Keresés

Részletes keresés

erbe Creative Commons License 2003.10.02 0 0 163
Első Polgár!
1. nem kedvelem a Greenpeace-t, de természet és környezetvédőnek tartom magam
2. igenis komolyan veszem a CO2 csökkentést, amit tudok, önerőből megteszek érte
3. pártolom az atomerőműveket és a megújuló energiaforrásokat
4. utálom a szénerőműveket, a parlagfüvet és a szemetelőket
de többet megtudsz a véleményemről, ha elolvasod hozzászólásaimat az "Alternatív energia" és "Az atomerőművek miért nem..." topicokban.
Előzmény: Első Polgár (162)
Első Polgár Creative Commons License 2003.10.02 0 0 162
kackac
a hiszterikus hangulatkeltes jol megy, erv 0, nem vagy veletlenul Greenpeace aktivista? :)

ennyit a tornadoveszelyrol

a balaton kiszaradasarol meg annyit, hogy raurin mar tobbszor beirta, hogy 1867-ben a velencei to kiszaradt, meg linket is tett hozza.

de ami fontosabb: a kyotoi bohockodas nem fogja megallitani CO2 koncentracio novekedeset, ha mindenki holnap ratifikalja akkor sem.
a CO2 novekedeset csak 2 felekeppen lehet megallitani:
1. globalis atomhaboru
2. globalis atteres az atomeromuvekre

mas megoldast nem latok, de a fentiek sem megoldasok, az 1-es nekem nem tetszik a 2-es meg a kornyezetvedoknek.

marad a fejlett orszagok szenhidrogen, a fejlodo orszaga szenalapu energiagazdalkodasa
kyoto ide vagy oda a CO2 koncentracio par evtizeden belul el fogja erni a 600 ppm-et
hisztizes helyett inkabb neki kene latni normalisan foglalkozni az esetleges felmelegedessel, es felkeszulni ra, mert ha jon, azt elkerulni nem fogjuk tudni, plane nem huhogassal.

Előzmény: erbe (158)
Törölt nick Creative Commons License 2003.10.02 0 0 161
Off. A mai Index hirekben szerepel, hogy bizonyos kaliforniai kutatócsoport adatai alapján a vörös húsok és a tejtermékek (!!!!) fogyasztása rákot okozhat! Vajon kinek dolgoznak a fiúk? De ez újabb példa a prostiualizálódásra. Ha kitámadod őket, akkor bezzeg arra hivatkoznak, hogy a média félremagyarázta mondanivalójukat. Igaz is, a szakmai tolvajnyelvet a laikus úgysem érti, az újságban viszont közérthetően az áll: A vörös húsok és a tejtermékek rákot okoznak, XY amerikai kutatók szerint. Muszály elhinni!
Előzmény: Törölt nick (159)
jee_c Creative Commons License 2003.10.02 0 0 160
:-)
Előzmény: erbe (158)
Törölt nick Creative Commons License 2003.10.01 0 0 159
Érdekes. De várható volt. Ha a tudományt a politika szekértolójává degradálják akkor hiteltelenné vállik. A politikat viszont gazdasági érdekek motiválják és rajta keresztül finanszirozzák a tudományt is. A kör bezárult!
A meteorológia esetében a tudomány még csak nagyon rövid távú prognózisokra képes. A statisztikai adatokból csak bizonyos tendenciákat lehet feltételezni, minden biztonság nélkül. Igy például azt sem lehet kihámozni, hogy folytatódik e a kb. tizezeréves felmelegedési időszak (ami ráadásul nem is volt folyamatos) vagy újra egy hidegebb periódusnak nézünk elébe. S ahol ennyi a bizonytalansági tényező az imposztoroknak tág a működési sávja és lehetősége.
Előzmény: jee_c (157)
erbe Creative Commons License 2003.10.01 0 0 158
Majd mikor a Balaton sivatag porában gázolsz, hiába kiabálsz nekem vízért, mert engem meg elvitt a tornádó!
Előzmény: Első Polgár (155)
jee_c Creative Commons License 2003.10.01 0 0 157
jee_c Creative Commons License 2003.10.01 0 0 156
Lehet, hogy számukra nem olyan izzadtságszagúak..

