Keresés

Részletes keresés

Dr. Lecter Creative Commons License 2001.08.02 0 0 41
hogy P*V/T szerint ha a CO2 térfogata kétszeresére nő, akkor a hőmérséklete a felére csökken.

Ez csak akkor igaz, ha közben a nyomása állandó marad.

Előzmény: atp (40)
atp Creative Commons License 2001.08.02 0 0 40

Szóval GPF (19) óta tudjuk, hogy a fél liter víz 25 fokkal való lehűtéséhez 12,5 kcal elvonása szükséges. Azt írja, hogy P*V/T szerint ha a CO2 térfogata kétszeresére nő, akkor a hőmérséklete a felére csökken. Ezek alapján próbáljuk már megoldani az alábbi problémát :

Tehát kb 4 bár nyomást tudok csinálni. Mekkora tartályból mekkora tartályba eresszem át a gázt, hogy kb 25 fokkal hűljön a körülötte lévő víz?
(hőveszteség nem számít...)

Nehéz a feladat, fizikusok ?

Törölt nick Creative Commons License 2001.07.31 0 0 39
Szvsz házi kötörő nem fog menni,legalábbis nem elektormos v. mechanikus.Ugyannis pl. az excenterhez 4 db nagy teherbirásu hengergörgös csapágy kell,plussz sok eszetrgálás,rúgós erőátadó,és ami a ciki:lengéstanilag le kell méretezni a rendszert,ami már magában hordoz néhány apró problémát(ha lesporolod a méretezést,akkor viszont szétveri a kezed,vagy a mozgatócsapágyakat,a készülékházat...).
Pl.gondolnod kell arra is , hogy terhelés nélkül se törje össze magát a gép!!!!
Szóval,ilyen nagyságrendű tervezést nem érdemes igazán pár száz ezer ft miatt megcsinálni.
Ajánlanám inkább a nagynyomásos kőrepsztést(furat a kőbe+nagy nyomású viz).
Vagy gyémánttárcsás vágókorongot.Az sokkal egyszerübb.
atp Creative Commons License 2001.07.31 0 0 38

Köszi a segítségeket ! Amíg jobb kőtörő megoldás nem jut az eszetekbe, addig próbáljátok már megválaszolni a (23) hozzászólásban felvetett problémámat.

z.p.e Creative Commons License 2001.07.30 0 0 37
Na ez már tényleg jobb megoldásnak tűnik !
Egy hagyományos váltóáramú motor fordulatszáma 3000/perc azaz 50/mp ez a hálózati frekiből jön.
Ezt egy áttétellel lelassíthatod nyugodtan 5-6 /mp-re és így már biztos,hogy elegendő erőt tudsz leadni a vésőrésznek mondjuk egy 1000 W-os motorral. Egyébként az elektromos motoroknál az indítás a legkényesebb rész,ilyenkor amíg fel nem gyorsul,a névlegesnél nagyobb áramot vesz föl. Szóval amíg indítod addig ne is terheld a cuccot !
Előzmény: atp (36)
atp Creative Commons License 2001.07.30 0 0 36
Hát ResetGomb, szerintem azért kerül ennyibe, mert egy piacgazdaságnak nevezett rablógazdaságban élünk, ahol minden annyiba kerül amennyit még el lehet érte kérni és nem annyiba, amennyiért elő lehet állítani...

Bomlat_ :
Azt hiszem igazad van, ez már nekem is szöget ütött a fejembe. Kompresszoros megoldás elég bonyolult lenne, de villanymotorosra itt egy megoldás.

A motorhoz egy tárcsa van rögzítve. Ahhoz excenteresen egy kar, aminek a végén a kalapács vas. A tárcsa elfordulásakor a kar vertikálisan mozog. Először felfele, mikozben egy rugót összenyom. Aztán megszakítana egy áramkört (ez már részletkérdés) és a rugó odavágja a vasat a véső talpához. Áramkör záródik, villanymotor újra felhúzza...
Ez már jobb ötlet ? Vajon a villanymotor ilyen rövid (fél-háromnegyed fordulatnyi) úton tud elég erőt kifejteni ?

