Ez nem igazán csak fizika (legalábbis nem az a képletbe behelyettesítős válfaj). Ezer szempont játszik. A mennyezet és a falak ill. a berendezés fényvisszaverő képessége, a fényforrások elrendezése (távolságuk, csoportosításuk), urambocsá színhőmérsékletük, a lámpatestek kialakítása, fényvisszaverő és fényelnyelő képessége stb. Én úgy gondolom, profik igénybevétele lenne javasolt.
Hogyan lehet kiszámítani a fényerőhöz szükséges izzók vagy fénycsövek számát és teljesítményét?
8x4 méteres szobáról van szó, 4m magas, az elvárás az, hogy a padlón 500-600 lux -ot kell mérni.
Weben nem találtam számítási megoldást, csak lumen-lux-candela átváltást, és példákat, hogy az izzókra írt adatok gyártóktól függenek, reklám alapúak, de a fényerő a távolsággal csökken és tudni kellene, hogy egy adott fényforrás mekkora felületet világít be.
Köszönöm, ha valaki tud segíteni számítási példával, és izzók-fénycsövek valós adataival.
Semmi különös. A kuncsaft napi két valós és három törölt nickjének és a sorozatszerűen megtudálékolni kísérelt topikoknak a kereszthatása.
A "Matematika egyéb" topikban feltett kérdésemre (nem a tiédre ...) lett volna ez válasz vagy reakció (vagy kitudjami, mert az ott folytatott eszmecsere is az első konkrétan feltett kérdésemre kapásból bedugult).
Mi az, hogy "a kettő gyök kettő egyenlő a"? Ez egy egyenlet volna, és úgy kéne érteni, hogy kétszer gyökkettőször a egyenlő a? A valós? Mert ekkor a = 0. Mit keres ez itt?
Gondolom, ez nagy értékű dolog, nem gond ha bele kell tenni egy csomó mérő, számolgató munkát.
Meg kellene mérni egy csomó adatot.
Feszültséget adni két kivezetésre, feszültséget mérni a másik kettőn, ezt minden két kivezetéssel, tehát úgy is, hogy egy ellenállás két végére van kapcsolva a feszültség forrás.
Ellenállást mérni minden kivezetés között. Ellenállást mérni úgy is, hogy a szabad lábakat összekötjük egymással. Ellenállást mérni úgy is, hogy páronként össze vannak kötve a vezetékek.
Ezekből ki lehet számolni - ha nem is teljesen pontosan - az egyes ellenállásokat, csökkentve a vezeték ellenállások beleszólását.
Aztán el lehet tűnődni, hogy az így kapott ellenállás értékek reális mérési adatot mutathatnak, vagy valami sérült. Legegyszerűbb nyilván, ha az derül ki, hogy szakadt valami, vezeték vagy ellenállás.
Jól jött volna, ha nem csak egy ilyet építenek be...
Nem adsz meg semmi adatot, aztán csodálkozol, hogy nincs használható ötlet.
Pl.:
- konkrétan mik azok az alkatrészek, amiket ellenállással jelöltél?
- a négy kivezetés hozzáférhető, más műszerrel is lehet mérni?
A konkrét áramköri elemek ismeretében legtöbbször meg lehet mondani, hogy a gyanús mérési érték egyáltalán lehetséges-e mint valódi mérési adat (azt feltételezve, hogy a szenzorok, vezetékek jók). Pl. szimmetrikusan mozdult-e el a két ág, vagy egyik durván elmozdult, a másik normális stb.
Nyilván sok és megviselő neked ez így egyben. Első körben már az is segít, ha rákeresel, mit is jelent az, hogy "közlekedő edény". Általános iskolás anyag.
Nekünk is. Most épp Hydra non coronatnak hívják, de ez gyakran változik. A probléma sajnos nem.
Hallod, te mi a túrót szívsz? Vagy csak így alapból vagy ilyen? Mindkét eset tök rémisztő.
Ha magadban beszélsz, az gáz, de ha egy zárt szobában csinálod, nem feltétlen derül ki. Ha kiírod a netre, akkor igen. Akkor is, ha napi egy új nickkel jössz.
Amúgy máskor ha kiraksz egy grafikont, írd le, mi van a tengelyeken és milyen mértékegységben méred. És ez csak egy a százból, ami a baj a hozzászólásoddal.
Igen, ez a kép mutatja igazán, hogy butaságot írtál.
Még egyszer, részemről utoljára. Ezt írtad: "Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél."
Ez nem igaz. Az ábra azt mutatja, hogy mekkora erővel húz a sárkány a különböző helyzeteiben. Nem csak fent húz kevésbé, hanem bal és jobb szélen lent is. Abba pedig könnyen belegondolhatsz, hogy bal oldalt lent minden bizonnyal ugyanakkora a szél, mint középen lent (ahol a legnagyobb az erő). Szóval a kisebb erőnek nem a kisebb szél az oka, hanem a sárkány másik helyzete.