A '80-as években nagyon ment a Manchester-II kódolás sima kazettás magnóra. Professzionális megoldás volt a Brüel & Kjaer vivófrekvenciás rekordere, 6 MHz-s vivővel és forgófejes rendszerrel. Ebből itthon is volt pár darab, a Lajos utcában Szalai úr istápolta őket...
Akkor fogalmam sincs, mit értesz "direkt digitális érzékelő" alatt, ha az elfordulást közvetlenül digitális jellé alakító enkóder (legyen az inkrementális vagy abszolút) nem az.
Elmagyarázom, aztán ki is szállok a tébolydából :-)))
Az elfordulás analóg. (Digitális tengely nincs :-DDD). Ha ezt kvantáod és digitális jellé alakítod, akkor máris volt egy A/D átalakítás. Innentül kezdve az érzékelőd már hibrid...
A kérdés rosszul van föltéve. Úgy célravezetőbb kérdezni, hogy valamilyen célra melyik a jobb (alkalmasabb), vagy hogy egy bizonyos paraméter vagy jellemző szempontjából melyik a jobb.
Arról nem is szólva, hogy tisztán digitális technika nincs, a lánc eleje és vége mindig analóg (leszámítva a tisztán digitálisan előállított hangokat).
Arról nem is szólva, hogy tisztán digitális technika nincs, a lánc eleje és vége mindig analóg (leszámítva a tisztán digitálisan előállított hangokat).
A kérdés rosszul van föltéve. Úgy célravezetőbb kérdezni, hogy valamilyen célra melyik a jobb (alkalmasabb), vagy hogy egy bizonyos paraméter vagy jellemző szempontjából melyik a jobb.
Nem tudom mi a fenének etetitek ezt a szerencsétlen trollt???? (főleg egy ilyen teljesen felesleges, totál megválaszolhatatlan, csak vitákat generáló buta kérdésre!) Végre lötyi elhúzott innen erre ugyanazt csináljátok egy másik tökkelütöttel???
Valahogy csak meg kell magyarázni, mit keres itt ez a téma. Amúgy szerintem, ha kissé leegyszerűsítve is, de tényleg kettes számrendszerben működnek maguk a receptorok. Vagy érzékelik azt a molekulát, fizikai hatást, amire specializálódtak, vagy nem.
Akkor fogalmam sincs, mit értesz "direkt digitális érzékelő" alatt, ha az elfordulást közvetlenül digitális jellé alakító enkóder (legyen az inkrementális vagy abszolút) nem az.
Az meg egyszerűen a digitális jel alaptulajdonsága, hogy van egy minimális lépcső, ami alatti változást nem tud reprezentálni...
Szerintem rossz az analógia, az alapszíneket csak a csapok érzékelik, és az agy fordítja le ezt összetett színekké, az alapízeket pedig a nagyrészt a nyelven lévő receptorok, a jóval több illatot pedig az orrban lévő receptorok, és a kettő kombinációját fordítja le az agy ízélménnyé ( ha ugyanazt értjük az íz alatt )
És ez abszolút nem off ebben a topikban, a receptorok is kettes számrendszerben - igen/nem - működnek, hogy a topiknyitó olvtárs is megnyugodjon, dehogy trollkodjuk szét a totyikot ;-DDDDDDDDDDDDD
Egyszerűen arra gondoltam, hogy az alapízek nem összekeverendők az ízekkel (ahogy az emberi szem csapreceptorai által érzékelt alapszíneket sem szoktuk a színekkel).