Konkrétan engem pl. az is érdekelne (és a magyar gazdákat, mezögazdaságot is), hogy milyen hatással lesz ez hazánk éghajlatára, különös tekintettel a csapadékmennyiségre, annak eloszlására, viharok számára, áradások valószinüségére és mértékére.
Szóval én örülök neki, ha (pl.) az oroszoknak ez jó, de ne kezdjen el viccelödni ezen, ha nekünk egyértelmü nagy hátrányokat okoz, vagy már okozott is. Ez nem egy elvont ködös elképzelés, hanem kézzelfogható, anyagias valóság, amit a pénztárcádon, saját börödön érezhetsz.

Előzmény: Első Polgár (155)
Első Polgár Creative Commons License 2003.10.01 0 0 155
azert eleg izzadsagszaguak ezek a kanadai meg norveg ervek.
a -30 fokos leningradi meg moszkvai telben marhara nem erdekli az embereket a kanadai jegesmedvek sanyaru helyzete. A kanadai rovarallomany felszaporodasa es az erdoteruletek leegese pedig elegge ellentmondasos dolog. most akkor sok a nedvesseg vagy keves?
az meg kulonoson nevetseges, hogy a permafrost felolvadas milyen veszelyekkel jar. hiszen vegre kiolvadnanak a sziberiai folyok jegdugoi az oroszok oriasi teruleteket nyernenek nyugat sziberiai mocsaraktol.
a jeges tengeri kontinentalis talapzat alatti koolaj keszletekrol meg meg nem is beszeltunk. az oroszok kezdenek rajonni, hogy mi nekik a jo.

telleg jo lenne mar, ha az emberek a mar mar kotelezo siramok nelkul kezdenenk el foglalkozni a temaval.

en legeloszor is javasolnam oroszorszag es gronland mihamarabbi felvetelet az EUba es a NATOba

Előzmény: jee_c (151)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.30 0 0 154
Igy igaz! De kiegészithetem még azzal is, hogy éppen Norvégia és Japán nem irta alá a bálnavadászatra érvényes kvótákat. S szintén az északi - s nem szegény államok - védik vehemensen prémvadászaik érdekeit. Ilyenkor memóriakiesésben szenvedőknek látszódnak a nagy környezetvédők.
S persze elitélik pl. az erdőpusztitást, stb. stb. más országok viszonylatában. Hiába na, a kettős mérce itt is funkcionál.
Előzmény: jee_c (153)
jee_c Creative Commons License 2003.09.30 0 0 153
Ennél még rosszabb a helyzet, ugyanis nem egy országra vetített gazdasági érdekek döntenek, hanem az éppen hatalmasabb, nagyobb befolyással bíró lobbyk azok, amelyek meghatározhatják egy ország viszonyulását a kérdéshez. Ugyanakkor észre kell venni, hogy az említett vitában, Putyin poénjában leginkább északi, fejlett államok vettek részt, tehát a fejlettségi szint miatti vélemény és érdekkülönbség nem torzította el annyira a helyzetet.

Van az úgy, hogy egy politikus, egy érdekcsoport túlságosan rövidlátó, hogy belássa azt, hogy a rövid távon nagyobb haszon hosszabb távon nagy veszteséggé válhat egy döntés, politika eredményképpen.

