Olyan képe(ke)t keresek, ahol egy csuklós rendszerű fordítókorong lemezcsuklója, a végén lévő futókerekek és felfüggesztése, illetve a királycsap alsó (láthatÓ része jól látható.
Tulajdonképpen bármilyen kép jól jönne, ami egy MÁV-os fordítókorong (pl. Füsti, Miskolc, Székesfehérvár, Szeged, ...) valamilyen részletét ábrázolja.
Kösz a celli fűtőházi panorámaképet, elmentettem a gépemre, egy kicsit majd kinagyítom A4-es méretűre, hogy legalább Celldömölkön is maradjon valami a Vulkán fürdőn kívül.
S tudod mi volt a legnagyobb vicc a rövid forditok esetében:
Amikor a mozdonyok illetve a szerkocsi elsö ill. utolso tengelyeit egy szellemes szerkezettel megemelték, hogy egy 20-nél nagyobb tengelytávolságu mozdonyt is meg lehessen forditani a 20 m-es korongon.
Tölünk keletebbre ez elmés szerkezet neve "lánc" volt, amit beakasztottak a kerék küllöjébe, majd mentek a mozdonnyal egy darabot. A lánc igy feltekeredett és felmelte a kereket - most már csak egy rudat kellett jo idöben és helyre bedugni, hogy igy az ott maradjon a fordulás idejére.
Néhány amerikai meg német mozdonyban gözemelök voltak ugyanerre a célra beépitve.(Gyakorlatilag egy dugattyu - hasonloan a mai hidraulikus emelökhöz).
Ez föleg akkor volt divatban amikor hirtelen megjelentek a hosszu mozdonyok amikhez még nem volt korong.
Köszi, az egyik telefonszámon megadták a helyes számot: 06-1-5141133, ahol egy kedves diszpécser jelentkezett, aki le is mérte volna a téglát, de sajnos már sötét van... majd holnap.
..... Nem is tudom, hogy Magyarországon volt-e ilyen egyáltalán?
Nemcsak volt, talán van is.
Ezen a topikon 387-ben látszik, hogy a Zeg.-i fordítókorong 1950-ben még kicsi, volt, ezért keresztezés is volt. 1972-ben már nem.
431-ben látszik, hogy Cegléden 1980 táján még volt, lehet, hogy ez máig így maradt.
786-ban én úgy látom, hogy Békéscsabán éppen elfogynak a sínek, mintegy szívcsúcsban érnek össze, nem fér el két sínszál egymás mellett. (De lehet, hogy nem jól látom...)
Valószínűleg igen, mert a miskolci fordítókorong (a mostani épülettel) 1917 táján 15 m-es volt, ami viszont magával vonja azt a tényt, hogy akkor bizony keresztezték egymás a sínek.
Igen, azt sejtettem, hogy konkrétan ebben az esetben nem keresztezték egymást a fűtőházi vágányok. Különösen a mostani koronggal, mert ha a korongot megnagyobbítják, akkor egy esetleges ilyen szituáció éppen megszűnik. Nem is tudom, hogy Magyarországon volt-e ilyen egyáltalán?
Igazad van, lehetséges (a gőzmodonyok topikban részletesebben is ki lett fejtve egy dokumentumban), de arra gondoltam, hogy a miskolci fűtőháznál nem keresztezik egymást, tehát ha a miskolci fűtőházat rajzolom a mostani koronggal, akkor nem lehet, hogy a rajzon keresztezzék egymást (merthogy a valóságban sem keresztezik).
Közben a másik topikban felajánlotta valaki, hogy ma megméreti a korongot... még nincs info...
Üdv! Segítséget kérnék: a romhányi fűtőházról keresek fotókat. Nyáron anno körülötte töltöttem a gyermekkoromat még a gőzmozdonyok idején, de már fakulnak az emlékek...:((( Köszi: Feri
A sinpárok (pl. 1 és 2 állás) még a fordító előtt keresztezik egymást (a rajzon a piros körök)!!!
Ami ugyebár nem lehetséges.
De lehetséges! Nem tudom, hogy konkrétan itt volt-e ilyen, de a valóságban előfordult ez a szituáció. Ilyenkor tkp. egy kitérő ill. kereszteződés szívdarabját (a szakemberek majd kijavítanak) építették be közvetlenül a korong pereme elé. Majd keresek fotót valami újságban, beszkennelem és felteszem ide (hacsak valaki nem előz meg).
A Budapest anno topicban találtam ezt a képet. A műszaki kocsihivatal előtt (a csömöriben saccra a CsIV-VIII vg-oknál) áll egy cserény. Mi lehetett ott?
A.Balu rajzai, helyszíni fényképei és mérései alapján megszerkesztettem a miskolci fűtőház alaprajzát (csak a régi 11 állást). Minden ellenőrzőméret pontosan kijött, amit A.Balu számolt.
Viszont van egy nagy-nagy gond. Először megkerestem a fordítókorong középpontját (szerintem ahol az állások képzeletbeli falai összefutnak...), majd berajzoltam a 21 m-es fordítókorongot (a rajzon a kisebb kör). Utána berajzoltam az állások sineit, és itt kezdődött az első probléma.
A sinpárok (pl. 1 és 2 állás) még a fordító előtt keresztezik egymást (a rajzon a piros körök)!!!
Ami ugyebár nem lehetséges.
Ha berajzolok egy 26 m-es kört (a rajzon a nagyobb kör), az jó, az előtt még nem kereszteződnek.
A.Balu azt mondta, hogy a sinek azért keresztezik egymást, mert én az állásokat 7,5 fokonként csináltam, a valóságban pedig nem az. Ezt nem értem, mert a méretek is azt adják ki.
Én úgy tudom a valóságban tényleg 7,5 fokosak.
Vagy Miskolcon tényleg 26 m-es korong van?
Vagy a 21 m-es korong nem is 21 m-es, hanem egy kicsit agyobb?
Sziasztok! Valaki tudna betenni képet a Győri villanyszínről illetve annak oldaláról vagy, olyan képet ahol kétállású fűtőház van ahova villanymozodnyok szoktak állni? Előre is köszönöm. Üdv.
Annyit még sikerült megtudnom a miskolci fűtőházról, hogy a Vasúthistória egyik kiadása pont a miskolci fűtőház történetével foglalkozik ('a miskolci fűtőház története'). Nincs meg valakinek ez? Egyáltalán hol lehet a Vasúthistúria című kiadványhoz hozzáférni?
Balu képei nagyon jók, hozzá jön még az is, hogy megigérte lemér a héten egy téglát Miskolcon ;-)