Na most ütési frekvenciára, kalapács súlyára stb. nem gondolok, mert azt majd kikísérletezem. A villanymotorra meg potmétert szerelek...

sniffí Creative Commons License 2001.07.27 0 0 35
Lehet nem volt gazdaságos,de készítettek már ilyesmit munkahengerek kiváltására(gondolom egyenáramút),de egy heggesztő trafot mindenképpen közbeiktatnék(így házilagosba).
Bnzinmotorosban hogyan oldották meg?
Előzmény: Törölt nick (32)
z.p.e Creative Commons License 2001.07.27 0 0 34
Tenkes !
Előzmény: NevemTeve (28)
z.p.e Creative Commons License 2001.07.27 0 0 33
Ha mindenképpen elektromágnesesen akarod megoldani,akkor inkább a hangszóróknál használt technológiával kellene ! A tekercsedet vedd körbe állandó mágnesekkel,amelyeket a külső falhoz rögzítesz és minnél kisebb távolság legyen a tekercs és az állandómágnes között. Viszont így ez tényleg egy veszélyes megoldás. Ha jól is méretezed és jó szerkezeti elemeket használsz is föl, elég komoly igénybevételnek vannak az alkatrészek kitéve,és va megsérül a tekercs,mert hozzáér a mágnes,akkor a gép kezelője igencsak kellemetlen élményekre tehet szert.
Előzmény: atp (29)
Törölt nick Creative Commons License 2001.07.27 0 0 32
Nem akarlak elkeseriteni,de egy ilyen konstrukció nem túl használható,ugyannis a mágnes energiája a távolság fügvényében négyzetesen csökken (emlékeim szerint).Tehát nem alkalmas lineáris motornak az általad elképzelt konstrukció.

Süritett levegős megoldás jobb lenne(légkalapács),vagy nyomaték kapcsolású tengelykapcsolóval elátott villanymotor a rúgó felhuzásához.Csak hát az nagyobb tömegű.

Törölt nick Creative Commons License 2001.07.27 0 0 31
Mint látod, nem véletlenűl kerül ennyibe. :-(

Az érintésvédelmet nem becsülném le ennyire!

És ahhoz, hogy ez olyan jól működjön, még nagyon sok szempontot figyelembe kell venni. (Mozgó és álló rész tömegaránya, ütés frekvencia stb.)

Egy ilyen készülékben több cég, több száz(?) mérnökének rengeteg emberévnyi munkája fekszik. Ha ezt gondolatkisérletnek szánod, remek szórakozás.

Ha meg akarod építeni a pincét, fogadd meg NevemTeve tanácsát.

Előzmény: atp (29)
NevemTeve Creative Commons License 2001.07.27 0 0 30
"Azt ne írjátok, hogy inkább vegyek ilyen gépet boltban , mert kb 400 ezer forintba kerül.."
Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön
Előzmény: atp (29)
atp Creative Commons License 2001.07.27 0 0 29

Igazából én azért kértem a segítségeteket, mert úgy érzem ennyi paraméterrel nem tudok számolni, nem tudom megméretezni a tekercsemet. Ezért vártam volna konkrét paramétereket. Mivel a probléma nem igényel pontos számokat, így kb. értékeket mondtam. Sőt a végén már csak három feltételt : ne égjen le, ne verje ki a biztosítékot és nagyon erős legyen...
Hogy tisztább legyen a téma lerajzoltam mire is kell. Ez egy szikla véső gép lenne. Pince fúráshoz, ilyesmihez... Így nézne ki :


Szóval egy állat erős elektromágnes felhúzza magát a vastesthez, egy rugó ellenében. Ekkor megszakad az áramkör és a rugó a tekercs jó nehéz vasmagját (kb. 8 kiló) jól odavágja a véső talpához. Ujra záródik az áramkör és megy a folyamat. Persze lehet hogy nem a vasmag tekercse lesz a "kalapács", hanem egy külön vas, ez már részletkérdés.
Tehát nekem csak annyi kellene, hogy egy nagy vasrúdra milyen vezetékből mennyit tekerjek, hogy ez a dolog működjön ?

( Azt ne írjátok, hogy inkább vegyek ilyen gépet boltban , mert kb 400 ezer forintba kerül... És azt se hogy agyonvág az áram, mert meg lehet azt csinálni úgy hogy biztonságos legyen...)
Segítsetek !