Előzmény: Törölt nick (152)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.30 0 0 152
Ne legyünk naivak. Washington nem azért utasitja el, mások meg nem azért támogatják a kiotói egyezményt, mert annyira ellenségesen illetve jóindulatuan viszonyúlnának a környezetvédelemhez, az emberiség érdekeihez. Egyszerüen a gazdasági érdekek számitanak (atomenergia vagy olaj, szélerőmüvek, hő-vagy vizierőmüvek). Látható ez az északi államok képviselőinek hozzászólásaiból is. Itt az állami egoizmusok dominálnak. "Tojnak arra", hogy a déli országoknak mi lenne a jobb és ez forditva is érvényes. Számomra akár nevetséges is lehetne huzakodásuk, ha nem tudnám, hogy mi húzódik mögötte.
Előzmény: jee_c (151)
jee_c Creative Commons License 2003.09.30 0 0 151
Nem értékelték Putyin viccelődését

Jeges fogadtatásra talált a nemzetközi klímakonferencián az orosz elnök tréfálkozása a légkör fölmelegedéséről.
2003.09.30 12:59 MTI

Főként a skandináv államok és Kanada képviselőinek az arca komorult el, amikor Vlagyimir Putyin hétfőn, a konferencia szónoki emelvényén állva, eltérve az írott szövegtől, kijelentette: Oroszországnak nem tenne rosszat, ha 2-3 fokkal emelkedne a légkör hőmérséklete; akkor ugyanis az orosz embereknek kevesebbet kellene költeniük szőrmebundákra és egyéb meleg holmikra.

"A légkör melegedése a legsúlyosabb és legnagyobb környezeti fenyegetés - jelentette ki Boerge Brende norvég küldött. - Hazámban ez még szélsőségesebb időjárási viszonyokat eredményezhet, végső esetben gyengítheti a Golf-áramlat hatását."

Kanadai kollégája szerint a klímaváltozás következtében elolvadhat az észak-amerikai ország tekintélyes részét borító jégréteg. Az utóbbi években tapasztalt időjárás Kanada sarkvidéki területein olyan jelenségeket eredményezett, amelyre még a legidősebb helyi lakosok sem emlékeznek - mondta David Anderson.

Szavai szerint a fölmelegedés nyomán elszaporodtak a rovarok Kanadában, egyúttal pedig hatalmas erdőtüzek pusztítottak az országban. A lángok martalékává vált erdők összterülete akkora, mint fél Franciaország. "Ha az örök fagy birodalmában fölenged a talaj, akkor Oroszország jelentős része lakhatatlanná válik" - idézte a kanadai tudóst a Reuters.

Előzmény: jee_c (150)
jee_c Creative Commons License 2003.09.30 0 0 150
Megkezdődött a harmadik klímaváltozási konferencia

szeptember 30. 11:00
[BBC]

Moszkvában egyhetes nemzetközi konferencia nyílt meg az éghajlat-változásról. A vendéglátó Oroszországtól azt remélte a világ, hogy ratifikálni fogja a Föld felmelegedését állítólag előmozdító melegházi gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyvet. Ezt a reményt Putyin elnök már hétfőn eloszlatta.

A nemzetközi értekezletek sok évre előre meghatározott sorrendje Oroszországnak adta az e heti konferencia megrendezését. Az Egyesült Államok mellett Oroszországon múlik a kiotói jegyzőkönyv sorsa. Miután Washington támogatására egyelőre számítani nem lehet, csak az orosz ratifikációval érhetné el a megegyezés az életbelépéséhez szükséges nemzetközi arányszámot, amellyel a nemzetközi jog tételes szabályává válnék.

A kiotói jegyzőkönyv elfogadja a szakemberek jelentős részének véleményét, amely szerint a szén és a földgáz égetéséből származó gázok emelik a Föld hőmérsékletét.

Washington egyszerűen megtagadta az egyezményt, mondván, hogy az jogosulatlan kivételezéseket biztosít a fejlődő országoknak és az amerikai gazdaságnak túl sokba kerülne.

