Keresés

De bizony, A két Lotti van ott... Meg Emil és a detektívek. Megnézhető a weboldalon.

Én igazán a négy Harry Potteren csodálkozom, azok valahogy nem (sem) valók a többi közé.

Cecilke, ha egy regény fordítása valamely hó 15-én készül el, akkor ugyanazon hó 22-én még nem érdemes a könyvesboltokban keresni.
 
Vigasztalásul és kedvcsinálónak megmutatom a regény utolsó bekezdéseit.

"A Bridgnorthi, Shifnali és Albrightoni Figyelőből (amely magában foglalja a     Gabonatermesztők Értesítőjét és a Lábasjószágügyi Tudósításokat is)

Az emberre nagyon is rávall, hogy mikor hagy fel a prózával – nyomós okra van szükség, persze, hogy átváltsunk a rímes versre. Az olvasó belátja szintén, ha ő is úgy gondolja, mint én, hát nem kövez meg engemet, mikor a rímek csengenek, és együtt ámuldozunk, mert Blandings Cs.nője újra nyert!

Sok szakember jósolta meg, hogy esélyei nincsenek, az ő ideje már lejárt, s a korona új fejre várt. A feladattal szembesítvén sertésfeletti teljesítmény, hogy papírforma ellenében győzni tudott. Ki hitte? Én nem. Matchingham ura bízva bízott, hogy ő hizlalt hízottabb hízót, s hogy – bár a Császárnő is dundi –, elmúlt már a gloria mundi, e nagyon merő hús arra sem méltó, hogy No. 2. legyen.

Hajlottunk ilyen nézetekre, jósolva sötét végzetet, de a jó sertés, ha tápja pépes, harmadszor is, lám, győzni képes: három szakértő mintagazda Blandings jelöltjét megszavazta! A bizottság mindhárom tagja a sertésszakma nagy alakja: Brice ezredes s még két nagy úr: Price őrnagy és Sir Harvey Moore. Szavazatát e három gazda Lord Emsworth neveltjére adta.

Okot ád további reményre a Győztes sajtóközleménye. „Kérkedni – úgymond – gyűlölök, de büszke vagyok szerfölött! Ellenfelem is nagy darab, mögöttem mégis elmarad; így tisztességes versenyen a díjat csak én nyerhetem.”

Súlyos, prófétalelkü szók – gondoljátok meg, olvasók!"

Köszönöm szépen :) Alkalomadtán részletesen végigolvasom az eddigieket, azt már most látom, az Öröm az ürömben-t muszáj megszereznem!

Szia, SummerLightning, érezd magad jóljöttnek!

Szia mindenki!

Jó, hogy megtaláltam ezt a fórumot, és felfigyeltem a nagy könyves szavazásra. Éljen Psmith. És Wodehouse. És a Nyári zivatar... asszem hazaértem :)

Kedves W. Viki, ezen a ponton helyénvalónak tartom visszautalni a 714. sz. hozzászólásomra, amelyre felcsigázott kíváncsisággal, reménykedve várom a választ.

Disznó és fergeteges, akkor az csak a Nyári zivatar lehet, sokáig nekem is az volt a kedvencem. Most talán a kapásból a Hübele sámuelt a Tüzes vizet, a Kirabol a komornyikomot, a Folytassa Jeeveset és talán az Életművészt mondanám kedvencnek... alig párat:)

Mr. Emsworth, remélem apró dícséretem jól esett Önnek:)

Kedves W.Viki, engem a "Freddy bácsi elintézi" eredeti címe, a magyar kiadás éve, a kiadó és a fordító neve érdekelne . Az, hogy rettentő nagyokat lehet nevetni rajta, Wodehouse esetében megszokottnak mondható jelenség, ezért is szeretjük.

Nini, "Freddy bácsi elintézi" — egy Wodehouse-mű, amelyet nem ismerek. Kedves Viki, mondanál róla többet is, azon túl, hogy felülmúlhatatlan?

Végre sorra került az Öröm az ürömben, és már az első oldal után sikerült felnyerítenem, amikor egy "fhancia" pincér angolul próbál beszélni, mely Révbíró mester fordításában, így hangzik: -Tintá, tollö, papié, borithéque... meg egy d'Arabe itatoche.

na az utolsónál már feküdtem:)))

Én is a Forduljon Psmithez re szavazok, nagyon jó

és ez volt az első amit a mestertöl olvastam.

Fielding Mellish kérdéseire: igen, Harry Potternek hívják a rendőrt — különben álmomban sem jutott volna eszembe így elnevezni. A despota—disputa az eredetiben dishpot volt, ha jól emlékszem (de azt hiszem, jól emlékszem). A csarnokit azért tettem hozzá, hogy feltűnőbb legyen a vicc, át ne csússzon fölötte az olvasó szeme.