Ha jól értem, ez olyan "kijelző" lenne mint egy e-könyv olvasó vagy a média marktban a digitális árcédula? Ha igen, akkor engem érdekelne egy olyan számítás hogy mennyibe fáj a mostani papíros megoldás és az, ahol ilyen e-papír van - amit távolról egy gombnyomással frissíteni lehet ha menetrendváltozás van, nem kell hozzá lapot nyomtatni, stb., cserébe drágább és egy papírlapnál nyilván több karbantartást igényel.
Holnap meglesem mennyi volt, de ma ~5000 körül van azon megállóhelyek száma (HÉV és metró nélkül) ahol menetrendszerint megáll valamilyen BKK-s viszonylat.
Valamikor 199x-ben (?) kb. 3000 megálló volt Budapesten.
Mondjuk azt nem tudom (nem emléxem már rá), hogy egy megálló mindkét oldalát beleszámították és így lett kb. 3000 db, vagy ha a két oldalt külön számoljuk akkor 6000 db ?
De 6000 új elektromos kijelző beszerzése, telepítése, karbantartása, javítása, cseréje biztosan jó üzlet lenne egy baráti cégnek.
Pár tucat ember jól megélne belőle pár évtizedekig.
Azt, hogy ma csak e-papíros menetrend nem lehet kint. A nyomtatott verziónak is ugyanúgy kint kell lennie. Varsóban, Bécsben, Londonban lehet agyérgörcsöt kapna a hatóság, hogy nincs kint nyomtatott menetrend, csak e-papír egyes megállókban.
Esetemben 3 évre levetítve közel 100 óra többlet akku- és telefonhasználat van a GO miatt. Komolyan azt akarod bemgyarázni, hogy ez nem degradálja a telefonat? :) Na szédíts... és akkor azt még elő se szedtem, hogy mekkora kockázatot vállalok azzal, hogy emiatt folyamatosan ki-be rakosgatom a zsebembe. Mi van ha leesik, stb... lehet ez oltári nagy baromságnak tűnik, de tört már össze emiatt telefonom. Mert az a nyüves appot kellett ahhoz nézni, hogy hol a bánatban kóricál a 20 percező viszonylat, aminek papíron szombat hajnalban már 10 perce ott kellett volna lennie.
Tényleg első hallásra amit felvetettem hülyeségnek tűnik, csak aztán elkezded görgetni magad előtt ezeket és rájössz, tényleg nem akkora hülyeség. Pl. Párizsban alig kellett elővennem a telefonomat, mert minden buszmegállóban az RATP megállóiban ott a kijelző.
Az ország számos buszállomásához (Szolnok, Békéscsaba, Székesfehérvár, Dunaújváros, stb.) hasonlóan a külön (általában naponta hajnaltól késő estig nyitva lévő) ablakban üzemelő személyes információ Szekszárdon is megszűnt, információt a(z itt csak munkanap üzemelő) pénztárak adnak.
A helyi információs telefonvonalakat is lekapcsolták a központosítás jegyében :(
Péntek 9:30, a pesti expresszel jöttem, de a többi stimmel. Túrázni indultam, volt még egy nyugdíjas pár hasonló céllal, ők megkérdezték az információt, úgy találták meg.
Pontról pontra leírtad a szombati kalandomat ugyanezzel a busszal
> Szekszárd buszállomásra érkezem, keresem a Keselyűsre induló járatot (szerencsére van rá vagy 25 percem).
Dettó. vonatról átszállva 12:30 ugye? Nincs nagy választék hétvégén ez az utolsó indulás
> Az elektronikus kijelzőn a megadott indulási időponttal még hasonló sem szerepel.
Dettó
> Nézem a papír alapú táblázatot, abban sem szerepel.
Dettó
- A kijelzők felett ott vannak a célállomások, a 17-es kocsiállásnál ki is van írva Keselyűs, de az utastájékoztató lapon ez a járat pont nem szerepel (egy kora reggeli, meg egy délutáni viszont igen).
Dettó
Na én itt már teljesen el voltam veszve, sehol se volt kiírva hogy az 5411-es mező /=helyközi/ honnan indul, háromszor körbe futottam az egész buszállomást
A menetrendek.hu 19-es kocsiállást írt, azt se találom, 18-nál vége a dalnak
A járat kiírva nincs sehol sincs, se helyközi indulási táblán se a kocsiállásoknál
El sem hiszem hogy 25 perce képtelen vagyok megtalálni egy buszt
Volános dolgozó sehol.
Ekkor már csak 5 perc volt indulásig, megkérdezem az utasokat, végre valahára valakinek leesik hogy az helyi busz lehet azok amonnan mennek, mire felfedeztem hogy hol bújkálnak a 19-24 kocsiállások, egy épület takarásában.