Kiváncsi vagyok mire jutnak.

erbe Creative Commons License 2003.09.29 0 0 149
off
Korábban szóba került a pestisjárvány.
Az ostoba szenzációhajhász médiaszakemberek a ma esti műsort már napok óta úgy reklámozzák : A fekete patkány miatt majdnem kihalt az emberiség!
A pestis Európában és Ázsia kis részén pusztított (talán nem is lett volna baj, ha hatékonyabban. Akkor most indiánok laknák Európát.) Nem érintette Amerikát, Ausztráliát és a szigetvilágokat, Afrika és Ázsia nagy részét.
erbe Creative Commons License 2003.09.29 0 0 148
rhaurin
Zöld füvet lehet kaszálni, még vörösherét is, de vörös szénát?
Előzmény: rhaurin (123)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.28 0 0 147
Na, pont erről van szó! Csakhogy az áldott oktatási reformoknak köszönhetően még a müveltségi szintjüket növelni szándékozók közül is csak a töredéknek van fogalma ezekről a fogalmakról. A többiek mindent elhisznek, sőt mintha el is várnák, hogy hüjitsék őket. A fiatal kutatókba is beoltják, hogy csak azt érdemes kutatni ami pénzt hoz a házhoz. Ráadásul "széllel szembe p...ni" nem csak nem kifizetődő, hanem határozottan karrier ellenes.
Nagyon valószinű, hogyha nem is száz év múlva, de földtörténeti szempontból nem túl távoli időben ismét lehülhet a Kárpátok-Alpok- Pirineusok láncától északra elhelyezkedő területek éghajlata. Onnan délre csak a magasabban fekvő hegyvidéké. Lehet valami a szénégetés hatásában is, hiszen ez sem a trópusokra volt jellemző. Hogy kicsit önző legyek, nemcsak mi, de még késői utódainknak sem nagyon lesz alkalmuk megtapasztalni ezeket az éghajlatváltozásokat. S addig reméljük, kitalálnak valami okosat az ellensulyozására.
Előzmény: rhaurin (146)
rhaurin Creative Commons License 2003.09.28 0 0 146
Emlékszem, mikor kicsi voltam és üldögéltem nagymamám konyhájában a fásládán, miközben ö fözött (és persze harangoztam a lábammal), mindig mesélt különbözö dolgokat. Köztük "tudományos" érdekességeket is, amiket még valamikor a múlt század elején szedett föl az akkori tudományos ismeretterjesztö sajtóból. Az egyik mese, amire nagyon élénken emlékszem, az eljövendö jégkorszakról szólt. Határozottan állitotta, hogy ez már itt van a küszöbön, legfeljebb évszázadok választanak el töle, de még az is lehet, hogy én megérem. Nagyon élénken emlékszem az Európát ismét elboritó végtelen jégmezökre.

Ez nem éppen a felmelegedés-scenario, de azért nem is akkora marhaság. Ha visszatekintünk az elmúlt 200-250 ezer évre, akkor azt látjuk, hogy bizony a vége fele járunk a jelenlegi interglaciálisnak. És ha tekintetbe vesszük, hogy a grönlandi és antarktiszi jégfúrások tanúsága szerint a CO2 tartalom ez alatt a hosszú idö alatt nagyon rosszul korrelált az átlaghömérséklettel (söt, ha nött is az interglaciálisok idején, a koncentrációnövekedés akkor sem megelözte a felmelegedést, hanem - legalább ezer éves késéssel - követte azt), akkor arra kell gondolnunk, hogy legalább annyira fenyeget az általános lehülés, mint a felmelegedés.

És a hideg nem csak azért rosszabb, mert akkor a krumpli sem terem meg, hanem mert a glaciálisok idején sokkal instabilabb volt az éghajlat, mint most, tehát még csak azt sem lehet mondani, hogy nna, hideg van, akkor rendezkedjünk be arra. A legnyugtalanitóbb az, hogy máig sem tudjuk, hogy voltaképpen mi is okozza a jégkorszakok és a (sokkal rövidebb) meleg, kiegyensúlyozott periódusok váltakozását.

