na epp most talaltam egy cikket a nol on
A kiolvadt tiroli gleccserek titkai
NSZ • 2003. szeptember 8.
Az idei gleccserolvadás nemcsak a természettudósokat és a meteorológusokat foglalkoztatja – akad dolga a bűnüldöző nyomozó hatóságnak is.
A hirtelen vízzé vált – majd a párolgás után gyakorlatilag kiszáradt – jégfolyók medrében különös „leletek” maradtak hátra. A minden jel szerint évtizedek óta mumifikálódó holttestekről nem is olyan egyszerű megállapítani a személyazonosságot. Az egykor szerencsétlenül jártak közül a legkönnyebben még az 1989-ben Tirolban eltűnt kanadai Duncan McPhersont azonosították a legkönnyebben: a Stubai völgy gleccserpályáján a megolvadt jégben nemcsak a tetemet és a szerencsétlenül járt sportoló anorákját, hanem igazolványát is megtalálták. Nem volt ilyen egyszerű a Salzburg tartománybeli Kaprunban a nyomozók dolga: az itt talált, láthatóan évtizedek óta jégbe fagyott tetemről első körben csak annyit tudtak megállapítani, hogy semmiképpen sem lehetett nő – így a térségben 1939 óta eltűnt négy személy közül kettőt eleve kizárhattak. Végül egy a holttest mellett talált pénzérme segített: az 1955-ös kiadású schilling a haláleset időpontját behatárolta, és azt az eltűntek listájával összevetve megállapították, hogy egy 1956-ban szerencsétlenül járt németről van szó.
A „kiolvadt” tárgyak közül a legérdekesebbek a második világháborús eszközök voltak – köztük nemcsak gránátok, célt tévesztett robbanószerek, hanem egy egész repülőgép. A német Ju–52-es 1941-ben kényszerleszállást hajtott végre egy tiroli gleccser jegén. A négytagú legénység életben maradt, a gépnek azonban nyoma veszett – most 30 ezer darabban került elő a jég szorításából. Nem ritka, hogy működő robbanószerkezetet találnak a hegyekben, amit azután a szakemberek hatástalanítanak.
Ausztriában márciusban hozzák nyilvánosságra az éves gleccserjelentést, amely az „örök jég” állapotát rögzíti. Ez az „örök” immáron nagyon viszonylagos, hiszen már tavaly sem volt egyetlen olyan gleccser sem, amelynek jege hízott, annál több az olvadó. Az idei jelentés gelccserszempontból igazi katasztrófa – mondja Heinz Slupetzky salzburgi szakértő, aki az elmúlt napokban egy szakértői csoporttal terepszemlét tartott.
1500 előtt vagy 3C-fokot kellett esnie az átlaghőmérsékletnek, különben a Spanyol és Török Birodalmak, valamint az Egyházi Állam képtelen lett volna hasonló teljesítményekre.
Bjorn Lomborg-ot, a nagy vitákat kiváltó A szkeptikus környezetvédő (The Skeptical Environmentalist) című, a zöldmozgalmat kritizáló könyv dán szerzőjét hazája megbecsüléssel övezett, a tudományos élet tisztasága felett őrködő bizottsága, a Dán Tudományos Tisztességtelenség Bizottság (Danish Committee on Scientific Dishonesty) "tudományos tisztességtelenség" elkövetésében találta bűnösnek.
Egyrészrôl eddig nem sikerült kimutatni (ill. tudományos szempontból meggyôzôen bizonyítani), hogy az éghajlat tényleg melegszik. Amikor ehhez a részhez értem a linkelt cikk olvasásában, na akkor mit csináltam?
Észak-Európában a globális felmelegedés ellenére jelentősen csökkenhet az átlaghőmérséklet. Erre az eredményre jutottak német klímakutatók a Science tudományos folyóiratban megjelentetett tanulmányukban.
A Föld klímájának általános melegedése fokozott esőzésekhez vezethet Európa és Ázsia felett. Emiatt több édesvíz jut az Északi-jeges tengerbe, a beáramló mennyiség pedig már akadályozza az óceánok áramlásait, amelyek eddig meleget hoztak Észak-Európába. Emiatt ennek a régiónak a klímája a világméretű folyamatokkal szemben hűlni fog.
Az Északi-jeges tengerbe jutó édesvíz éves mennyisége 1936 és 1999 között 128 köbkilométerrel, azaz mintegy hét százalékkal nőtt. Emiatt csökken a sarki víztömegek sótartalma, mondta a dpa-nak Stefan Rahmstorf, a potsdami klímaváltozás következményeit vizsgáló intézet (PIK) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Nem lesz helye a Golf-áramlatnak
Az arktiszi tengerek növekvő édesvíztartalma csökkenti, vagy teljesen megakadályozza a hideg víztömegek mélybe süllyedését az Atlanti-óceán északi részén. Emiatt visszaesik a tengerek hőmérsékletétől és sótartalmától függő globális hőcirkuláció. A jelenség teljes megbénulása következtében, amely a globális klíma jelenlegi változási sebessége mellett az évszázad végére várható, Észak-Európában jelentősen csökkenni fog az átlaghőmérséklet.