NevemTeve Creative Commons License 2001.07.27 0 0 28
A "Négyjegyű függvénytáblázatok" cimű varázskönyvet veszem elő, benne:
Hosszú (l hosszúságú), A keresztmetszetű N menetszámú tekercs önindukciós tényezője: L=uourN2A/l.
u0=4*pi*10-7As/Vm=1,25664*10-6As/Vm, ur a tekercs magjanak relativ permeabilitasa, lasd kulon tablazatban...
Előzmény: z.p.e (27)
z.p.e Creative Commons License 2001.07.26 0 0 27
Hát köszi a kiegészítést és a helyreigazítást !
És az L-t miből számolod ki ?
Előzmény: NevemTeve (26)
NevemTeve Creative Commons License 2001.07.26 0 0 26
Ezt az I=U/L -t ugye elgepelted ? A tekercsnek nincs ellenallasa csak impedanciaja, ami Z=Lw, ahol w=2*Pi*f (f=frekvencia), tehat I=U/Z
Korrektebben targyalva a valos tekercs egy idealis tekercs es egy idealis ellenallas soros kapcsolata (persze a menetek kozott van kapacitas is :), tehat Z2=R2+(Lw)2
Előzmény: z.p.e (21)
atp Creative Commons License 2001.07.26 0 0 25
Köszönöm z.p.e ! Nekiugrok !

Gázzsenik mit szóltok az előbbi problémához és a rajzhoz ? Esetleg CO2 helyett lehetne használnom más, szintén könnyen beszerezhető gázt, amely tágulásakor több hőt von el ?

z.p.e Creative Commons License 2001.07.25 0 0 24
A kérdésedre az induktivitás adja meg a választ.
Leírtam a képletet az átfolyó áram kiszámítására,azt használd ! Mégegyszer : előszőr csináld meg a leirtak szerint,és aztán,ha nem elég erős,akkor köss össze többet,mert jobbak lesznek az arányok,mintha egy nagyot csinálnál.
Ja és ne kösd rá a 220-ra !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Előzmény: atp (22)
atp Creative Commons License 2001.07.25 0 0 23


Tehát kb. mennyi legyen X és Y hogy a fé lityi víz kb 25 fokot hűljön ?

atp Creative Commons License 2001.07.25 0 0 22
z.p.e :
Akkor most megint bajban vagyok. Mostmár félretéve a kalkulációimat : Fogok egy vasrudat, milyen vastag és hány méter vezetéket tekerjek rá, hogy a biztosítékot ne vágja ki, ne füstöljön el és jó bika erős legyen a mágnes ? Igy már minden csak kb.

GPF:
Tehát akkor a számításnál a nyomásváltozást nem kell figyelembe vennem? Dr. Lecter kérdésére : A nyomás az természetesen csökken, ahogy a nagyobb térbe jut. A hideget pedig elvezetem azaz melegitem a nagyobbik tartályt.

Összekapcsolva a két problémát:
Kb. Mekkora mennyiségű (pl.) 4 bár nyomású CO2 gázt kell átengednem egy másik (mekkora?) tartályba, hogy annyi energiát vonjol el a környezetéből, ami 25 fokkal lehűt fél liter vizet ?

z.p.e Creative Commons License 2001.07.24 0 0 21
Még valami az előző kísérletedre.
Ezt a konstrukciót nehogy bedugd a 220-ba !!!
12 V-al próbálkozz,de úgy is kössél sorba a tekerccsel egy 10-20 ohmos ellenállást !!!
És addig ne is próbálkozz nagyobb feszültségel,amíg nem számoltad ki a tekercs induktivitását (L) és ez alapján I=U/L-el az átfolyó áramot !!!!!!
Előzmény: z.p.e (18)
Dr. Lecter Creative Commons License 2001.07.23 0 0 20
Az még lényeges, hogy a térfogatváltozás közben a nyomást/hômérsékletet állandó értéken tartod-e.
Előzmény: atp (17)
GPF Creative Commons License 2001.07.23 0 0 19
Bár rég volt, de talán:

A gázoknál P*V/T a gázra jellemző állandó, ez a CO2-nél megtudható. Tehát kétszer akkora térfogat az ugyanaz, mint fele akkora hőmérséklet. Így már eléggé hasonlít a következő feladatra.

