A fitoplanktonok jelenléte a tengeri élővilágot érintően létfontosságú, hiszen több faj számára szolgálnak táplálékul. Számuk csökkenése automatikusan a tengeri halak populációiban is negatív irányú változást eredményez. Így az új adatok ismeretében a néhány éve tapasztalható tengeri halállomány fogyására is magyarázatot jelenthetnek, bár ettől még a túlhalászás érdemei sem csorbulnak e téren.
Ám ezek az apró életformák nem pusztán táplálékforrást jelentenek a világ tengereiben élő állatok számára. Meghatározó jelentőséggel bírnak az atmoszféra összetételének stabilizálásában is, hiszen a levegőbe kerülő széndioxid mennyiség felét képesek elnyelni. Ezzel a tulajdonságukkal a planktonok nagymértékben csökkentik a légkörben felhalmozódó üvegház-hatású gázok mennyiségét. Vagyis a planktonok a globális felmelegedés mértékét is befolyásolják.
...
Az adatok azt mutatták, hogy a 80-as évektől kezdve a fitoplanktonok száma jelentősen csökkent. Az egyenlítő mentén ugyan 50%-kal növekedett a planktonmennyiség, de ez nem változtat az általános képen, mivel a fitoplanktonok nagyrészt az egyenlítőtől északra találhatóak.
A fitpoplanktonok tulajdonképpen éhen halnak a tápanyagok híján, amelyeket az alacsonyabban elhelyezkedő vízrétegekből nyernek. A szél hiányában és a melegebb felszíni hőmérséklet miatt a vízrétegek kevésbé keverednek, így a planktonok egy része nem jut tápanyaghoz.
Az amerikai kutatók számára még nem világos, hogy a folyamat egy hosszútávú változás jele, vagy egy rövidebb ciklus csupán. Ennek megállapításához a húszegynéhány éves megfigyelések adatai nem elegendőek. Több ökológus, kutató számára viszont a klímaváltozás újabb cáfolhatatlan bizonyítékát jelentik az amerikai eredmények. Amelyek, többek között azt jelzik, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően a légkör összetétele megváltozik, ami elkerülhetetlenül az egész ökoszisztéma eddigi rendjének változásához vezet.
Az esetleget nem is vontam kétségbe! Azt tartom elfogadhatatlannak, hogy a többi esetleget "elfelejtik" megvizsgálni! Ezért CSAKIS az jöhet ki a vizsgálatukból (már ha kijön), amit eleve feltételeztek.
Nem, tévedsz kedves Dr. Lecter! Én nagyon is "hajlandó" vagyok megvizsgálni az ember okozta felmelegedés kérdését, de NEM olyan alapon, hogy eleve biztosra vesszük az ember okozta globális felmelegedést, mint fő problémát, hanem olyan alapon, amely rendesen számba veszi a többi eshetőséget is, beleértve a nagyarányú lehülést is. Annál is inkább, mert az általam megadott grafikonok BIZONYOSSÁGOT adnak arra nézve, hogy ezt NAGYON is érdemes megfontolni.
Én pedig úgy látom, hogy te nem vagy eléggé nyitott megfontolni olyan véleményt is, amely nem egyezik meg a tieddel. Azért kérdeztem, hogy neked milyen bizonyosság kellene, hogy hajlandó legyél fontolóra venni mást is, de ügyesen kitérsz a válasz elől.
Értelmes válasz, illetve értelmes vita akkor lehetséges, ha nem hívőkkel kell vitatkozni. Márpedig az éghajlatváltozás pont egy olyan divatos téma, amelybe rendkívül sok hívő és politikus is belefolyt.
Akkor volna értelme itt vitatkozni, ha elég sokan a homlokukra csaptak volna az éghajlat TÉNYLEGES változását mutató grafikonokat meglátva, hogy "Jé, nem is biztos, hogy a melegedés itt a fő probléma!". Úgy látom, hogy ez nem történt meg, amiből azt vonom le, hogy nem eléggé nyitottak az e rovatba járók.
Az időjárásjelentések még hetekre sem jók előre, egyesek meg hisznek az éghajlat előrejelzését célzó számításokban...
*****
Kedves Dr. Lecter(83)!
Messzire vezetne a téma, nem óhajtok itt most belemélyedni. De abszurdumnak tartom, hogy az éghajlat tényleges alakulására vonatkozó adatokból olyan egyoldalúan olvassanak, mint azok, akik állandóan az ember okozta globális felmelegedéssel riogatnak.
Javaslom, hogy nézd meg a 46. hozzászólásban ajánlott oldalt Zágoni mester honlapján, vagy olvasd el az IPCC jelentést.
Abban elég világosan benne van, hogy nem "vonalzó módszerrel" készültek az előrejelzések.
Ajánlom figyelmedbe azt a részt is, amikor arról írnak, hogy készítettek három modellt, amely szerint hogyan alakult vonla az elmúlt száz év éghajlata, ha
a) csak természetes eredetű lenne
b) csak az emberi eredetű változást vennék figyelembe
c) mindkettőt
A modellekből az jön ki, hogy kb. 1970-ig részben természetres- részben emberi eredetű okok miatt zajlott a globális hőmérséklet alakulása, míg 1970 óta elsősorban az emberi eredetű változások jellemzéőek (érdekes módon ekkorra gyorsult fel a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gázok koncentrációja).
Bizonyosság?!? A közelében sem járunk annak, hogy akár csak megcélozhassuk!
Én azt szeretném, ha nem ráfogni akarnák a dolgokat a CO2-re, akár az ember által felszabadítottra, hanem ténylegesen és alaposan vizsgálódnának. (Ez már csak azért is fontos, mert ha eljön az új jégkorszak, akkor nem árt majd tudni, hogy hogyan védekezzünk ellene.)