A lehűlés súlyos következményekkel jár a vegetációra nézve is. A globális bioszféra számítógépes modellje segítségével a PIK kutatói nemrégiben szintén a Science folyóiratban adtak magyarázatot néhány talányos műholdas megfigyelési eredményre.
Zöldül az északi félteke
Ezek alapján ugyanis a Föld északi féltekéje egyre zöldebb lesz. Összességében növekedett Kanada, Eurázsia északi része és Szibéria vegetációja. A tavasz egyre korábban kezdődik, a vegetációs időszak egyre hosszabb. Ennek oka kivétel nélkül minden helyszínen a globális felmelegedés. A prognosztizált lehűlés esetén az észak-európai vegetáció visszaszorulna, feltéve hogy a felmelegedés tovább tart.
És erre is megvan minden esély, jegyezték meg kutatók az Environment News Service szaklapban. Az elmúlt 11 hónap méréseiből ugyanis arra lehet következtetni , hogy 2002 a globális időjárási megfigyelések 1867-es kezdete óta a csúcstartó 1998 után a második legmelegebb év volt, átlagosan 14,65 Celsius fokos hőmérséklettel. Attól lehet tartani, hogy ebben az évszázadban akár 5,8 fokos felmelegedés is bekövetkezhet.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a globális felmelegedés drámai tempóban folytatódik, amit elsősorban az emberiség maga idézett elő.
A globális felmelegedés feltartóztathatatlanul folytatódik, és a földfelszín feletti egész évre kivetített átlagos hőmérséklet az idén várhatóan 14,5 fok lesz, ami a második legmagasabb érték azóta, hogy száznegyven évvel ezelőtt a meteorológusok jegyezni kezdték ezt az adatot - állapította meg a Meteorológiai Világszervezetnek a felmelegedéssel kapcsolatban kedden Genfben nyilvánosságra hozott jelentése.
A földfelszín feletti idei átlagos hőmérséklet magasabb a tavalyinál, és alig valamivel marad el az 1998-ban mért 14,57 fokos eddigi rekordtól. Az eddig mért tíz legmagasabb érték mindegyikét az 1987 óta eltelt időszakban jegyezték fel – állapítja meg a Meteorológiai Világszervezet jelentése.
A hőmérséklet növekedését elsősorban az emberiség maga idézte elő – hangsúlyozta a jelentés nyilvánosságra hozatala kapcsán tartott keddi sajtóértekezletén Ken Davidson, a Meteorológiai Világszervezet keretében a klimatikus változásokat elemző ENSZ kormányközi program igazgatója. A növekedés példátlan, hisz a századforduló óta a földfelszíni átlaghőmérsékletek 0,6 fokkal emelkedtek – tette hozzá.
Az elkövetkező évszázadban a növekedés üteme elérheti a jelenleginek az ötszörösét is - vélekedett Ken Davidson.
Bár a programigazgató nem kívánt kitérni a folytatódó felmelegedés drámai következményeire, az ENSZ-testület jelentése utal olyan éghajlati jelenségekre, mint a világtengerek vízszintjének a gleccserek olvadása nyomán történő megemelkedése, illetve a csendes-óceáni uralkodó szelek és áramlatok időnkénti megváltozása következtében kialakuló rendkívüli időjárási jelenség, az El Nino gyakoribbá válása.
– Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a rendkívüli időjárási jelenségeket a felmelegedés okozza. Csupán annyit tudunk, hogy napjainkban gyakoriak, és évről évre gyakoribbak a rendkívüli jelenségek – mondta Davidson.
Csak az idei év eseményei közül említésre érdemes az április-májusi negyvenkilenc Celsius-fokos indiai forróság, és a júliusi aszály, miközben alig néhány héttel később Európában Franciaországot, Németországot, Oroszországot, Csehországot, Ausztriát, Romániát, Szlovákiát igen heves esőzések és áradások sújtották.
Svédországban viszont 1860 óta a legmelegebb nyarat jegyezték fel az idén. Az atlanti-óceáni hurrikánszezonban pedig ebben az évben igen kevés, mindössze négy trópusi vihar alakult ki.
A fitoplanktonok jelenléte a tengeri élővilágot érintően létfontosságú, hiszen több faj számára szolgálnak táplálékul. Számuk csökkenése automatikusan a tengeri halak populációiban is negatív irányú változást eredményez. Így az új adatok ismeretében a néhány éve tapasztalható tengeri halállomány fogyására is magyarázatot jelenthetnek, bár ettől még a túlhalászás „érdemei” sem csorbulnak e téren.