Ott is csak helyi buszmenetrendek voltak kiírva és szintén nem találtam meg a keselyűsi buszt vagy de legalább fizikailag előkerült.
Szekszárd buszállomásra érkezem, keresem a Keselyűsre induló járatot (szerencsére van rá vagy 25 percem).
- Az elektronikus kijelzőn a megadott indulási időponttal még hasonló sem szerepel.
- Nézem a papír alapú táblázatot, abban sem szerepel.
- A kijelzők felett ott vannak a célállomások, a 17-es kocsiállásnál ki is van írva Keselyűs, de az utastájékoztató lapon ez a járat pont nem szerepel (egy kora reggeli, meg egy délutáni viszont igen).
És akkor kezd gyanús lenni, hogy Szekszárdon volt valami helyközi járat bevonás a helyi forgalomba - úgyhogy átsétálok a helyi végállomás peronjára, ahol a 19. kocsiállás felett meglátom kiírva a menetrendi mező számát (még jó hogy ezt tudom), mellette az útirány "Tolnatej Zrt.", ami a város belterületén az utolsó megálló. A táblára ránőtt egy bokor, az ágat félrehajtva a hátoldalán lévő utastájékoztató lapon végre megtalálom a jelzett indulást - ami egyébként Szekszárd aut.áll. végállomásra közlekedik. (Rövid zsákvonal közben egy betéréssel, így oldották meg hogy díjszabási értelemben ne kelljen megtörni).
Kérdés, hogy ha az utazóközönség elég nagy részének eleve rendelkezésére áll a saját eszköz, amit amúgy is rutinszerűen használ szinte mindenre, akkor meg kell-e fizettetni velük és a többi adófizetővel a meglehetősen drágán telepíthető és fenntartható kijelzőket (illetve mi az a csomóponti méret, fontosság, ahol már meg kell...)
Ebből az erőből a banknak is kellene adnia neked valamilyen digitális eszközt, amin bármikor megnézheted az egyenleged, hogy ne a saját mobilodat kelljen amortizálnod hozzá :3
Amúgy nyilván jó, ha minél több köztéri kijelző van (persze messze nem kell minden megállóba), csak a logikát kifogásolom.
Azért a jobb oldali (Lessenich) tábla, nem az elektronikus, hanem a fix tábla, kapna Magyarországon kritikát rendesen. Dransdorf három különböző betűmérettel van írva, a 630-nál ráadásul hibásan (Drandorf), a 610/611-nél hiányzik mellőle az U. Bonn Hbf-nál meg egyszer van S, egyszer nincs.
De a kijelző tényleg jó, és ugye látjuk, napelemes, külső áramellátása nincs is.
Bonnban egyébként (330 ezer lakos) a fő buszos tengelyek olyanok, hogy két járat hosszan átlapolja egymást, és csak a végükön válnak szét, pl. 610/611. Ezeknek az utastájékoztatásban is ugyanolyan színük van, egy kis árnyalatnyi eltéréssel, ld. 610/611, két hasonló kék, a 604/605 két hasonló zöld, stb. A járatsűrűség a legnagyobb csúcs kivételével egyezik, pl. szombat délután a 610/611 egyaránt 20-20 percben jár, és egymást felezik. Korábban elmenni persze tilos. Ezzel a város nagy részéről elég sűrűn elérhető a városközpont, és ezt kiegészítik még egyéb, harántoló járatok. Véleményem szerint a város méreteihez képest kimondottan jó a tömegközlekedési kiszoldálás Bonnban. A kötöttpályás hálózat kiépítése persze köszönhető annak, hogy a város annak idején negyven évig nyugatnémet főváros volt, de azóta eltelt harminc év, és máig fennmaradt a jó buszos kiszolgálás is. Ezek a járatok elég jó kihasználtsággal is járnak.
Akik az appra esküsznek, persze, van az is, elég sok mindent tud, szerintem elég jó.
Nekem mindössze annyi a problémám, hogy miért a saját eszközömet kell avultatnom egy olyan információ beszerzéséhez, amit a szolgáltatónak saját csatornán keresztül kellene adnia?
Igen is kijelzőket kellene telepíteni a városban, illetve végre a drágalátos ÉKM is elfogdhatná a világ előremenetelét és nem akadályoztathatná az e-papíros megoldást, mint ahogy azt ma még teszi.
Ha már go: marginális kérdés csak tegnap pont ilyen helyzetbe kerültem (volna): ha én az appban vásárolt jegyekkel szeretnék kerékpárt szállítani a villamoson, akkor a megállóhelyi tartózkodás alatt kéne két vonatjegyet beqrkódoznom + a kerékpárt feltenni a Tátrára? Ez nem tűnik egy olyan mozdulatsornak ami zsigerből gyakorlás nélkül összehozható.