Meg az, hogy ránézek a pizzafoltos monitoromon a gif-re, aztán megmondom a tutit, hogy mind hülye, aki ilyen grafikonokat tízezerszer jobb felbontásban elemzi (mondjuk egész életében)
Teszem hozzá, 100 évre tervezés az olyan, mintha azt mondanám, hogy most jobbra tekeri a kormányt, akkor valószínűleg a következő 1/100 másodpercben nem kezdi visszatekerni... (hasból kábé)
SEMMI ilyet nem mondtam. Az én véleményem az, hogy mielőtt arról akarnánk dönteni, hogy a TECHNOLÓGIÁINKAT visszafogni, vagy éppen meglódítani kellene-e, tisztázni kell, hogy mi az oka a felmelegedésnek.
Tartok tőle, hogy NEM az emberi CO2 kibocsátás okozta a Szahara fokozatos elsivatagosodását, mint ahogy általában véve sem a kb. 12 ezer évvel ezelőtti (tulajdonképpen menetrend szerinti) felmelegedést.
Amúgy az a véleményem, hogy a CO2 kibocsátásnál nagyobb változást okoztunk azzal, hogy kiírtottunmk sok-sok erdőt, és általában véve is elszántóföldesítettük a földeket.
Szóval akkor nyugodtan dőljünk hátra a fotelban, ne foglalkozzunk a szén-dioxid emisszióval se, mert korántsem biztos, hogy szerepet játszik a melegedésben, meg különben is gondoljunk arra, hogy eddig mindig hideg lett a melegedés után.
Ha tanulmányozod az általam belinkelt grafikonokat, akkor láthatod, hogy a jégkorszaki hideg periódusok hirtelen beköszönte előtt mindig felment (egy rövidebb időre) a hőmérséklet. A kérdés tehát nem az, hogy pillanatnyilag van-e melegedés (van), hanem az, hogy mi miattunk van-e (ez ugyanis egyáltalán nem biztos), és hogy nem vált-e hamarosan előjelet a változás.
Az általad idézett, növekedést jósoló becslések azon alapulnak, hogy meghosszabbították az utóbbi 100 évben észlehető tendenciát. (Ez majdnem annyire intelligens gondolkodásra vall, mint arra gondolni, hogy a kormánykereket ezután is jobbra fogják tekerni, mert az elmúlt másodpercekben arra tekerték.)
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavalyi tanulmánya szerint a köv. száz évben 1,5-5.8 Celsius fokos növekedés várható 1900 és 2100 között. A jelek szeriont a magasabb érték bekövetkezte valószínűbb - kivéve, ha komoly mértékben csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Egy hír még aug. elejéről:
az év első 6 hónapja az eddigi második legmelegebb első félév volt,
és a globális átlaghőmérséklet 2002-ben az eddigi mért legmagasabb szintet
is meghaladhatja - mondták brit időjárás szakértők. Globális szinten (az egész
bolygóra vonatkoztatva) valószínűleg 2002 melegebb lesz mint 2001 volt, és
még az 1998-as rekordot is megdöntheti - mondta Briony Horton, a brit
Meteorológiai Intézet éghajlatkutatója.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének szóvivője is egyetére
velük. 1970 óra megfigyelhető a globális hőmérséklet emelkedésének trendje.
Az 1970 előtti emelkédés részbe emberi-, részben természetes eredetű volt.
1970 óta viszont elsősorban az emberi eredetű szennyezés miatt emelkedik
Földünk hőmérséklete - mondta a Reutersnek.
A brit meteorológiai intézet jelentése szerint a hőmérséklet 150 év óta
történő rendszeres mérése óta az idei első félévben az átlagos 59 Fahrenheitnel 1,03 fokkal volt melegebb globális szinten, ennél magasabb
csak 1998-ban volt, akkor 1,08 Fahreinheittel haladta meg a félévi
hőmérséklet az átlagot. Az adatok szerint viszont az északi féltekén az idei
első félév az eddig valaha mért legmelegebb 6 hónap volt, 1,30 Fahrenheittel
a sokévi átlagot. (ez csak egy rövid összefoglalója egy amngol nyelvű cikknek)
Az angol eredeti: http://www.globalwarming.net/news/news08032002-warmest2002.asp
És vegyük hozzá, hogy mivel kevesebb az erdő, a havat sem fogja meg semmi, ez is a nedvesség elfolyásához vezet. Nem tudom milyen erős a hatás, de az biztos, hogy Erdélyben a tanyasi nép sokat panaszkodik, hogy nyáron nincs víz a patakban, pedig tavasszal még áradt! És azt mondják ilyen ingás régen nem volt!
Az éghajlatváltozás témakörébe tartozik ez is, de nem konkrétan a hőmérsékletváltozással függ össze.
Arra gondolok, hogy a múlt század során (nálunk legalábbis) óriási folyószabályozási munkák folytak, lerövidítették a folyók hosszát , lecsapolták a mocsarakat, és további területeket vontak szántóföldi művelés alá.
Namost, a szántóföldi művelés, ahol viszonylag kis élőtömegű gabonák váltják fel az erdőket, meg a mocsarak megfogyatkozása, egyértelműen és jelentősen csökentette a szárazföldről elpárolgó vízmennyiséget. Jelenleg, amikor a Duna majd 7méteres vízszinttel ömleszti ki a vizet a kontinensről, a folyadék nagy része egyszerűen beleömlik a tengerekbe. Amíg voltak mocsarak ez a folyadékmennyiség , vagy legalábbis jelentős része el tudott párologni.
Kiváncsi vagyok, vajon a fent említett hatás mennyire lehetett jelentős. Minden bizonnyal kontinentálisabbá teszi az éghajlatot.
