz került annyi 422-es, vagy 324-es. Mondjuk ennek ellent mond a 301-es sorozat...
Névsor azt már ismerünk, de sajnos még esetleges pályaszámokat nem.:-))))
Megjegyezni kivánnám, hogy szerintem ezért került az I.vh alatt, illetve utána a rengeteg 324-es sorozat a Románokhoz (természetesen a többi sorozatokat is tudom), de lényegében az akkori erdély területén kb. összeségében 300 db. 324-es gép állomásozott a különböző fütőházaknál, Nagyváradtól-Brassóig bezárólag.Na meg a többit hazánk már megszállt területéről vitték, köztük 2 db. 324-est a gyárból.
Nagyon elcsodálkoztam hozzászólásodon, azt azért elvártam volna Tőled hogy mielőtt elkezded keresni Piskit az 1932-es Almanachban, ezért veszed a fáradtságot, és felütsz egy korabeli térképet és megnézed, hogy hol is található Piski:)))
k.novotny kolléga!
Tökéletesen egyet értek veled abban, amit Piskivel kapcsolatban leírtál! Ami a fűtőház fejlődését illeti, egy két részlet a múltból:
Mint a képen is láthatjátok (amely állítólag 1870-ben készült) egy három vágányos fűtőház a kiinduló alapunk. Aránylag rövid időn belül, 1884-ben a MÁV átveszi. Egy 1891-es kimutatás szerint önálló fűtőházként üzemel, melynek alárendeltjeként tartják számon Petrozsényt és Vajda-Hunyadot. Már 1894-ben megjelennek az első gyorsvonati I.d mozdonyok az állagában. 1901-ben a 6 db gyorsvonati mozdonyain kívül jelentős tehervonati mozdonya van, csak a III.e osztályból (326. sor) 38 db!!! 1902-ben megérkeznek az első IV.d osztályú (422. sor) mallet mozdonyok, majd évről évre az öreg magánvasúti eredetű mozdonyait elkezdik lecserélni III.e és IV.d osztályokra. A korábban említett 1909-es lista szerint mozdonyainak száma elérte a 75 darabot. Egy 1911-es kimutatás szerint, amely a fűtőházak trakcióját ismerteti, mozdonyaik:
- Arad-Piski-Tövis között gyors és személyvonatokat,
- Arad-Piski-Tövis között gyorsteher és tehervonatokat,
- Piski-Petrozsény között 326-osokkal személy-, vegyes és teher vonatokat,
- Piski-Petrozsény között 422-esekkel nehéz tehervonatokat,
- Piski-Vajdahunyad között az összes vonatot továbbították...
Az 1916-os utazói névsort már mutattam...
Ezek után szerintem nem egy utolsó fűtőház volt a nagy világban, henem egy a nagy NEVEK között. Ha figyelembe veszük, hogy pl. Celldömölk ekkor "mindössze" 34 paripával rendelkezett, és az mekkora fűtőház telepet igényelt, akkor nem nehéz elképzelni Piskit a 75 mozdonyával... És akkor jött 1919...
Végül azt szeretném még mondani, hogy többek között ilyenkor jönnek jól az olyan vasútbarátok, mint Józsqa, mert sem én, sem Te, sem a harmadik nem járt pl. Piskin, és egy-egy fotó milyen jól jönne...
Valóban: Józsqa hol vagy? Ugye van fotód Piskiről???!!!
Igaz, hogy én másképp néztem, és máshogy viszonyítottam az
Első Erdélyi Vasút:
Arad, Gyorok, Piski, Petrozsény. fütőházaihoz mint vasutTOM barátunk;
1884-ben amikor a MÁV átvette a vasúttársaságot, összesen a társaságnak 44 mozdonya volt, (feltételezem, hogy a négy fütőháznak) egységesen el lettek osztva az emlitett mozdonyok, habár a Gyoroki fütőház szerintem az Arad-Hegyalja Vasút kezelésében lehetett. (ebben nem vagyok biztos). Ha ezt a mozdony mennyiséget becsületesen elosztjuk a fütőházak számával, akkor a négy fütőház esetében 11 db jön ki. Természetesen eltérések lehetségesek, hiszen a Petrozsényi fütőház már határszéli volt, és ezáltal csak Piski felé, illetve a határig tudott közlekedni, ezért gondolom, hogy kevesebb mozdonnyal rendelkezett, mint esetleg Piski, vagy Arad
Természetesen az emlitett négy fütőház 1919-után a CFR birtokába került, igy több információ csak ottani kutatásokból lelhető fel.
A Piski főmühelyt az EEV 1870-ben építette, amelyet 1884-ben szintén átvett a MÁV, amely szintén 1919-után a CFR-hez került
Tehát 1884-ig ily téren ismertek ezek a dolgok, a kérdés inkább az, hogy 1884-1919 között a MÁV mennyíre fejlesztette fel a kérdéses fütőházat.