Még az sincs kizárva, hogy éppen idejében kezdtük égetni nagy tételben a szenet s enélkül már nyakunkon is lenne a végzetes lehülés (lásd: kis jégkorszak - Mátyás koronázása a Duna jegén).

A Föld pályaelemeinek és tengelyhajlásának változásait eléggé jól tudjuk számolni, de pl. a napállandó hosszú távú változékonyságáról fogalmunk sincs, a vizgöz (mint legjelentösebb üvegházgáz) és a felhök (mint albedo-fokozók) hatásáról meg még kevésbé. Az óceáni cirkulációs rendszert is éppen hogy csak kezdjük érteni. Szóval jobb lenne kevesebb szenzációhajhász újságcikk és sokkal több alapkutatás.

Előzmény: Törölt nick (143)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.28 0 0 145
Na tessék! Egy újabb adalék arra, hogy a tudomány köntösébe bújva mire képesek egyesek. Az Index mai hirei között szerepel, hogy az éghajlatváltozások egyik oka az ötnapos munkahét lehet!!!!(Mit számit az, hogy Kinában vagy Japánban már rég hetfői munkanap van, amikor a kaliforniaiak még javában vikendeznek, stb.Kicsire nem adunk!).
Le a kalappal a "kutatók" elmeállapota előtt.
ha viszont belemegyünk az "utcájukba" akkor igen érdekes fantazmagóriák bújhatnak elő.
Jó szórakozást hozzá!
Előzmény: Törölt nick (144)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.26 0 0 144
Utolsó mondat helyesen: nem tudjuk megoldani a szemét, hulladék, szortirozását
Előzmény: Törölt nick (143)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.26 0 0 143
Ez rendben is van. Egyébként sem kötözködni akarok, csak rendkivül felhúznak a médiában állandóan károgó vészmadarak. "Jobb" esetben fogalmuk sincs arról amiről beszélnek, de könnyedén elhülyitik az irott vagy verbális "hivatalos" hirekre fogékony laikusokat. Még rosszabb, ha szakemberek prostituálódnak. Erre is bőven van példa.
Évtized óta héklizik az embereket a hol van-hol nincs ózonlyukkal az Antarktisz fölött, az El Nino-val, találkára érkező aszteroidákkal, elsivatagosodó Európával, rohamosan olvadó jégmezőkkel, stb, stb. Nincs nap rémhir nélkül. Valakiknek ez jó, de kiknek? Ugyanakkor a szemünk előtt forradnak be az akár emberek által ejtett sebek is a Föld kérgén. Még a legmérgezőbb salakon, medőhányókon, rádióaktiv területen is pár év mulva megjelenik valamilyen növényzet, majd állatok is. Máshol ehhez évtizedek vagy akár évszázadok kellenek, de ez csak számunkra hosszú idő. Persze a természet változik magától is. Halnak ki növények és állatfajok maguktól is. Mi csak besegitünk, helyenként igen drasztikusan is. Ezt lehetne szabályozni, de nem állandó jajgatással, nyávogással, hanem előrelátó intézkedésekkel.A környezetvédők, zöld-aktivisták sajna gyakran túllihegik az egyes eseteket és éppen forditott hatást váltanak ki akcióikkal. Arról nem is beszélve, hogy azokra akiknek az egzisztenciájuk függ valamilyen általuk nehezményezett állat vagy növénypusztitás betiltásától, nem igen hatnak a még annyira megalapozott érveik (prémvadászok, bálnavadászok,libahizlalók, mészárosok, halászok-vadászok, stb). De globalizálódó és liberalizálódó világunkban a különböző jogvédő akciók nemcsak vonzóan érdekesek de akár igen jól kifizetődők is lehetnek egyeseknek.
Mindenki szemetel, de évek óta nem lehet szortirozva gyűjteni a hulladékot. Szemétlerakót, égetőt, újrafelhasználó telepet viszont szinte sehol sem lehet már épiteni a felheccelt lakosság miatt. S még csodálkozunk is rajta, hogy mindenütt eldobált szeméttel találkozunk.
Előzmény: jee_c (142)
jee_c Creative Commons License 2003.09.26 0 0 142
History of Marine Animal Populations

Sajna nem találtam ott konkrét adatot..