A cal pont azt mutatja, hogy 1 cm3 víz 1 fokkal melegítéséhz mennyi energia kell.

A te esetedben 25 fokkal hül fél liter víz, az 12,5 kcal.

Előzmény: atp (17)
z.p.e Creative Commons License 2001.07.23 0 0 18
Szívesen !
A következő kérdésedet meg sajna passzolnom kell !
Előzmény: atp (17)
atp Creative Commons License 2001.07.23 0 0 17

Köszönöm a válaszodat ! Azt hiszem nekiugrok az elkészítésnek.

Mivel más még nem kezdett új problémába akkor folytatom Én :

Hogy lehet kiszámítani egy gáz tágulásakor a környezetétől elvont energiát ? Pontosabban :

100 cm3 CO2 gáz pl 200 cm3 re tágul akkor mennyi energiát von el a környezetétől? Vagy a nyomás is kell hozzá ?
Akkor pedig úgy kérdezem pl.: 100 cm3 3 bár nyomású gázt egy 200 cm3 tartályba eresztek át. Mennyi hőt von el a környezetétől ?

Második kérdésem. 0,5 liter vizet 30 fokról 5 fokra akarok hűteni. Mennyi energiát kell tőle elvonnom ?

Csak érthetően írjatok, mert nem fizikus vagyok (azt hiszem ez már kiderült :-) )

z.p.e Creative Commons License 2001.07.23 0 0 16
Nemtom mire képes 2 Tesla,mert még nem próbáltam ilyet,de biztos elég erős. A váltóáram pedig nem szól bele,sima mágnesezhető anyagoknál,csak akkor,ha egy állandómágnest viszel a közelébe. Na ezt a kísérletet meg is játszhatod ,szerintem berezegne a mágnes a váltóáram frekijén. Ja és ha ez a teljesítmény nem elég,akkor rakj össze több ilyen konstrukciót (sok "kicsi" sokra megy :) ).
Előzmény: atp (14)
z.p.e Creative Commons License 2001.07.23 0 0 15
Na helló !
Az az igazság,hogy egy 1200-1500W-os elektromágnest fölösleges csinálni. Nagy lenne a mérete és a vasmag telítődés miatt nem sok értelme lenne tovább erőltetni ,mert a befektetett elektromos energiád és a mágneses erő növekedése a telítettség után már nagyon rossz arányban változik. Szóval az ajánlott konstrukció : menetszám = 130 , huzalátmérő = 1 mm , tekercshossz = 80 mm , vasmag hossz = 90 mm , vasmag átmérő = 10 mm. És maradt két probléma : 1. Nem találtam az induktivitás képletét szóval nem tudom,hogy ezt hány voltra kéne kötnöd ahhoz,hogy 1A menjen át a tekercsen.
A másik hogy én egy 1000-es relatív permeabilitású anyaggal számoltam és sajna nem tudom,hol és hogyan tudsz beszerezni ilyen igényekkel vasmaganyagot, de van olyan anyag is amely akár 3 Tesláig nem válik telítetté,azzal már igen jó mágnest tudsz készíteni. Mégvalami: a leírt konstrukció arra a vasmagra amivel számoltam egy amper átfolyó áram mellett 2 Teslás erősséget fog adni. Két dolgot nézz meg nagyon amikor a vasmagot keresed : a relatív permeabilitását és azt,hogy mikor válik telítetté ! Sorry az induktivitás miatt ! :(
atp Creative Commons License 2001.07.21 0 0 14

Szóval akkor nem fog a mágnes felkapni mondjuk egy pár kilós vasdarabot ? Vagy a váltóáram ebbe nem szól bele ?
Előzmény: z.p.e (11)
z.p.e Creative Commons License 2001.07.20 0 0 13
220-230 50-60
... :---))))))))
Előzmény: PETYUS (12)
PETYUS Creative Commons License 2001.07.20 0 0 12
Mifelénk csak 50-szer.
Előzmény: z.p.e (11)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!