Az is aranyos hogy ha az ember a szabályokat betartva szeretne kerékpárt szállítani a héven, az kb lottósorsolásnak felel meg: megáll a szerelvény egyik végén és reméli hogy pont ott nem lesz bicikli, mert ha mégis, arra már nincs idő hogy átmenjen a másik kerékpárszállító kocsihoz - legalábbis tegnap nem volt.
A "szutyok GO" sokkal széleskörűbb információt ad, mint bármilyen megállóhelyi tájékoztatás. Nem azt mondom, hogy utóbbi teljesen fölösleges, mert kényelmes egy ránézésből megállapítani, hogy mikor jön a busz - de sokkal-sokkal kisebb a jelentősége, mint volt neki mondjuk 10 éve.
Szuper ez az egyszerű kis kijelző! Sajnos nálunk az álláspont a kijelzőkkel kapcsolatban, hogy vagy nincs lehetőség áramforrás kiépítésére, drága, minek, használd a szutyok GO-t...
Jól látom, itt csiszoltak a 600 Ft-os jegy egyeduralmán?
"A járművezetőnél 600 Ft-ért vásárolhatsz olyan menetjegyet is, mely egyszeri utazásra egyaránt érvényes a főváros határain kívül és belül. A Budapest-bérletet és a BKK jegytípusait is igénybe veheted, de ezeket kizárólag Budapest határain belül. Amennyiben ezekkel a járatokkal kizárólag a főváros határain kívül utazol, úgy 400 Ft-ért teljesárú, vagy 50%-os kedvezményű jegyet válthatsz a járművezetőtől."
A hétvégén a a Beneluxtunnel (A4) le volt zárva, és az 1942-ben megnyitott városi Maastunnel (S103) most csak 2×1 sávos. Az eredmény: a nyugati városrészekben végeláthatatlan dugók minden irányból a Maastunnel (a kép jobb alsó sarka) felé. Felülről elég látványos volt.
Van felvétel, igen kb 5-7 éve a testveremet is felvették a Dél Pesti garázsba diszpécsernek, mert nem volt elég ember. A 30 nap próbaidő alatt a kollégái semmit sem mondtak el neki, illetve folyamatosan hamis információkkal látták el. Egyetlen cél volt, hogy a kívülről jövő szerencsétlent kirúgják, ezt egyébként sikeresen meg is valósították. Úgyhogy hagyuk a van felvétel dumát, sirunk, hogy nincs ember, ha meg jön valaki végre, azt meg az öreg dolgozók szándékosan kicsinaljak. Ne sirjunk, hogy nincs ember, nem is szeretnétek, hogy legyen.
Valamelyest javult a helyzet a buszsofőrök számát illetően, de a Pozsonyi Tömegközlekedési Vállalat (DPB) továbbra is kénytelen külföldön toborozni új alkalmazottakat. A probléma azután alakult ki a tavalyi év utolsó hónapjaira, hogy sokan kihasználták a lehetőséget, és korkedvezménnyel nyugdíjba mentek – tájékoztatta a TASR-t Jozef Vozár, a DPB szóvivője - írja a parameter.sk.
„A fővárosi tömegközlekedési vállalatnak 1500 sofőrje van, ekkora számnál részben természetes is a cserélődés. Folyamatosan zajlik az új alkalmazottak toborzása, és az összes szállítással foglalkozó cégnek ilyen gondjai vannak az országban” – folytatta Vozár. Hozzátette, hogy a cég valamennyi járatát működtetni tudja, és tartja a menetrend szerint járatindítást.
A szóvivő azt is elmondta, mivel az ágazatban tartós hiány van képzett munkaerőből, a vállalat üdvözli a nemzeti munkavállalói vízumok kiadásának meghosszabbítását. „A DBP korábban sikeresen toborzott embereket Ukrajnában és Grúziában, most más országokban is próbálkozik, amelyekre vonatkozik a nemzeti vízum” – fűzte hozzá.
A cég szerint a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos módosítás okozta a problémát, tehát a nyugdíjba vonulás lehetősége 55 éves kortól, és hozzájárult az elmúlt időszakban végrehajtott nyugdíjvalorizáció is.
Emiatt a DBP menetrend-módosításra kényszerült, és egyes vonalakon járatritkítás volt a fővárosi tömegközlekedésben.
Miután semmi időhöz kötött programom nem volt, rövid átgondolás után eltöltöttem néhány órát Rotterdamban. Nem így volt tervezve, szóval csak a telefonnal csináltam fényképeket, de talán van, aki így is érdekesnek találja. Miután elkezdett esni az eső, maradtam csak a metróban :-)
További képek az abumban. A friss képek vannak elöl:
