A: Pótmunkázás, olyan dolgokba ütközik "hirtelen" a meló elkezdése után, amik nincsenek lefedve az ajánlatban. Elvileg egy korrekt árazatlan költségvetés mellett ilyen nem kéne legyen, de nekem rögtön szemet szúrt, hogy glettelés+festés: hol az alapozás? Az kötelező eleme ezeknek, tehát lehet azt mondani, hogy bele van értve, a vállalkozó meg mondja, hogy jaaaa, ő nem úgy gondolta. Ennél rosszabb a helyzet, ha van bontás, és a bontás közben derül ki valamiről, hogy az nem jó, és azt is meg kell csinálni, pedig a terv az volt, hogy marad.
B: Majd ő hozza az anyagot - a munkadíj ajánlat arra nem vonatkozik, viszont valahogy sikerül neki a random bolt kisker árának a másfélszereséért "hoznia" az anyagot (miközben Budapesten a legjobb kisker bolti ár és az átlag között simán tud lenni 30% különbség). Nem tipikus szobafestőnél meg burkolónál, viszont villanyszerelőnél igen. Jellemzően lehet velük előre közölni, hogy fenntartod magadnak az anyagbeszerzést, így adják az árat, azaz a munkadíjba építsék be a teljes vállalkozói hasznukat, ne az anyagárba. Ezzel egyúttal egy másik problémát is vissza lehet nyesni: anyagra kér előleget, amivel majd csak a végén óhajt elszámolni. Ha benne van a vállalkozói haszna is az anyagárban, akkor ezzel egyúttal munkadíjra/haszonra is adtál előleget, ami az álmoskönyv szerint nem jó ómen. Ha ezzel szemben te veszed az anyagot, akkor rögtön látszik, hogy hogyan viszonylik a teljesítés menetrendje a fizetési menetrendhez, és rögtön kilátszik a lóláb.
Tehát akkor az ár jónak tűnik? Szerződés lenne, enapló, stb.. Nem tudom, hogy hogyan tudna beetetni. Van árazatlan költségvetési kiírás, pontos m2 számmal, szóval ha valaki mond egy m2 árat, amit szerződésbe fektetünk, akkor szerintem nincs mitől tartanom.
Sziasztok! Új építésű családi ház, kb 150nm, tégla fal vakolva, gipszkarton álmennyezet készül. 2x glettelés, 2x festésre 2000/m2 árat kaptam - munkadíjra. Ez szerintetek reális lehet? Vagy hogy alakul ez mostanság?
Több réteget kell önteni, egyszerre 3-4mm. Az aljzat nem szív egyformán, vegyél még pár zsákot és három méteres vonalzóval jelöld ki a különbségeket. Aprólékos művelet. Csíszológéppel is nehéz kihozni pár milit.
Aljzatkiegyenlítő és aljazkiegyenlítő között van önterülő képességben különbség?
A házunkban több helyiséget is kiegyenlítőztem eddig Baumit Nivello Quattroval (max 10-12mm rétegvastagság kellett), és hiába van meg minden szerszámom és néztem meg 28 yt videót, azért nem állítanám, hogy tökéletesen síkra sikerült a munka. Valószínű az eltérő öntéseknél nem tudtam jól összehúzni az anyagot, és lettek területek, ahol 'billeg a vízmérték'
Segítséget abban kérnék, hogy esetleg van-e olyan anyag amivel viszonylag könnyű dolgozni 'amatőröknek' is?
Külön megnézem a 30 cm széles 90 cm mély sávalapot. A méretek nem szerencsések. Régi MSz szerint a sávalap mélysége 80 cm családiháznál, az Eurocode szerint 120 cm. 30 cm széles gödröt gyakorlatilag ilyen mélységben nem lehet kiásni. Amellett célszerűbb is a legalább 40 cm széles, később jól jöhet. A könnyűszerkezetes épületeket eredetileg 5-10 évre szánták!!!
Lakni szeretnék benne. Magamnak kellett megtervezni, sajnos nem állok olyan jól anyagilag. Hogy akkor minek vágok bele? Azért mert már nem bírom a szüleimmel való együttélést.
Építünk egy 8x4 m alapterületű könnyűszerkezetes ( amerikai faszerkezetes) kerti házat. A sávalap 90 cm mély, 30 cm széles lesz, ami kap a tetején körbe 4 db 8-as betonvasat, 6-os kengyelekkel, amik 20 cm szélesek, és 30 cm magasak. Továbbá 50 cm-enként fog kapni függőlegesen 2 db 8-as vasat, ami vissza lesz hajlítva a 6-os 150x150-es síkhálóra. Ez a szerelő vagy aljzat beton 10 cm vastag lesz, a tetején pedig fog kapni egybefüggően modifikált bitumenes lemezt. A beton alatt pedig 15 cm-es döngölt kavics lesz.
Több kérdésem is lenne ezzel kapcsolatban. Első lépésben az alapot lebetonoznánk a legmagasabban levő föld szintjéig, ahol kellene, zsalut csinálnánk neki. Erre jó ötlet lenne a 10 cm vastag szerelő betont ráhúzni, vagy mindenképpen érdemes lenne az alapot magasítani? Az alap és a beton közé is raknánk pluszba modifikált bitumenes lemez vízszigetelést.
A másik kérdésem az, hogy jó ötlet lenne e a szerelő beton alá xps szigetelést rakni, hogy kevesebb hasznos helyet foglaljon el a szigetelés?
Ebben az esetben, a vízszigetelés és az estrich beton közé is kellene rakni szigetelést? Célszerű lenne e ilyenkor az alapot 50 cm mélyig leszigetelni xps-el, elé pedig drénlemezt rakni?
ez egész ázsiára/trópukoskra jellemező. hideg falon lecsapódik a kinti meleg levegő páratartalma. ezért ott penész alakul ki.
te is hibásan fogsz építkezni:
1) ragaszkodsz az entalpiához, ami csak nehezíti a klima beltéri munkáját (többletfogyasztás). helyesen a rekupba nem kerülne páravisszaengedő réteg.
2) időszakosan használod a házat, mégis vastag belső (tömeg)falakat építesz, aztán sírsz, h mennyibe kerül azt a tömeget havonta újra és újra lehűteni, de felteszel feleslegesen vastag 20cm hősziget, miközben nincs akkora hőlépcső ami ezt indokolná. helyesen könnyűszerkezetes házat építenél, ahol csak a benti levegőt, pilléreket, födémet kellene visszahűtened. erre írtál is példát a szomszédban szendvicspaneles építkezésekkel: én ezt csinálnám.
statikus terveidről: valszeg kialakult koncepcio nélkül kaptál valami terveket egy műszaki rajzolótól, h "ne sírj". aki fejben felépíti a házat, az ilyen sok hülyeséget már nem rajzolna. thaifoldon is vannak felhőkarcolok, km hosszú autópályahidak, alagutak, magasvasút, stb.. szóval van helyi statikus. a főépítészed/rajzolód valószínűleg nem az. cseréld le. a te pénzed, a te házad
de repednek össze vissza, több helyen, különböző okokból... láttam jó párat sajnos, ezen a mostani házon is volt repedés javítás. Volt amit a megsüllyedés (mi más lehetne) okozott a előregyártott vasbeton falon... Vagy például: most láttam egy új építésnél nemrég, hogy vakolás után a festés még meg sem volt, de a repedéseket már javítani kellett és úgy nézett ki az épület mindehol, mint amire pókhálót / villámokat festettek. ebből néhány még ki/megmagyarázható, de voltak olyanok is amik már veszélyes dolgokra utaltak... de a festék majd "ápol és eltakar"... stb.
Meg penészesednek mintha muszáj lenne, "Nem tudom" :-) mi lehet az oka, de a penészedés sokszor a külső oldalon van. Van jónéhány ház itt a lakóparkban is, ahol a földszint és az emelet közötti födém magasságában, kívülről már szinte fullon fekete az a rész. És ezek relatív fiatalok még, 3-5 év. Az öregebbeknél meg sokszor a lábazat is, a tetőnél is, sőt néha szinte mindenhol feketedik...
"ha a mélyalapozás készül (monolit pontalap, fúrt/vert cölöp), akkor csak ezek a pontok a teherviselők "
Igen, az készül itt, És így van, igazad van ebben is.
Még a pontos módszert nem tudom, hogy melyik lesz ezekből, de a nem végleges tervek alapján már sejthető.
"ez alapján én a lépcső melletti belsőket hagynám ki"
Szintén csak sejteni lehet, hogy mi lehetett a tervező fejében, amikor azokat odarakta (C3 és D3):
Pl. a lépcsőház melletti 20 cm-es fal (C3-C4 vonalában) jelentős súlya ne csak a vasalt aljzatra terheljen.
plusz még ugye ott lesz a lépcső a közelében, azaz közvetlen mellette, ami standard (legtöbb esetben alkalmazott) építési rendszerében saját, direkt ahhoz készített külön falon fekszik fel, ami szintén többlet súly terhelés.
Ehhez pedig már komoly erősítés kellene a vasalt aljzatba a szerkezet alá. pótvasak + vastagítás / hasonlók.
És ezt összehozta egy szerkezetbe, az az leegyszerűsítve egyenlőre berakott oda gerendát.
Ugyanígy rakott gerendát a földszinti bal oldali 2 hálószoba válaszfala alá és a konyha / fürdő válaszfalai alá is. Ezek 15 cm.
Így tehát ebben az esetben már kérdéses, hogy elhagyható-e a C3-es C4 alaptest a gerendák alól.
Majd meglátjuk mit hoz össze a statikus/főépítész...
és hogy alaptestet vagy alaptestet és felmenő pillért is vissza rakja-e a B2 és B3 pontokra.
Eddig csak egy alkalommal volt megbeszélésem személyesen direktben vele, egy óra hosszan kb., a legelső alkalomnál, amikor elvállalta a munkát.
Nem szeretek rosszat mondani senkiről, de nagyon flegma és beképzelt volt. Ahogy ott ült a forgószékében pökhendi módon, rosszul voltam tőle.