Előzmény: Törölt nick (138)
jee_c Creative Commons License 2003.09.26 0 0 141
lletve a CO2 energiaelnyelesenek logaritmikus volta miatt egy egyseg CO2 eltavolitasa sokkal jobban huti a foldet, mint egy egyseg CO2 hozzaadasa.
Ez biztos! :-) /bocs/ :)

primavis!
Meg kellene keresni azt a tanulmányt. Egyélbként az akkori halfogási naplók alapján jött ki az eredmény, amit gondolom korrigáltak azzal, hogy milyen és mennyi technikai felszerelés állt rendelkezésre.

Ma nagyüzemileg úgy néz ki, hogy halradar alapján kiválasztanak, keresnek egy elég nagy halrajt (amit megéri feldolgozni), majd azt kihalásszák - csak azok a halak maradnak meg, amelyek elég kicsik, hogy a hálón átférjenek - illetve ezek egy része. A halakat elökészítik, lefagyasztják, vagy konzervekbe csomagolják, majd - vagy már e közben is - mehet a következö halraj.. Komplett feldolgozó üzemek ezek a hajók, amelyek hosszú ideig (akár több hónap) kinn vannak a halakban gazdag vizeken, és töltik fel a raktárakat. Ha megtelt, akkor vissza a kiköt?be (ami akár jóval messzebb lehet), kipakolás, és indulhat újra.
A kevésbé fejlett módszerek esetében (szeglnyebb vidékek) kisebb, kevésbé jól felszerelt hajókkal halásznak, de ezekböl a hajókból jóval több van, és nem ritka, hogy azért ezeken is van halradar. Ezen kivül ott vannak még az orvhalászok is, akik olyan módzsreket is használnak, amik elvileg tilosak, mert veszélyeztetett halfajokat is pusztítanak.

Előzmény: Első Polgár (140)
Első Polgár Creative Commons License 2003.09.26 0 0 140
illetve a CO2 energiaelnyelesenek logaritmikus volta miatt egy egyseg CO2 eltavolitasa sokkal jobban huti a foldet, mint egy egyseg CO2 hozzaadasa.

ugyhogy vigyazni kell ezzel a CO2 kivonassal, mert ezt a munkat a termeszet alapbol is muveli, szerves es szervetlen folyamatokkal egyarant.

Előzmény: Első Polgár (139)
Első Polgár Creative Commons License 2003.09.26 0 0 139
igen ezt szerintem tobb helyen is megvitattak mar, hogy hogyan is lehetne a Co2t kivalsztani majd eltuntetni, szerintem az egesz nem eri faradsagot, jelenlegi technologiaval lehet, tobb co2t bocsatananak ki, mint amit meg tudnak kotni.
egyebkent a tulzott CO2 megkotes ugyanolyan veszelyes, mint a tulzott CO2 termeles, mert lehulhet az eghajlat.
Előzmény: jee_c (137)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.26 0 0 138
Az a kétely fel sem merül bennetek, hogy mi a különbség technológiai szinten és műszerek tekintetében a két összehasonlitott mérés között?
Nem kell mindent elhinni ami nyomdafestéket látott! Az embereket úgy lehet legjobban manipulálni ha rettegésben tartjuk őket. S mivel magasabb szinvonalon élnek, jobban is féltik ezt a nivót. Az afrikai, ázsiai tömegeket azért nehezebb befolyásolni mint a "civilizált világbelieket", mert jóval imunisabbak és fatalistábbak. A vallási fundamentalizmusról már nem is beszélve.
Ami a halállományt illeti, mennyi halat fogtak ki akkor és mennyit most egy év alatt? Hány km fenékhálót használtak, hány radar berendezést? Stb, stb, stb....
Előzmény: jee_c (137)
jee_c Creative Commons License 2003.09.26 0 0 137
1800-as évek végéhez képest pedig a halállomány kb. a tizedére csökkent! Na ez is durva!