Ám ezek az apró életformák nem pusztán táplálékforrást jelentenek a világ tengereiben élő állatok számára. Meghatározó jelentőséggel bírnak az atmoszféra összetételének stabilizálásában is, hiszen a levegőbe kerülő széndioxid mennyiség felét képesek elnyelni. Ezzel a tulajdonságukkal a planktonok nagymértékben csökkentik a légkörben felhalmozódó üvegház-hatású gázok mennyiségét. Vagyis a planktonok a globális felmelegedés mértékét is befolyásolják.
...
Az adatok azt mutatták, hogy a ’80-as évektől kezdve a fitoplanktonok száma jelentősen csökkent. Az egyenlítő mentén ugyan 50%-kal növekedett a planktonmennyiség, de ez nem változtat az általános képen, mivel a fitoplanktonok nagyrészt az egyenlítőtől északra találhatóak.
A fitpoplanktonok tulajdonképpen éhen halnak a tápanyagok híján, amelyeket az alacsonyabban elhelyezkedő vízrétegekből nyernek. A szél hiányában és a melegebb felszíni hőmérséklet miatt a vízrétegek kevésbé keverednek, így a planktonok egy része nem jut tápanyaghoz.
Az amerikai kutatók számára még nem világos, hogy a folyamat egy hosszútávú változás jele, vagy egy rövidebb ciklus csupán. Ennek megállapításához a húszegynéhány éves megfigyelések adatai nem elegendőek. Több ökológus, kutató számára viszont a klímaváltozás újabb cáfolhatatlan bizonyítékát jelentik az amerikai eredmények. Amelyek, többek között azt jelzik, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően a légkör összetétele megváltozik, ami elkerülhetetlenül az egész ökoszisztéma eddigi rendjének változásához vezet.
Az esetleget nem is vontam kétségbe! Azt tartom elfogadhatatlannak, hogy a többi esetleget "elfelejtik" megvizsgálni! Ezért CSAKIS az jöhet ki a vizsgálatukból (már ha kijön), amit eleve feltételeztek.
Nem, tévedsz kedves Dr. Lecter! Én nagyon is "hajlandó" vagyok megvizsgálni az ember okozta felmelegedés kérdését, de NEM olyan alapon, hogy eleve biztosra vesszük az ember okozta globális felmelegedést, mint fő problémát, hanem olyan alapon, amely rendesen számba veszi a többi eshetőséget is, beleértve a nagyarányú lehülést is. Annál is inkább, mert az általam megadott grafikonok BIZONYOSSÁGOT adnak arra nézve, hogy ezt NAGYON is érdemes megfontolni.
Én pedig úgy látom, hogy te nem vagy eléggé nyitott megfontolni olyan véleményt is, amely nem egyezik meg a tieddel. Azért kérdeztem, hogy neked milyen bizonyosság kellene, hogy hajlandó legyél fontolóra venni mást is, de ügyesen kitérsz a válasz elől.
Értelmes válasz, illetve értelmes vita akkor lehetséges, ha nem hívőkkel kell vitatkozni. Márpedig az éghajlatváltozás pont egy olyan divatos téma, amelybe rendkívül sok hívő és politikus is belefolyt.
Akkor volna értelme itt vitatkozni, ha elég sokan a homlokukra csaptak volna az éghajlat TÉNYLEGES változását mutató grafikonokat meglátva, hogy "Jé, nem is biztos, hogy a melegedés itt a fő probléma!". Úgy látom, hogy ez nem történt meg, amiből azt vonom le, hogy nem eléggé nyitottak az e rovatba járók.
Az időjárásjelentések még hetekre sem jók előre, egyesek meg hisznek az éghajlat előrejelzését célzó számításokban...
*****
Kedves Dr. Lecter(83)!
Messzire vezetne a téma, nem óhajtok itt most belemélyedni. De abszurdumnak tartom, hogy az éghajlat tényleges alakulására vonatkozó adatokból olyan egyoldalúan olvassanak, mint azok, akik állandóan az ember okozta globális felmelegedéssel riogatnak.
Javaslom, hogy nézd meg a 46. hozzászólásban ajánlott oldalt Zágoni mester honlapján, vagy olvasd el az IPCC jelentést.
Abban elég világosan benne van, hogy nem "vonalzó módszerrel" készültek az előrejelzések.
Ajánlom figyelmedbe azt a részt is, amikor arról írnak, hogy készítettek három modellt, amely szerint hogyan alakult vonla az elmúlt száz év éghajlata, ha
a) csak természetes eredetű lenne
b) csak az emberi eredetű változást vennék figyelembe
c) mindkettőt
A modellekből az jön ki, hogy kb. 1970-ig részben természetres- részben emberi eredetű okok miatt zajlott a globális hőmérséklet alakulása, míg 1970 óta elsősorban az emberi eredetű változások jellemzéőek (érdekes módon ekkorra gyorsult fel a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gázok koncentrációja).