De a feleségem mondta, hogy nincs sok választásunk a hivatali hierarchia miatt (ez nem korrupciós téma most, ilyen a rendszer) és egyéb okok miatt. Túl hosszú, ezért nem részletezném.
"az emeleti pillérek már csak ott kellenek, ahova az acéltetőt letámasztják"
erről például még semmilyen használható információm sincs...
Az eddig kiadott tervek ilyen téren még használhatatlanok, értelmezhetetlenek, legalábbis nekem.
"vagy kell a falat kimerevíteni, vagy a helyi előírás miatt kell."
Mivel ők alapból a pillérvázas rendszerhez - vázkitöltő falakkal, teherhordó falak nélküli rendszerhez vannak hozzászokva,
így ebben az esetben falmerevítésről nem beszélhetünk.
Elsőnek elkészül az alapozás, és ami ahhoz kell, utána a pillérek, majd a tető és csak ezután jön a falazás.
Nálam előbb fognak elkészülni a falak, és csak utána a pillérek/födém/koszorú, így már teherhordó fal lesz. Vagy tévedek?
Fal kimerevítésről ők olyankor beszélnek általában, amikor az általuk megszokott 7,5 cm vastag vázkitöltő fal mérete (hossz/magasság) nagy, ilyenkor viccesen vékony beton-inakkal merevítik falazás közben.
"a helyi előírás miatt kell"
Ilyen vagy nincs, vagy nem tudok róla, senkitől nem hallottam eddig ilyen jellegű előírásról.
ha a mélyalapozás készül (monolit pontalap, fúrt/vert cölöp), akkor csak ezek a pontok a teherviselők. a terepszint közelében lévő gerendák is "födémgerendák", és a számításokban ugyanugy csak a pontalapokra terhelnek.
ez alapján én a lépcső melletti belsőket hagynám ki, és a rendes főrasztereket pillérezném. ahol pillér van. oda alaptest is kell.
az emeleti pillérek már csak ott kellenek, ahova az acéltetőt letámasztják, vagy kell a falat kimerevíteni, vagy a helyi előírás miatt kell.
"Igen, szerintem is elég gyanús, hogy erősen ajánlott lenne a B2 és a B3 pontokon is az alap test a "gerenda" alá.'
valamit kihagytam, de fontos lehet.
Az alaptest kellene szerintem is a B2 és B3 pontokra a gerenda alá a viszonylag egyenletes alátámasztási fesztávok/hosszok eléréséhez a gerendarácsban. És Persze a nagy teher miatt.
Viszont az onnan falban a "tetőig" végig felfutó vb. pillér viszont már egy másik kérdéses dolog. Az már nem biztos, hogy kellene.
A 2 nem kötelező együtt legyen, lehet alaptest rajta gerendarács, és az néhol felfutó pillér nélkül is.
"a födémpallók gondolom az A-B-C-D tengelyekkel párhuzamos lesznek"
Igen úgy. És ebben talán én sem voltam elég részletes és egyértelmű. Bocsánat.
A gerendák három mezőben lesznek kiosztva, letéve, 3 méter, 4,5 méter, és 3 méter. plusz persze a 2 végén felfekvések hossza.
1-2 majd 2-3 és 3-4 mezők között.
Összedobtam Paintben marha gyorsan, egy kellően csúnya rajzot és ott piros szín a 3 méteres, kék szín a 4,5 méteres gerendák "helye". azaz azokból egy párat rajzoltam csak be.
"akkor a B2-n hiányzik a pillér és az alaptest. legalábbis, h arányosan egyforma gerendák épüljenek.
ugyanígy a B3 (vagy A-B közti a 3-as tengelyen) is."
Igen, szerintem is elég gyanús, hogy erősen ajánlott lenne a B2 és a B3 pontokon is az alap test a "gerenda" alá. Ezért is lett a kérdés.
A 8,4 is, de még a 6,4 méteres is szinte már túl nagy fesztáv.
Főleg úgy, hogy a 2 belső főfal, ami az A2-B2 között és az A3-D2 között van, az ebben a hosszban (8,4 és 6,4) terhelve lesz mindkét oldaláról 3 és 4,5 méteres födémpallók végével/felfekvésével.
Ami így ugye elég komoly terheket fog átadni annak a nyomorult gerendának.
"ezek a hajszálvékony födémpallók inkább bentmaradó zsaluzatnak tűnnek, mint teherviselő födémnek."
Ezt sem megerősíteni sem megcáfolni nem tudom, de azt igen, hogy ezekre az 5 centis előre gyártott vasbeton pallókra 5 centis felbeton kerül, elég gyenge vasalással, és ez így már a komplett födém szerkezet. erre már a burkolat jön. Thai módszerrel.
A vasalás első látásra nekem sem volt szimpi, ezért is került bele a kérdésbe.
"ettől sokkal több statikus részletrajzra lesz szükséged az építéshez"
A statikus még nem nyilatkozott. Amint kapok tőle rajzokat, akkor meg fogom osztani.
Ezeket a verziókat. amiket eddig mellékeltek, azt a (szerintem) polcról leakasztott techikával a tervező készítette, szúrta be a tervekhez.