Egyébként a CO2 problémára emlékszem egy olyan megoldási javaslatra, hogy pumpáljuk bele az óceánba. Ha elég mélyre van lejuttatva, akkor nem szabadul ki, oldott állapotban ott marad. Azt hiszem ez egy dán javaslat volt. Nekem akkor se volt nagyon szimpatikus, és most se.

Előzmény: Első Polgár (136)
Első Polgár Creative Commons License 2003.09.26 0 0 136
e szerint a cikk szerint pedig az oceanok savasodnak.
Alarm over acidifying oceans
akar 7.1 re is lemehet az oceanok vizenek a pHja a novekvo CO2 koncentracio kovetkezteben.
mindamellett azt allapitjak meg, hogy 1980 ota az ocean biomassza termelo kapacitasa 6%-kal csokkent. that's a lot.
jee_c Creative Commons License 2003.09.23 0 0 135
En nagyon nem tudok hinni a nuklearis tel szkenarionak.
Ezen nem segíthetek. :)
Csupán feltételezem, hogy a(z egymástól független) kutás(ok) nem hasraütés alapján hoztá(k) meg az (egymást megerösítö) eredmény(eike)t, a különbözö modellek is elég meggyözönek tünnek a számomra (amik alapján számoltak). Szóval csak azért mert úgy érzed, attól még lehet másképpen, ha utánaszámolnak, nem? :)

A szibériai önrobbantás csak mint egy lehetséges, elképzelt forgatókönyv jelenik meg a lapon. Azt, hogy mi történt Kína és a SZU között, azt átalg ember nem tudja. Fogalmam sincs, hogy mennyire reális, amit ott leírtak, de elképzelhetönek tartom. Az tény,hogy volt a két ország közt konfliktus, és források vannak arról, hogy katonai incidensek is történtek.

A Tunguz meteor a légkörben robbant fel, a tüzgömbje nem érintette a talajt. Egyébként jogos a kérdés - utána lehet nézni.

Más: egy robbanásnál szerintem kevesebb anyag jut a légkörben, mint több kisebbnél,amelyek összenergiája kiadja azt az egyet.

Előzmény: Első Polgár (134)
Első Polgár Creative Commons License 2003.09.23 0 0 134
En nagyon nem tudok hinni a nuklearis tel szkenarionak.
Egy ev eghajlatat vszinuleg erosen megronthatja de hosszu tavu hatasai nem nagyon lehetnek, hiszen a por gyorsan leulepedik.
Valahol olvastam, hogy a magaslegkorbe bejuto porszemcsek max 1 ev alatt kihullanak.
Ahogyan az egy 1800as evek elejen talan 1816-ban tortent vulkanrobbanas esetben is volt.
A nyar kb 1 C fokkal volt hidegebb, viszont a tel is enyhebb volt, es a kovetkezo ev eghajlataban mar nyoma sem volt a vulkan hatasanak.

egyebkent az egyik link eleg hajmereszto allitasokat kozol, pl azt, hogy az oroszok massziv nuklearis csapast akartak merni Kinara, de ezt az amerikaiak megakadalyoztak es erre a kinaiak csak kesobb jottek ra.
ez szerintem eleg nagy bullshit. valamint azt a sziberiai onrobbantast is eleg nagy hulyesegnek tartom.
btw a Tunguz meteornak 1911?ben milyen hatasa volt az eghajlatra, az is felegetettett egy par negyzetkilometer tajgat, nem?

Előzmény: jee_c (133)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!